Munkácsy a kereszten

Vajon miért Munkácsy Mihály a legismertebb, legnépszerűbb magyar festőművész? – jó néhány éve erről faggattak szakmabelieket, művészettörténészt, műkereskedőt és -gyűjtőt. A válaszokból kiderült, hogy a remekművek mellett Munkácsy életútjának üzenete is hat a közönségre: kilátástalan sorsú árva gyerekből kora elismert művészévé küzdötte fel magát, nem csupán a párizsi művészetkedvelők, de Amerika is ünnepelte. Az 1844-ben született kis Lieb Miskából így lett a nagy Munkácsy. Regénybe illő sorsa csillogó és tragikus egyben. Miután megkapta a Párizsi Szalon aranyát, egy levelében ezt írta: „De már most a szerencsés véletlent, azaz a véletlen szerencsét egy egész életre kiterjeszteni, biz' ahhoz azt hiszem, erőm legnagyobb megfeszítése szükséges.” Pályája csúcsán palotában élt, a kandalló mellett kitömött ló „pózolt”, de az egykori inast kísértette a hanyatlás rémképe is.

A Munkácsy-életmű egészére láthatunk rá a Szolnoki Galéria kiállításán, ahol mintegy félszáz kép mellett a művész munkáját dokumentáló fényképek is felsorakoznak. A műgyűjtő Pákh Imre ellentételezés nélkül engedte át a műveket az egykori szolnoki zsinagógában berendezett tárlatra, és értékes anyag érkezett a békéscsabai Munkácsy Múzeumból is. Az egyik fotón maga a művész látható a keresztfán: amikor a Golgota című festményén dolgozott – a képet a magyar állam most vásárolta meg a gyűjtőtől –, a festő kikötöztette magát, hogy átélje a megfeszített Krisztus fájdalmát.

Megilletődöttség fogja el a látogatót, ha Munkácsy-festményekkel teli térbe lép, hiába, hogy ma szinte minden alkotást megnézhetünk számítógépen. Mégis, egészen más testközelből csodálni a tájképeket, amelyeket a művész utazásai ihlettek: a vászonra kívánkozó magyar pusztát, a feldőlő szénásszekeret, a mosónőket a pataknál vagy a francia erdő idilljét. Élmény karnyújtásnyira szemlélni az olyan híres festményeket, mint például az 1869-ben készült Ásító inas. Követhetjük, hogyan születtek a nagy alkotásai, köztük a Krisztus Pilátus előtt, melyet 30 vázlat, akt és 5 kompozíciós terv előzött meg – itt erőteljes tanulmányokat láthatunk az elítélést követelő ordító suhancról. Munkácsy, az ünnepelt „úri” festő világába is bepillanthatunk: a francia szalonokat, illetve a palotája melletti parkot ábrázoló festmények a könnyed jólétet, a családi idill pillanatait ábrázolják – e színpompás művei persze a megrendelők igényeit is szolgálták.

Hogyan festett munka közben a pályája csúcsára ért mester, a palettát fogó Munkácsy? – ezt egy tanítvány, Hans Temple képe tárja elénk, ezzel is segít megidézni a szolnoki tárlaton a festőművész szellemét.

FORRÁS: DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM