Kacag a rendház

TÖBB MINT NÉGYSZÁZ ÉVE, 1617-ben alapították a piarista rendet, s háromszáz évvel ezelőtt a budapesti Piarista Gimnáziumot, ami a főváros második legrégebbi iskolája, egyben az ország első számú gimnáziuma volt évszázadokon keresztül. Egy férfiközösség életéből – még ha tanítással foglalkozó szerzetesi közösség is – nem hiányozhatnak a tréfás énekek, versek és anekdoták sem.

Ország-világM. M.2019. 01. 02. szerda2019. 01. 02.
Kacag a rendház

A váci piarista gimnázium bejárata fölött volt egy Szentlelket jelképező galamb, amelyet egy rúd tartott. A galamb idővel eltűnt, de megmaradt a rúd és a felirat: „Hic omnia docebit vos”, azaz „Ez majd mindenre megtanít titeket”. A piarista szerzetesek mindig is tudós emberek voltak, akik jól dokumentálták a hétköznapi élet történéseit, a szerzetesi közösség életét, ezért is nemcsak a történészek figyelmére érdemesek. Egészen a XVIII. századig visszanyúló, nemzedékről nemzedékre szálló történetek, humoros anekdoták maradtak fenn a piarista tudósok által összeállított gyűjteményekben, melyeket közmondásszerűen idézgetnek azóta is a rend berkein belül. Dr. Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának vezetője jó ismerője a piaristák humorának. A  rend megalakulásától nyomon követhető, hogy a szerzetesek egymás szórakoztatására, megviccelésére verseket, énekeket alkottak. Minden kor szerzetesei közt voltak olyanok, akik elődeikről anekdotákat tudtak mesélni a többieknek, de akadtak olyanok is, akik rendkívül találó karikatúrákat készítettek rendtársaikról, a házba érkező vendégekről, esetleg a Rómából jött elöljárókról.

A piarista rendházakban a XIX. századtól külön társalgó is volt, ahol a tanárok esténként összegyűltek, és vidám hangulatban beszélték meg fontos dolgaikat. Korábban a recreatio helye és ideje a refektóriumban, vacsora után volt.

Ilyenkor az atyák néha hangszert ragadtak, és dalra fakadtak, mint Schreier Norbert (1749–1811), aki ilyen alkalmakra szerzett Bolondos énekeket a zobori borról, a dohányról, és sok minden másról. Leggyakrabban azonban szórakoztató vagy tanulságos anekdoták hangzottak el, amelyek generációról generációra éltek tovább a magyarországi piaristák közösségében. Egyesek szállóigévé váltak, mint Schickmann Endre (1851–1906) kolozsvári piarista állítólagos szavai, aki magyarázat közben észrevette, hogy egyik diákja lelkesen jegyzetel. Ijedten rárivallt: „Ne írd marha, nem biztos!”

AGÁRDY GYULA: LOKY BÉLA PIARISTA MENNYBEVÉTELE (1937), REPRODUKCIÓK: PIARISTA REND MAGYAR TARTOMÁNYA KÖZPONTI LEVÉLTÁRA

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek