Túlélőtúra a volánnál – Vevőbarát kutakodás

Csúcsra járnak az autóeladások szerte a világban, a „termés” negyede Kínában talál vevőre, de egyre nagyobb szeletet hasít ki a tortából Oroszország és Brazília is. Viszonyításképpen: a Föld lakossága (a Világbank adatai szerint) 2009–2017 között 1,2 százalékkal nőtt, miközben az értékesített kocsik száma átlagosan 4,1%-kal emelkedett. Nálunk tavaly ötödével több gépkocsit adtak el 2016-hoz képest. A márkák hazai versenyében a Suzuki vezet (15 161), 2. a Ford (11 372), 3. a Skoda 10 523 autóval. A Suzuki elsősorban a SUV (Sport Utility Vehicle=szabadidőautó) kategóriában nyújtott teljesítményével – Vitara, S-CRoss, Ignis – viszi el a pálmát. A SUV-ok piaca azért is fontos, mert aránya ma már az összes autóeladások egyharmadát közelíti. Dobogós még a Dacia Duster, aztán a világban legnépszerűbb Toyota RAV4, az Opel Mokka X és a frissen debütált Toyota C-HR következik, de a Nissan Qashqai, a Kia Sportage és a Hyundai Tuscon is kelendő. Az idei autóújdonságok közül várhatóan az új Ford Focus számíthat kiemelkedő érdeklődésre: az egyliteres turbós benzinmotor 101 lóerejétől az RS változat 367 „pacijáig” terjed a lista, míg a mild-hibrid verzió 12 kW-os és 40 Nm-es villanymotorja a fogyasztás csökkentését szolgálja majd.

A használt autók piacán a többség az egymillió forint alatt megvehető, olcsón fenntartható, kisméretű, benzines, később még jól eladható autókat keresi, melyekhez könnyen kapható alkatrész is. A belföldi piacon tavaly csaknem hatszázezer kocsi kapott új gazdát. Félmillió forintos vételárig a ’90-es évekbeli Opel Astra F és G, a Suzuki Swift második esztergomi generációja a sláger. A dízeleknél a Ford Focus az 1,6 TDCI motorral a legkedveltebb.

Összesen 144 ezer külföldi autóra szereltek magyar rendszámot a múlt év végéig, közülük az első tíz hónapban 4844 Opel Astra, 4663 Ford Focus és 4531 Volkswagen Golf állt forgalomba. A gyakran hanyagul karbantartott, nyilvánvalóan visszatekert kilométerórás (s ehhez többnyire hamisított szervizfüzetű) német „autócsodákat” érdemes szakértővel átvizsgáltatni, s csak utána megvenni.

A 200 eurós, sokszor összetákolt autókról csak annyit: olcsó húsnak híg a leve, a túl olcsó kocsinak pedig nagyon sok – és drága – lehet a baja.

A használt autók piacán talán a legfontosabb hír: ez évtől már valamennyi gépkocsi kizárólag pénzbe kerülő eredetvizsgálat után kaphat magyar rendszámot. Sok importautóról nem tudható, hogy nem lopottként került-e az országba – eddig a forgalomba helyezésnél, a műszaki vizsgán csupán a gyári azonosítószámok meglétét, illetve az autó papírjain szereplőkkel való hasonlóságát ellenőrizték.

A forgalomba helyezéskor végzett műszaki vizsga után kiállított műszaki adatlap hat hónapig, az eredetiségvizsgálat bizonyítványa pedig csak hatvan napig érvényes.

Ha az autó megbukik a vizsgálaton, nem lehet átíratni; ha kiderül, hogy lopott kocsit legalizáltak volna számcserékkel, a járművet lefoglalja a rendőrség. (Amúgy volna még mit fejleszteni: vitatott esetekben ugyanis a kiadott bizonyítvány tartalmáért gyakorlatilag sem az állam, sem a szerződéses vizsgálóállomás nem óhajt felelősséget vállalni.) Célszerű, hogy az eredetiségvizsgálaton az eladó és a vevő is legyen jelen.