Műszakban kártyázott

A férfi pert indított a munkáltatója ellen azzal, hogy a rendkívüli felmondás jogellenes volt. A felperes azzal érvelt, hogy az adott időpontban munkát végezni nem tudott, a daruja csak akadályozta volna a dolgozó másik két darut. Ilyenkor nyugodtan kártyázhatott, ezt korábban elnézték a dolgozóknak.

A munkáltató azzal válaszolt, hogy a darukezelőnek a fülkében kellett volna várakoznia, de a munkavégzési helyét önkényesen elhagyta. Ráadásul egy papírlapon kifejezetten tiltották a kártyázást, amit kifüggesztettek a vonszolóhelyiségben.

A férfi azt mondta, hogy ezzel a papírlappal nem találkozott. A munkáltató bizonyítékként becsatolta a hirdetményt. Ezután meghallgatták az eset idején jelen volt műszakvezetőt, aki azt mondta, hogy a munkaidőnek azt a részét, amikor nem tudtak a munkával haladni, a munkavállalók másképp-másképp töltötték: volt, aki a telefonjával játszott, mások keresztrejtvényt fejtettek, megint mások kártyáztak, s ő ezek egyikével sem foglalkozott különösebben.

A munkáltató azzal is érvelt, hogy a darukezelő másképp is segédkezhetett volna a kirakodási munkálatoknál, mert a munkaköri leírásában egyéb feladatok is szerepeltek. Erre ő azzal válaszolt, hogy ilyen utasítást nem kapott.

A bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a munkaidőben folytatott kártyázással a munkavállaló súlyosan megsértette-e a munkaköri kötelességét. Ehhez először azt vizsgálta, hogy az adott időpontban munkaközi szünet volt-e. Mivel a munkaközi szünet szabályait a munkáltató nem határozta meg, sem azt, hogy azt mivel töltheti és mivel nem a munkavállaló, viszont a tanúvallomások alapján meg lehetett állapítani, hogy az adott időpontban a daruval nem lehetett munkát végezni, a bíróság úgy döntött, hogy akkor ez munkaköri szünetnek minősült. A kártyázás tilalmáról megállapították, hogy az egyszeri kifüggesztés egyetlen helyiségben az ilyen szabály bevezetéséhez az 500 főt alkalmazó cégnél nem elég, különösen úgy, hogy a tiltás mellé a megszegőket sújtó szankciókat sem határozták meg. Ráadásul a cég nem bizonyította, hogy meddig maradt kint a kiírás, ami megint azt erősítette, hogy esetleges volt, vajon a munkavállalók tudomást szerezhettek-e a tiltásról. Ezért a bíróság megállapította, hogy a rendkívüli felmondás jogellenes volt.