Közmunkásból napszámos

Nagyobb átjárást garantálnának a jogalkotók a mezőgazdasági idénymunka és a közmunka között. Ebben a közmunkásokat tennék érdekeltté: mezőgazdasági napszámosként legalább annyi pénzt kereshetnének, mint amennyit közmunkásként kapnának. Az is igaz, hogy néhány egyéb szabályt is meg kellene változtatni, hiszen még tavaly is az volt az egyik gond, hogy aki napszámos tevékenysége miatt megszakította a közmunkás státuszát – vagyis elszegődött napi bérért valahová az idényben és nem ment el a közmunkára –, elesett a közfoglalkoztatottnak járó jogosítványok egy részétől.

Most azonban a közfoglalkoztatás szabályozásában változást szeretne elérni az Agrárminisztérium. Bár a közfoglalkoztatás és a mezőgazdasági idénymunka közötti átjárás jelenleg is adott, a tárca az élet által diktált feltételekhez igazítaná a szabályokat. Például olyan jogszabály-módosítást is terveznek, amely szerint az a közfoglalkoztatott is jogosulttá válna a kétezer forintos napi elhelyezkedési juttatásra, aki egy hónapban legalább 14 napig idénymunkában dolgozik napszámosként. Ide kapcsolódó hír, hogy a felmérések szerint a mezőgazdaságban tavalyhoz képest csökkent a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya. A vállalkozásoknál az idei év I. félévében a munkaügyi hatóság 9703 munkáltatót ellenőrzött: a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, melyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (40 900 fő) 61 százalékát érintették. E számok 2017. első felében még 68, illetve 67 százalékot mutattak. Ennek megfelelően javult az agrárium részesedését mutató arány az összes „feketemunkás” esetében, ami tavaly még 10, az idén már csak 6 százalékot tett ki. Gond viszont, hogy az idén az első félévben több fiatalkorút is dolgoztattak a növénytermesztésben, ami jogellenes gyermekmunkának számít.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE