Majd eldönti az állam

A már megszokott gyorsaság jellemezte hét elején a parlament munkáját: hétfőn Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke benyújtotta a javaslatot, ami megszüntetné a lakástakarékpénztárak harmincszázalékos állami támogatását, kedden pedig el is fogadták azt.

Az efféle támogatás 1997 óta elérhető, a lakástakarékban gyűjtögetett pénzt különböző lakáscélokra lehet felhasználni, vásárlásra, felújításra, jelzálog-előtörlesztésre. A lényege, hogy legalább négy, maximum tíz évig teszik félre a pénzt a befizetők, amit végül 30 százalékos állami támogatással megtoldva kapnak meg. Az állami támogatás maximum 72 ezer forint évente. Vagyis csak volt, aki most kötne ilyen szerződést, már nem jogosult erre a támogatásra, enélkül pedig nem igazán éri meg havonta lakástakarék-pénztárba tenni a forintokat. „A lakástakarék-pénztárakat több mint húsz éve támogatja az állam, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak. A lakástakarék program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált” – áll az indoklásban. Az állam ezentúl inkább a CSOK felé terelgetné az embereket, ugyanis azzal a támogatással több ház épül, míg a lakástakarékból jellemzően felújításokra, már meglévő lakások megvételére költöttek a magyarok.

Úgy tudni, az így az államkasszában maradt pénzt a CSOK bővítésére fordítanák. De jól járhatnak a lakástakarékok ellehetetlenítésével a Rogán Antal nevéhez köthető nemzeti otthonteremtési közösségeket (nok) szervező cégek is (a köznyelv lakáslottóként hivatkozik ezekre). Ezekben a közösségekben a tagok 10-15 éven keresztül gyűjtenek pénzt, hogy aztán sorsolás vagy licitálás útján valaki közülük lakáshoz jusson. Az állam a nok-ot is 30 százalékkal támogatja, ennek eltörléséről azonban nem szól a törvénymódosítás.

Annak, aki korábban kötött ilyen szerződést, nem kell aggódnia, a szerződésben foglalt összeget, az állami támogatást még megkapja, ha azonban szerződést hosszabbít például négy év után, már nem számíthat a pluszpénzre.

ILLUSZTRÁCIÓ: KÁLLAI MÁRTON