Jönnek a brazilok!

Bár az Egyesült Államokkal még évekig elhúzódhat a szabadkereskedelmi megállapodás aláírása, az Európai Unió agrártermelőiért aggódók nem lélegezhetnek fel: előrehaladott tárgyalások folynak a dél-amerikai, úgynevezett MERCOSURországok és az EU között. Ha a kereskedelmi egyezmény létrejön, számos tagország termelői felköthetik a gatyájukat: a szigorú uniós szabályok és környezet miatt eleve versenyhátrányban vannak az állatjóléti és a higiénés előírásokat is lazábban kezelő, jóval kevesebb energiát és olcsóbb takarmányt felhasználó dél-amerikai partnerekkel szemben. 

Szokás „délamerikanizálódást” emlegetni, amikor egy országban elszabadul a korrupció, egyes rétegek, vállalkozások az aktuális kormánytól nagyobb előnyt kapnak, mint mások, vagy a nagyvállalkozások befolyásolják a politikai hatalmat birtoklókat. Nos, az említett kifejezés érvényes az ottani agrártermelés egy részére is. Elég csak a bő egy évvel ezelőtt kirobbant botrányra emlékezni: a brazil rendőrség felderítette, hogy az ország legnagyobb húsfeldolgozó vállalatainál – a menedzsment és megvesztegetett egészségügyi ellenőrök tudtával – vegyi anyagokkal kezeltek lejárt szavatosságú, az exportkövetelményeknek nem megfelelő húsokat. Ebben az életveszélyt is okozó csalásban többtucatnyi cég vett részt, így a BRF és a JBS vállalat is, melyeket a világ legnagyobb sertés- és baromfihús-feldolgozói között tartanak számon. Még mindig fennáll a gyanú – a vizsgálat tart –, hogy brazil laboratóriumok és a hatóságok szalmonellás ügyeket tussoltak el. Hét cég azóta sem szállíthat az öreg kontinensre, mert kitiltották őket. 

Akkoriban kimaradtunk a botrányból, mert ide nem jött direkt úton brazil hús, de az EU sok országába nagy tételben exportáltak, így kerülővel akár hozzánk is érkezhetne. Márpedig a tető alá hozandó megállapodással az unió Brazília és Argentína számára 100 ezer tonna vámmentes baromfihús behozatalát tenné lehetővé. A hazai Baromfi Terméktanács szerint csak ez akár 3 százalékkal visszavethetné a magyar termelést, még akkor is, ha ide nem jönne sok áru, ám exportpiacainkon a megrendelők a szállítmányok egy részét leválthatnák az olcsó dél-amerikai csirkére. Hasonló lenne a helyzet a marhahús esetében is, mivel Brazília és Argentína a világ két legnagyobb exportőre. Ez nem jönne jól nekünk azért sem, mert éppen az utóbbi tíz évben kezdett felfutni az uniós országokba is irányuló hazai húsmarhatermelés és -értékesítés.