Meddig fogyhat?

Most azt tudjuk a friss adatok alapján, hogy tavaly csökkent az országot elhagyók száma az előző évhez képest. A legtöbben 2015-ben költöztek külföldre, 32 ezren, azóta viszont csökken az emigrálók száma, tavaly kicsivel többen, mint 25 ezren próbáltak szerencsét a határon túl. Az úti cél tekintetében a három dobogós célország a következő: 32 százalékuk Németországba, 27 százalékuk Ausztriába, 17 százalékuk az Egyesült Királyságba költözött. Jellemző, hogy leginkább a nőtlen, fiatal férfiak hagyják itt az országot. Jó hír viszont, hogy a kivándorlók közül egyre többen térnek vissza, tavaly 18 500 magyar jött haza, 9 százalékkal többen, mint előző évben.

A KSH adatai emlékeztetnek arra, hogy folyamatosan csökken az ország népessége (hiába próbál a miniszterelnök személyesen is hatni a magyar nőkre). Tavaly 26,9 ezerrel csökkent az ország lakossága: nőtt a természetes fogyás mértéke, csökkent a születések és házasságkötések száma (az előző évhez képest). Az országba bevándorlók többen voltak 2017-ben, mint az emigrálók, ez némileg javít a folyamatos fogyás mértékén. A KSH adatai szerint jelenleg 156 ezer külföldi állampolgár él jogszerűen Magyarországon, ők javarészt európaiak (65 százalék), és a lakosság 1,6 százalékát teszik ki. A demográfiai fogyás – vagy katasztrófa, ahogy pesszimista elemzők nevezik – nem csak minket érint érzékenyen, egyre fogy Horvátország, Lettország, Észtország is.

Érdekli őket az ország sorsa – magyar választópolgárok várakoznak Londonban, hogy voksolhassanak.