Géppuskafészek az iskolában

Fatima 4 éves volt, bátyja, Soran pedig 6, amikor 2014. június 10-én, többnapos ostrom után az Iszlám Állam (ISIS) elfoglalta Moszult. Szüleik az éjszaka közepén menekültek el a két kisgyerekkel és annyi holmival, amennyit a kezükben elbírtak. A kicsik nem értették, mi történik velük – mi, felnőttek viszont tudjuk, hogy a háború elvette tőlük a békés gyermekkorukat. A család azóta egy menekülttáborban él, az iskoláskorba lépett gyerekek pedig nem járhatnak rendes tanodába...

A család történetét a pedagógus édesapa mesélte el Stochino-Weiss Giulianónak (képünkön). Az Ökumenikus Segélyszervezet iraki programjának (néhány napot itthon tartózkodó) vezetőjét nagyon megérintette a történetük.

– Számomra az a legszívszorítóbb, amikor gyerekeket látok szükséget szenvedni. Fatimáéké sajnos tipikus történet. A terrorszervezet 2014-es térnyerését követően a hitük, származásuk miatt üldözöttek néhány óra, pár nap leforgása alatt kényszerültek elhagyni a korábbi lakhelyüket. Moszul az ISIS pusztításának szimbólumává vált, a romokban heverő ősi város sokkoló fényképei bejárták a világot.

Az Ökumenikus Segélyszervezet 2003-ban indította első iraki segélyprogramját, az Iszlám Állam 2014- ben történt drasztikus terjeszkedésétől pedig rendszeres segélyakciókat szervez a háborús borzalmak elől menekülő családok támogatására. Egyedüli regisztrált magyar segélyszervezetként tevékenykednek Irakban, munkájukat az ACT Alliance nemzetközi szövetség kötelékében végzik, magyar kormányzati, illetve magánadományozói támogatásokból. A segélyprogram az ősi Ninivefennsíkra visszatérő családokra összpontosít, kiemelt figyelmet fordítva az üldözött keresztényekre.

A segélyszervezet 2016-ban Erbilben azzal a célkitűzéssel nyitott központot, hogy hosszú távú és hatékony segítségükkel a menekültek mielőbb visszatérhessenek az otthonaikba és új életet kezdhessenek. Miért éppen Erbilben? Az Irak északi részén fekvő, félautonóm Kurdisztán fővárosa kb. 80 kilométerre fekszik Moszultól. A kurdok, arabok, muszlimok, keresztények, jeziditák és még számtalan etnikum, vallás képviselői által lakott térségben 2014 nyarán az ISIS átfogó offenzívát indított, amit a kurdoknak amerikai támogatással a város határától alig 40 kilométerre sikerült megállítaniuk. Mégis, a háború gazdaságilag és pszichésen is megviselte a térséget.

– Sorsdöntő pillanat előtt állunk – magyarázza Stochino-Weiss Giuliano. – A terrorszervezetet sikerült legyőzni, a közvetlen életveszély már elmúlt ugyan, de még mindig sűrűn hátrafordulunk, körbenézünk, mert bármi előfordulhat a többméteres betonfalakkal, szögesdróttal körbevett vagy épp földig rombolt épületek között. Emlékszem, kezdetben mennyire sokkolt a fegyveres járőrök és a katonai konvojok látványa. Az egyik legsürgetőbb feladat az aknamentesítés. Sok százezer üldözött ma is emberi életre alig alkalmas sátortáborokban tengeti napjait, nem ritkán évek óta, segélyre támaszkodva. A menekültek vágynak arra, hogy hazatérhessenek, de ennek még számtalan akadálya van. Ha a szolgáltatások (áram- és ivóvízellátás) stabilan újraindulnak, visszaépülnek a lakóházak, az iskolák, a templomok, újrakezdődik az oktatás, és élni kezd a közösség – az emberek akkor fognak tömegesen visszaköltözni.

A szülőföldön maradás és a visszatérés elősegítése a migráció megállításához is hozzájárul. Ezt igazolja a Tell-Aszkuf megrongált lakóházainak részbeni, magyar kormány jóvoltából megvalósult helyreállítása, amelynek köszönhetően az ISIS által elüldözött 1300 családból 1000 visszatérhetett otthonába. Nem elhanyagolandó szempont, hogy a helyben segítés gazdaságélénkítő hatással is bír: a partnerszervezetek helyi embereknek (mérnököknek, szerelőknek, tanároknak stb.) adnak munkát, s vele jövőképet.

Az ökumenikusok – a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, a Hungary Helps program keretében végrehajtott – segélyprogramjának első, 125 millió forintos szakaszában 55 lakóházat építettek újjá Karakoshban, egy fiú-és egy lányiskolát újítottak föl Bashikában, valamint egy 2500 embert ellátó vízhálózat rekonstrukcióját végezték el Alkoshban. Ezenkívül 324 család kapott téli tüzelőt, 600 pedig élelmiszert és takarókat.

A segélyprogram fontos eleme a pszichoszociális támogatás is a sokat szenvedett családoknak. A háború okozta lelki sebeket próbálják orvosolni egy újonnan beindított közösségi központban Karakoshban.

– Az tapasztalom, hogy az emberek nehezen beszélnek magukról, korábbi életükről, tragédiájukról. Az elmúlt években a különböző vallási és etnikai csoportok között erős bizalmatlanság, nehezen enyhülő feszültség alakult ki. Nem tudják, ki hogyan gondolkodik és hová tartozik. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a segélyprogramunkat állandó helyi jelenléttel, alapos felmérések alapján hajtsuk végre, hogy a támogatás a lehető leghatékonyabban hasznosuljon.

A fiatal programvezető szerint a térségben nem szabad abbahagyni a segítségnyújtást, mert nincs vége a humanitárius krízisnek, a háború nyomai nagyon mélyek. A családok százainak helyben maradását és újrakezdését támogató magyar program most iskolák felújításával és felszerelésével folytatódik. Az Ökumenikus Segélyszervezet helyszínen dolgozó munkatársait ugyanis a harcokban károkat szenvedett iskolák felmérése során kiégett tantermek, leszakadt táblák, hiányos és törött bútorok fogadták.

– Az egykor gyermekzsivajtól hangos udvarokon romok, a falakon lövések nyomai. A nagy iskolaépületeket stratégiai támaszpontként használták, némelyik tetején még ma is láthatók a géppuskafészkek. Odabent érződik C4 robbanóanyag szaga, a falak olyanok, mintha fekete mázzal lennének bekenve. Ebből kell oktatásra alkalmas helyet varázsolnunk és berendeznünk.

A segélyszervezet március második felében adománygyűjtést indított, hogy új bútorokkal, táblákkal, írószerekkel segíthesse a tanítás újraindítását a Moszul közelében található Karemlesh, Bashika, Karakosh és Talkif iskoláiban. Az adományokból a felújított iskolákba vásárolt eszközök esélyt adnak arra, hogy az Irakban élő gyermekek – Fatima, Soran és a sorstársaik – újra tanulhassanak és reményt kaphassanak egy élhető jövőre. Helyben, otthon.

FOTÓ: PAUL JEFFREY, ACT ALLIANCE/ÖKUMENIKUS SEGÉLYSZERVEZET, NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE