Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A magyar vidék fejlesztésében oroszlánrészt vállalt az Európai Unió: ha nem érkeznének Brüsszelből a nagymértékű támogatások, sok felújított épülettel, útszakasszal lenne szegényebb az ország.
Kép: árvíz utáni védekezés a mosoni dunán gát építkezés védmű vízgazdálkodás mecsér 2013 10 30 Fotó: Kállai Márton
Borsod-Abaúj-Zemplén megye cégeinek és önkormányzatainak fizették ki eddig a 2014– 2020-as uniós ciklusban a legtöbb EU-támogatást (430 milliárd forintot) – emeli ki a hivatalos kormányzati pályázati adatbázis (FAIR) alapján a Világgazdaság összesítése.
A képzeletbeli dobogó második fokán csaknem 385 milliárd forinttal Hajdú-Bihar megye áll, míg a harmadikon Somogy 318 milliárddal. A legkevesebb forrás eddig Tolna megyébe áramlott (62 milliárd forint).
A lap a statisztikai régiók szintjén is megnézte, hova mennyi forrás áramlott eddig a mostani uniós ciklusban (a fejlesztés helyszíne alapján), és az alábbi rangsor adódott:
Közép-Magyarország:
1269 milliárd forint, amelyből Budapestre 1130 milliárd áramlott, döntően országos kihatású, nagy infrastruktúrafejlesztések nyomán (közúti, vasúti, egészségügyi vagy oktatási projektekre).
Észak-Alföld: 767 milliárd forint
Észak-Magyarország: 750 milliárd forint
Dél-Alföld: 615 milliárd forint
Dél-Dunántúl: 554 milliárd forint
Közép-Dunántúl: 492 milliárd forint
Nyugat-Dunántúl: 397,5 milliárd forint
Fontos, hogy bár a 2014–2020-as ciklusban cél volt a vidéki Magyarország felzárkóztatása (különálló regionális operatív programok nélkül), de azt már az egyes térségek cégei és önkormányzatai által képviselt pályázati érdeklődés és kidolgozott projektek döntik el, hogy végül mely térségből mennyi támogatási igény futott be a hatóságokhoz, és abból mennyit hagytak eddig jóvá, illetve mennyit fizettek ki eddig.
KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu