Ne menjen pocsékba!

Idehaza háztartásonként évente 100 kilónyi (összesen 566 ezer tonna) ennivalót pocsékolunk el. Tíz magyar család eltarthatna egy tizenegyediket a megvásárolt, de később kihajított élelmiszerekből. A szükségleteinknél 10 százalékkal több élelmiszert fogyasztunk, miközben a megvásárolt termékek ugyanilyen hányada a szemétbe kerül. Ezt az irdatlan mennyiséget jócskán lecsökkenthetnénk, ha minél többen megfogadnánk néhány jó tanácsot – derül ki az Unilever élelmiszer-ipari óriáscég vizsgálatából és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak felméréséből.

Nyáron az élelmiszer hamarabb romlik, így érdemes a heti menüt előre kitalálni: a hirtelen ötletek uralomra jutásával szemben a kordában tartott vásárlás természetes ellensége a hulladékok felgyülemlésének. Ne menjünk éhesen a boltba, mert önkéntelenül is többféle mindent, s ezekből a kelleténél nagyobb mennyiséget pakolunk a kosárba-kocsiba. Tízből négy honfitársunk nem tesz különbséget a megőrzött minőség és a fogyaszthatóság dátumai között, pedig a legtöbb élelmiszer a kvalitásainak enyhe csökkenése után is egy ideig minden gond nélkül felhasználható – tehát alapos szemrevételezés, netán kóstolás nélkül ne dobjuk a szemétbe. Semmit nem érdemes a fagyasztó mélyén raktározni – könnyen elfeledkezhetünk róla –, a hűtőszekrényben a polcokon a fogyaszthatóság dátuma szerint rakjuk előre, hogy szem előtt maradjon. A hűtő ideális hőmérséklete 1–5 Celsius-fok közötti – a feleslegesen előállított hideg pazarolja az energiát, miközben romlik az élelmiszerek ízhatása, ami végül szintén a kidobásukhoz vezethet.

Az átlagos magyar háztartás egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása az uniós átlag kétszerese. Eszerint nem mindig bánunk jó gazda módjára az árammal, gázzal, vízzel. A készenléti helyzetben tartott elektromos berendezések (telefon, tévé, műholdvevő, számítógép, hifi, kaputelefon) fogyasztása kikerülhetetlen, ám „ha kell, ha nem” használatuk feleslegesen viszi a pénzt. A háztartási gépeknél az állam időről időre akciókkal ösztönzi az energiatakarékos készülékek beszerzését. A frizsidert rendszeresen le kell olvasztani, mert „erőlködésre” kényszerítése meglátszik a villanyszámlán. A vízköves melegítők hasonlóképpen bukszánk ellenségei. Sajnos a takarékos izzók elég drágák, de a leginkább használt helyiségekben már rövidebb távon is megérik az árukat.

S ha már a vizet emlegettük: a magyarok naponta, fejenként, átlagosan 100 liter vizet használnak fel, ami éves szinten 34 köbméter. Ez a mennyiség 212 és fél 160 literes kád feltöltéséhez elegendő. Ne folyóvízben, hanem a bedugaszolt mosogatóban tisztítsuk meg az edényeket, evőeszközöket. Fogmosásnál, borotválkozásnál a vizet ne folyassuk feleslegesen, fürdés helyett zuhanyozzunk, a csepegőcsurranó csapot, WC-tartályt mielőbb javíttassuk meg. Ültessünk a kertünkben kevésbé vízigényes növényeket.

Végül ne feledjük: amit a kukától megmentünk, annyival is kevesebb szemetet termelünk.