Hol több, hol kevesebb

A legfrissebb adatok szerint tavaly Magyarországon a távhővel ellátott települések száma megközelítette a százat, az érintett háztartásoké pedig meghaladta a hatszázötvenezret. A távhő a magyar családok, közintézmények fűtésés melegvíz-ellátását meghatározó energiaforrás.

Ország-világ(bh)2018. 02. 16. péntek2018. 02. 16.
Hol több, hol kevesebb

Nehéz összehasonlítani, hogy mennyibe kerül a távfűtés egy-egy háztartás számára, hiszen azt településenként különböző cégek biztosítják, sőt egyes városokban több szolgáltató is található. A Pénzcentrum kikérte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) a településekre vonatkozó pontos adatokat (2016), hogy kiderüljön, hol fizetnek a legtöbbet és a legkevesebbet a fogyasztók. Az összes tüzelőhő-felhasználás 70 százalékát a földgáz teszi ki, a legtöbb településen (szolgáltatónál) a légtérfogatalapú alapdíj és a gigajoule-alapú fűtési vagy HMV-hődíj szerepelt a listában. A távfűtési alapdíj Nagyatádon, Putnokon és Záhonyban a legdrágább, míg Szarvason, Pornóapátiban és Ajkán a  legolcsóbb. Szarvason olyannyira olcsó, hogy egészen pontosan nulla, viszont Nagyatádon például 47-szer többet kell fizetnie valakinek légtérfogat-alapú alapdíjra, mint Pornóapátiban. Budapest ugyanakkor két távhő-szolgáltatójával is képviselteti magát a legolcsóbb 10- ben, ami azért érdekes, mert bár a legdrágább 10-ben nincs budapesti, a tizenkettedik, illetve tizenharmadik helyet azért mégiscsak viszi a Veolia Energia Magyarország Zrt. és a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. által. Előbbinél ugyanis 384, utóbbinál 388 forint az  alapdíj. A megyeszékhelyek közül Egerben kifejezetten drága az alapdíj, összesítésben (legdrágább) a tizenegyedik a maga 389 forintjával, de például Székesfehérvár is a 27. helyen tanyázik 340 forinttal. Kecskemét (203) és Szombathely (230) viszont igen olcsónak mondható.
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek