Bármi baj van, meglátjuk

A mesterséges intelligencia már ma olyan pontosan értékeli a diagnosztikai képfelvételeket, mint a képzett szakember, csak sokkal gyorsabb és sohasem fárad el – hangzott el a szegedi számítógépes biológiai képelemzési konferencián.

Olyan közismert és ma még nehezen vagy egyáltalán nem gyógyítható betegségek, mint a rák vagy a Parkinson-kór a sejtek elváltozásával kezdődik. Az amerikai Gaudenz Danuser hangsúlyozta: minden egyes sejt különböző, mert mindegyiknek más a funkciója.

A professzor intézete olyan páciensekkel foglalkozik, akik esetében a sejteknek felismerhető valamilyen speciális mutációja. Noha a kezdődő tumor akár százezer sejtből is állhat, az új eljárásokkal a kutatók képesek arra, hogy minden egyes sejtet áttekintsenek, és feltérképezzék, melyik mit csinál a folyamatban. Hasonló a helyzet az idegsejtek elváltozásával járó betegségek esetében is. Olyan eszközöket készítettek, amelyek megbízhatóan képesek felismerni és azonosítani a kóros folyamatokra jellemző mintázatokat. „Próbáljuk egyre okosabbá tenni a mikroszkópot” – magyarázta Gene Myers, a drezdai Max Planck Intézet igazgatója. Megtanítani például arra, hogy képes legyen eldönteni: mit és mikor nézzen. Marleen de Bruijne, a rotterdami Erasmus Egyetem klinikai központjának professzora azonban figyelmeztetett: bár a pontos felismerésekben már számítani lehet a mesterséges intelligenciára, de ezek integrálása, a felfedezés, illetve például a terápiás döntéshozatal (még?) az ember dolga. A konferenciát nem véletlenül rendezték Szegeden. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóintézete és a Szegedi Tudományegyetem kutatói összetett rendszert dolgoztak ki a különféle sejttípusok elkülönítésére, a kóros sejtfolyamatok észlelésére.

A rendszer egyik része egy mikroszkóp, amely több ezer vagy akár több millió felvételt készít a kiválasztott szövetmintáról.

A másik része egy gépi tanulásra épülő algoritmus, ami a biológusok, patológusok válaszait beépítve képes lesz a felvételek elemzésére. Ezek alapján pedig akár egyetlen sejtet is kijelölhet molekuláris vizsgálatra, s azt a hajszálnál százszor vékonyabb lézernyalábbal sérülés nélkül vágja ki a szövetmintából.

Horváth Péter, az eljárás informatikai hátterét kidolgozó kutatócsoport vezetője, a konferencia egyik szervezője kiemelte: az önmagát szisztematikusan tanító rendszer olyan összefüggéseket is felfedezett, amelyeket a specialisták sem ismertek korábban. Ez azt jelenti, hogy a rendszer kiküszöbölheti a biológus vagy a patológus prekoncepcióit, és teljesen objektív leírást ad a vizsgált szövetről. Hamarosan képesek leszünk a teljes testről nagy felbontású diagnosztikai képeket készíteni. „Rád tesszük az eszközt, és ha bármi baj van veled, meglátjuk” – fogalmazott az újságíróknak Gene Myers. Így az egészen kicsi, éppen induló tumor is felfedezhető. Szinte hihetetlen, hogy tíz év múlva ez a képalkotás nagyon nagy felbontású, továbbá olcsó, sokak számára megfizethető lesz. Erre alapozva akár személyre szabott egészségprognózist is lehet majd adni. „Erre képes a biológiában és az orvostudományban a mesterséges intelligencia – de azt ne kérdezzék, hogy úgy általában veszélyes-e az emberiségre” – előzött meg egy gyakori kérdést Gene Myers.