Alig tudunk róla

Mostanában mind nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer-biztonság, melynek része a növényvédő szereknek a zöldségekben, gyümölcsökben, más élelemben esetleg meglévő hatóanyag-maradék. S miként ez fontossá válik, úgy érdemes tudni arról, hogy a növényvédő szerek megfelelő használata nem rontja az élelmiszerek biztonságát.

De mi van akkor, amikor a termelő a saját hibáján kívül okoz bajt? Régen a legtöbbször a permetszer az volt, amit ráírtak. Ma viszont e téren is terjed a hamisítás. Jobb esetben csak a termelőt éri kár, mert valamiféle veszélytelen anyagot tartalmazott a megvett hamis szer, amely persze nem hatott a gomba, a károsító, netán a gyom ellen. Rosszabb esetben viszont így olyan anyag is bekerülhet a megtermelt élelmiszerbe, amelyről fogalma sincs a termelőnek, fogyasztónak.

Ezért is érdekes annak megítélése, hogy a lakosság egyáltalán hallott-e már a vegyszerhamisításról. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a minap tette közzé kutatási eredményét. Kiderült, hogy a magyar fogyasztók hattizede még nem is hallott a hamisított növényvédő szerekről. Az is tudható már, hogy a fogyasztók több mint fele (54 százalék) elsődlegesen a nagyobb boltokból szerzi be a friss termékeket, s csak 16 százalékuk vásárol piacon. A vevőnek a döntése során a frissesség (40 százalék) és az ár (19 százalék) jelenti a legfontosabb szempontot, míg az árucikk nyomon követhetőségét csupán 4 százalékuk tartotta lényegesnek.

A részleteket boncolgatva kiderül, hogy a piacon beszerző fogyasztók körében 55, a zöldségesnél vásárlóknál 43, a hiper- és szupermarketekben megfordulóknál pedig már csak 36 százalék hallott a hamisításról. Amikor konkrétan a hamisított szerek veszélyességére kérdeztek rá a HENT szakértői, a válaszadók 72 százaléka említette az emberi egészség veszélyeztetését, míg a környezetszennyezést a válaszadóknak csak kevesebb mint az ötöde (18 százalék), a kiszámíthatatlanságot pedig 13 százalék említette. Az utóbbin belül a hatóanyag ismeretlenségét 7, a növényben maradó szermaradványokat 3, a szerek lebomlási idejével kapcsolatos információhiányt, valamint az egyéb nem ismert hatásokat mindössze 2-2 százalék jelölte meg. A rosszabb minőséget és ízvilágot 7 százalék említette.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE