Szárazon maradt uszodák

Mielőtt a putnoki uszoda történetét számba vennénk, essen néhány mondat a tanuszodák építésének programjáról. A kormányfő 2013 novemberében jelentette be, hogy Magyarország minden járásában lesz tanuszoda, így nem lesz olyan gyerek, aki ne tanulhatna meg úszni. A kérdés csak az, hogy mikor. Mármint, hogy mikorra készülnek el az uszodák, amelyek 45 ezer diáknak és 700 ezer felnőtt polgárnak jelentenének lehetőséget a testmozgásra. A feleletet hamar megismerhette a közvélemény: Simicskó István, az akkor még ifjúságért és sportért felelős államtitkár a gazdagréti tanuszoda alapkőletételekor már 2014-ben céldátumot ejtett ki a száján: a létesítményekben a következő évben úszni tanulhatnak majd a gyerekek. Erre erősített rá Balog Zoltán miniszter a putnoki uszoda nevezetes alapkőletételekor. Szavai azonban ezúttal fedezet nélkülinek bizonyultak, hiszen még 2016-ban is alig történt valami az uszodának kijelölt területen. Így aztán a gyerekeknek évek múltán is csak az az emlékük maradt az uszodáról, hogy a miniszter bácsi esernyő alatt örvend a műsoruknak, amelyet ők a szakadó esőben adnak elő a tiszteletére. Ráadásul ez a vicces bácsi még azt a tréfát is megengedte magának, miszerint víz van már, lesz hozzá gödör is. Lett is. Egy év helyett négy év múltán.

Az idei uszodaavatón aztán meg is cáfolta saját, négy évvel korábbi szavait az átadások időpontját illetően, számvetést készítve az elkészült létesítményekről. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében ugyanis ekkor is még csak hat tanuszodát adtak át az ígért kéttucatból.

Az uszodaépítési program tehát ugyancsak nyögvenyelősen indult el. 2015-ben újabb ígéreteknél többre nem futotta: nyáron az építkezések megkezdését őszre vizionálták egyebek között Szobon, Fehérgyarmaton, Tokajban, Abádszalókon, Sárbogárdon, Edelényben, valamint Budapest XI. kerületében. Ekkorra azonban valójában még csak a típustervek készültek el, a kiviteli tervek, kivitelezők még sehol sem voltak. A fővárosi beruházásba pedig még két évvel később sem kezdtek bele.

Így történhetett, hogy a néhány alapkőletételen túl 2016 végén is alig történt valami, s az erről az eseményről elhíresült Putnokon is csak fékezett tempóban épült a létesítmény. Az első uszoda azonban végül mégsem itt készült el, hanem Csengeren, 2017 májusára. A kormányfő avató beszédében az első fecskének titulálta az uszodát abból a 24-ből, amelyek átadását még annak az évnek a júliusával bezárólag ígérte. Az újabb határidő sem bizonyult valósnak. De ekkorra legalább már több településen is megkezdődött az építkezés, míg például Vajszlón vagy a fővárosi XI. kerületben ezt sem lehet elmondani.

Pedig az ingatlan nem lehet gond, mivel azokat az önkormányzatok ingyenesen átengedik az államnak. Igaz, cserébe egyszer majd uszoda áll rajta.

Miközben az átadások egyre tolódtak, a kormány 19-re lapot húzott, és újabb 26 tanuszoda felépítését jelentette be Budakeszin, Cigándon, Csornán, Encsen, Hevesen, Kapuváron, Kisbéren, Kisvárdán, Letenyén, Mosonmagyaróváron, Orosházán, Pásztón, Pétervásárán, Pilisvörösváron, Rétságon, Sarkadon, Szécsényben, Szentlőrincen, Tamásiban, Tapolcán, Téten, Tiszakécskén, Tiszavasváriban, Várpalotán, Vecsésen és Zircen.

n, Vecsésen és Zircen. És elhangzott a bejelentés az egy éven belüli, vagyis az idei tanévre szóló átadásról. Bár az iskolákban még nem csengettek ki, az ötven uszoda felépítése júniusig ugyancsak kérdéses.

