Csodakislány született

Mennyire show-műsor az egész, és mennyire a valódi tehetségek felfedezése, felkarolása. És milyen hatással vannak a versenyek a szereplők családjára, akik igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy csemetéjüket ország-világ megismerje. Nos, hogy mindezt miképp látják a pomázi Teleki-Wattay Művészeti Iskola zenés diákszínpadának a tagjai, az érzékletesen fejeződik ki a Csodakislány című darabjukban.

A szentendrei zeneiskolából önállósodott intézmény mára legendássá vált alapító igazgatójának, Ásztai Csabánénak a munkáját Polányiné Takács Judit viszi tovább, sikerrel. A diákok száma évről évre az ötszázat közelíti, és szinte bármilyen hangszeren tanulhatnak, nem is akármilyen fokon. Legtöbbjük zenét értő és szerető felnőtté válik, de sokan a hivatásukat is itt találják meg: eddig többtucatnyian felsőfokon is zenét tanultak és adják tovább a tudásukat a fiataloknak, vagy lettek színművészek, mint Jánosi Ferenc és Nyári Darinka. A Pomázi Ifjúsági Fúvószenekar pedig mára nemzetközileg ismert együttessé nőtte ki magát.

Az 1992-ben önállóvá vált zeneiskola elválaszthatatlan része a zenés diákszínpad. Megalakulásának évében kettős Kodály-évfordulót ünnepeltünk, a növendékek pedig ez alkalomból a Háry Jánost vitték színpadra – hatalmas sikerrel. Azóta a magyar zenés színművek, daljátékok, mesejátékok, musicalek számos remekét mutatták be a János vitéztől kezdve az István, a királyon és a Dzsungel könyvén át a Valahol Európában című klasszikusokig.

Olyan darab azonban még nem született, amelynek a zenéjét, szövegét, történetét is a diákok írták volna, a Csodakislány az első. Az egy év alatt alkotott művet Simoncsics Zsófia rendezte, aki a szereplők improvizációja alapján megírta a szövegkönyvet is. A  betétdalok szövege Terjék Dóra, zenéje pedig Ország Eszter és Dió Dávid tehetségét dicséri. Bizonyos vagyok benne, hogy a darabról hallani fogunk még Pomáz határain kívül is.