Hátrányos kisboltok

Ahol még megmaradtak a boltosok, ott is egyre reménytelenebbnek tűnik a helyzet – írja közleményében a blokkk.com. A népesség folyamatosan csökken a falvakban, így kevesebb a vásárló is. A munkavállalók nagy része ingázik, ők inkább a nagyobb település nagyobb boltjában költik el a pénzüket.

A magyar bolthálózat európai léptékben nézve az elaprózottabbak közé tartozik, ami a versenyképesség oldaláról azt jelenti, hogy egy bolt kevesebb vásárlót szolgál ki. Egy falusi bolt eleve hátrányban van a nagyáruházzal szemben, hiszen nagyobb láncban, nagyobb alapterületen egy kifli vagy zsemle értékesítési költsége eleve kisebb, így könnyebb azt alacsonyabb áron kínálni. De ha a bolt még nagyobb alapterületű is a kelleténél, régiek aberendezései, és akkor még nagyobba baj. Ez látszik is azon, hogy egy boltra milyen árbevétel jut. A blokkk.com számításai szerint 9374 hazai láncú boltra egyenként157 millió forintos bevétel jut, míg az 1697 multibolt egyikére 1,5 milliárd.

A másik nagy probléma a kisboltokban a fejlesztések hiánya. Sokszor ugyanis a kisboltokat anno teljesen más vásárlóerőre tervezték, ezért váltani kellett volna, de nem igazán volt miből. Természetesen a városokban is mennek tönkre boltok, az elmúlt 15 évben csaknem ötödével csökkent (több mint 30 ezer) a boltok száma Magyarországon. A városokban az üzletek 12 százaléka szűnt meg végleg, a falvakban ez az arány 40 százalék.