Kevesebb is elég lehet

Ételeink vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-tartalma drasztikusan csökken. E tekintetben az amerikai és a német táplálkozástudományi intézetek gyakorlatilag ugyanarra az eredményre jutottak, mint a kérdés legjelesebb magyarországi kutatója, a Szent István Egyetem ma már nyugdíjas professzora, Márai Géza. Néhány példa: a '90-es években a ’60-as évekhez képest a búza, az árpa, a kukorica ásványianyag- és mikroelem-tartalma a felére, harmadára, ötödére mérséklődött. A káposzta vitamintartalma 95%-ot veszítve 5%-ra zuhant! Hasonló mondható el zöldségeinkről és gyümölcseinkről is. Német összehasonlító vizsgálatok szerint 1985–1996 között a brokkoli kalciumtartalma 68%-kal csökkent. A bab magnéziumtartalma 15, a burgonyáé 33, a sárgarépáé 57, a spenóté 68%-kal lett kevesebb. Az alma C-vitamin-tartalma 80%-kal esett vissza, a banánban a B6-vitaminból 92%-kal mértek kevesebbet. A földieper kalciumtartalma 14%- kal mérséklődött.

A jelenség elsősorban a műtrágyák, a vegyszerek, a savas esők és a környezet általános károsodása miatti talajromlásra vezethető vissza. Az elsavanyodott termőrétegből kimosódik a hasznos anyagok jó része, melyekhez így a növények – következésképpen az állatok és az emberek is – kisebb mértékben jutnak hozzá. Ezek után nem csoda, hogy a tej, a tojás és a hús is veszít a táplálóerejéből.

A szomorú következmény pedig – a már említett testsúlygyarapodáson túl – például a járványszerűen terjedő csontritkulás, ami persze mással, akár a mozgásszegény életmóddal is magyarázható.

Mit lehet tenni e jelenség ellen? Az ember hajlamos a legegyszerűbbnek tűnő megoldást választani, jelen esetben kapszulákkal pótolni, amit a természettől már nem kap meg. A semminél persze ez is jobb, de a tartós megoldást a tápdús ételek fogyasztása jelenti.

Miként jussunk ezekhez? Ha tehetjük, termeljük meg. A talaj savlúg egyensúlyának normális értékét egyrészt meszezéssel, másrészt szerves trágya használatával érhetjük el. „Nem éri meg” – hallom a kifogást, hiszen olcsóbb megvásárolni a boltban a zöldséget, még ha silányabb is a minősége. Biztos, hogy ez így van? Hozzá tetszett adni a kiadásokhoz a patikában megvásárolt gyógyszerekre költött összeget, amiket a silány ételek elfogyasztása és a mozgásszegény életmód miatt kialakult betegségek gyógyítására írt fel az orvos? Akinek pedig valami miatt nincs lehetősége arra, hogy maga termelje meg az étkeit, annak a biopiacokon kapható élelmiszerek fogyasztása ajánlható. Hogy az drágább? Való igaz. Ennek oka, hogy a nem felfújt zöldségek, gyümölcsök, húsok, tojás hozama kisebb, mint aminek a méretét különböző szerekkel érik el. Viszont ne feledjük, hogy ezekből kevesebbet fogyasztva is jóllakottnak érezzük magunkat, ami által mérséklődhet a már említett káros súlygyarapodás veszélye.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE