Füstbe ment adásvétel

Januárban előszerződést kötöttek, amelyben rögzítették a vételárat (68 millió forint), valamint a fizetési határidőket, illetve azt, hogy március 17-ig meg kell kötni az adásvételi szerződést. Az előszerződésben az is szerepelt, hogy ezek a feltételek akkor sem változhatnak, ha a vevő bankhitelt vesz fel a vételár kiegyenlítéséhez. Az eladó az előszerződés megkötésekor átvett 7 millió forint foglalót. Csakhogy a bank a hitel folyósításához különféle feltételeket szabott, amelyekhez mégis el kellett volna térni az előszerződésben foglaltaktól, amibe az eladó nem egyezett bele. Március 17-én a felek meghosszabbították a szerződés megkötésére rendelkezésre álló határidőt március 20-ig. Tizennyolcadikán még e-mailben egyezkedtek, 19-én a vevő azt írta, hogy mivel az eladó nem megy bele a bank feltételeinek teljesítésébe, nem tudnak megegyezni, javasolja a foglaló visszafizetését. Erre az eladó azt válaszolta, hogy elfogadja a bank feltételeit, kössék meg a szerződést másnap. A vevő azonban másnap nem jelent meg az ügyvédnél. Huszonharmadikán az eladó a vevő szerződésszegésére hivatkozva elállt a szerződéstől, és a foglalót megtartotta.

A vevő pert indított, hogy a hétmillió forint foglalót visszakapja. Azzal érvelt, hogy az eladó megszegte az előszerződést, amikor elzárkózott a banknak is megfelelő fizetési határidők elfogadásától, ezért ő 19-én joggal elállhatott az előszerződéstől. Azt mondta, hogy a bank nem szabott olyan feltételeket, amelyek túlléptek volna az előszerződésben meghatározott kereteken, ezért az eladó volt a felelős az adásvétel meghiúsulásáért.

Az eladó azt válaszolta, hogy a bank által megkívánt módosítások nem feleltek meg az előszerződésnek, de ennél is komolyabb probléma, hogy ő ennek ellenére is hajlandó lett volna ezeket a feltételeket belevenni az adásvételi szerződésbe, ahogy ezt 19-én meg is írta.

A bíróságnak elsősorban azt kellett eldöntenie, hogy elállhatott-e a vevő 19-én az előszerződéstől. Arra jutott, hogy bár valószínűleg erre joga sem lett volna, ennél is fontosabb viszont, hogy az elállás jogát csak a szerződéshez megkövetelt formában, vagyis írásban lehetett volna gyakorolni, e-mailben nem. Ha az elállás nem volt jogos, akkor a szerződés azért hiúsult meg, mert a vevő az eladóval ellentétben nem jelent meg az ügyvédnél a szerződés megkötésére meghatározott időpontban, ezért a foglaló nem jár neki vissza.