Kikapcsol, felszabadít és erősít

Életünkhöz hozzátartozik a gyakori helyváltoztatás, ami legtöbbször a gyaloglást jelenti, ám olykor muszáj gyorsabb tempóra kapcsolni, s ilyenkor a futást választjuk. Sokan nemcsak ilyen földhözragadt megfontolásból döntenek a futás mellett, hanem pozitív élettani hatásai miatt is.

A Generali a Biztonságért Alapítvány felmérést végzett futási szokásainkról. A 18–59 éves megkérdezettek 41 százaléka sportol rendszeresen, de úgy tűnik, a futásra inkább „csak” kiegészítő mozgásformaként gondolnak, mindössze négy százalékuk fut rendszeresen. A legtöbben a fogyás reményében húzzák fel a nyúlcipőt, de az erősítés és a stresszoldás is a gyakori okok között szerepel, az utóbbiak elsősorban a 30 év alattiak körében.

A kutatás során ismét bebizonyosodott, hogy a rendszeres futás jó hatással van az általános testi és mentális állapotunkra. Nemcsak az állóképességet és az immunrendszert erősíti, hanem természetesen segíti a fogyást is.

MÁSOKON SEGÍTVE Augusztusban immár kilencedszer rendezték meg a Generali Night Run futóversenyt, a 6000 résztvevő három táv közül választhatott. A futók megtett kilométereikkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a Suhanj! Alapítvány bővítse akadálymentes edzőtermét, ahol amatőr és profi sportolók a mozgás örömét együtt tapasztalják meg sérüléssel vagy fogyatékkal élő társaikkal.

Sokan a stressz levezetése céljából húznak futócipőt, mert amit cserébe kaphatnak, azért megéri lenyomni azt a pár kilométert: kiegyensúlyozottabbak, magabiztosabbak, összeszedettebbek, türelmesebbek és nyugodtabbak lesznek; a megkérdezettek jelentős többsége legalább hármat tapasztalt a felsoroltak közül.

Szerencsére ezért az eredményért nem kell belehalni a futásba, heti egy edzés is elég lehet ahhoz, hogy érzékeljük a pozitív változásokat. Ha kimarad egy-egy edzés, a futókat inkább kis bűntudat gyötri, és stresszt éreznek.

A valaha rendszeresen futók fele már részt vett valamilyen futóversenyen, átlagosan 5-10 km-es távokon, s mindannyian pozitív tapasztalatokról számoltak be: sikeres kitartás, saját maguk legyőzése, határaik feszegetésének izgalma, önbizalmuk erősödése.

JÓ ÚTON HALADOK – Egész nap ülök, talán némi súlyfelesleg is van rajtam, nehezen vettem rá magam a mozgásra. A munkahelyemen remek futóközösség verődött össze, gondoltam, jó lehet megismerni a kollégákat más közegben. A Hármashatár-hegyen a közösségi futás volt az első élményem, aztán júliusban elkezdtem futni egyik munkatársammal, aki sok éve űzi ezt a sportot. Tíz kilométer volt az első komolyabb táv, amit megtettem. Meggyőződésem, hogy fejben dől el, bírja-e az ember vagy sem – mondja Kovács Péter, aki elmúlt 40 éves, és egy hónap gyakorlás után lefutotta a félmaratont. Nem akármilyen terepen, a Börzsöny lábánál, Nagymaros és Zebegény környékén edz. – Festői a környezet, a futás nekem ma már az önfeledt szabadságot jelenti. Örömforrás, csakis ezért futok hetente háromszor-négyszer, s csak annyit, amennyit bírok. Mióta futok, nyugodtabban alszom, jobb az emésztésem, türelmesebb vagyok. Motoszkál bennem a gondolat, hogy a lakóhelyem környékén futóközösséget szervezzek. Igaz, a családomat még sem sikerült megfertőznöm a futással, de jó úton haladok.