Közben 2018 áprilisának közeledtével csak-csak készülgettek a tan uszodák. Így történt ez Derecskén is, ahol azonban a gyerekeket száraz medence fogadta – ugyanis hiányzott belőle a szükséges két vízátemelő. Az önkormányzat hárított, mert a helyieket kihagyta a kormányzat a beruházásból. A beruházó szerint a műszaki tartalmat a nélkülözhetetlen berendezések nem érintik – jóllehet kulcsrakész átadást vállalt.

A tét ezúttal 20-30 millió forint, ennyibe kerülnek a berendezések.

Na igen, a pénzek… Az építkezésekbe, ahogy Derecskén, úgy más településeken sem volt a helyieknek beleszólásuk, nem kellett tehát közbeszerzésekkel, egyebekkel bajlódniuk, intézte azt helyettük az állam, és nélkülük választotta ki a cégeket a munkálatokra. Több online hírportál információi szerint is ilyen volt például az addig ismeretlen hátterű Hanley Service Kft., amely 2016 tavaszán – Fehérgyarmaton, Kemecsén, Balassagyarmaton, Törökszentmiklóson – négy uszoda építését is vállalta a következő év februárjára, mellé három tornatermet is, összességében 1,7 milliárd forintért, ám egyik feladatával sem sikerült megbirkóznia határidőre, de még a módosítottakra sem. A megbízó Nemzeti Sportközpont emiatt mégsem orrolt meg, inkább megtoldotta a vállalási díjat, és újabb megbízásokkal látta el a céget, amely egy tornacsarnok mellett Sásdon és Enyingen újabb uszodák építését vállalta, amelynek fejében az állam újabb milliárddal bélelte ki. A pályázatokat persze úgy nyerhette, hogy a legjobb ajánlatot adta – amihez menet közben tízmilliók csapódtak. Persze ha eredetileg is az emelt összegért vállalta volna a munkát, nem nyer, de az építkezés hevében ez már elhanyagolható.

Az uszodákat kezdetben általában 150 millió forintból hozták volna ki, ám az összeget sok helyen hamar feltornázták 300 millióra. Az elsőként átadott csengeri uszoda például 57 millió adóforinttal került többe, mint amennyit eredetileg szántak rá. Az átadás időpontját kétszer is elcsúsztatták.

A tavaly ősszel átadott dunakeszi uszoda árai is emelkedtek, összességében 64 millióval. Így lett egy csaknem 300 millió forintos beruházásból több mint 350 milliós. Sümegen a 300 milliós beruházást 450 milliósra emelték. Az átadás határidejét idén februárra módosították. Ugyancsak sok tízmillió forinttal emelkedett az ár Abádszalókon, illetve Gyálon is.

Az átadási határidők pedig egyre csak módosultak, néhány esetben háromszor-négyszer is. Az pedig máig kérdéses, hogy végül mi lesz a Baranya megyei Vajszlóval. A nagy garral beígért uszodaépítésnek komoly akadálya ugyanis, hogy a település nincs csatornázva. Annak az eldöntése, hogy mi a fontosabb egy településen, a szennyvízcsatorna megépítése vagy pedig a tanuszoda, nem e cikknek a feladata. Maradjunk inkább az uszodánál: a létesítmény szennyvíztározója 47 millió forintba kerülne, a település csatornázása 700 millióba. A kettő közül az egyiket bizonyosan meg kell építeni, ha uszodát akarnak a nagyközségben.

Végül is hány uszodát sikerült átadni a 2013-ban beharangozott és 2015-re ígért tanuszodákból? Kérdésünkkel az illetékes Nemzeti Sportközpontokhoz fordultunk, ahonnan még nem kaptunk választ. A honlapjukon fellelt információk szerint a beígért 24 létesítmény közül végül a gönci, sárbogárdi, tolnai, csengeri, edelényi, dunakeszi, gyáli, bélapapátfalvai, putnoki készült el.