Ózonnal a vírus ellen

– Ózonnal tisztítják mostanában a fővárosi tömegközlekedési eszközöket, Volán-buszokat, vonatokat, mentőautókat, az aluljárókat, forgalmasabb köztereket, mi azonban elsősorban a nagy légterű helyiségek vírusmentesítésére szakosodtunk.

Ilyen például egy kórházi műtő, kórterem, egy közüzemi szolgáltató vagy éppen egy újság szerkesztősége, egy rádió stú­diója. Ha a munkatársak közül valakiről kiderül, hogy koronavírussal fertőzött, de a munkának folytatódnia kell, akkor védőfelszerelésben kiszállunk a helyszínre és ózonnal fertőtlenítjük – mondja Marosi Antal.

– Éppen az imént hívott fel a fővárosi tűzoltóparancsnok úr azzal a hírrel, hogy aláírták a szerződést, aminek értelmében egyesületünk készenléti szolgálatban lesz. Feladatunk, hogy ha a vírus egy tűzoltó­laktanyában fertőzné meg valamelyik tűzoltót, akkor mi azt a laktanyát minél gyorsabban kitakarítsuk, hogy ne kelljen bezárni.

Mindez úgy történik, hogy partnerünkkel, az Ózon-Kontakt Kft.-vel együttműködve a helyszínre visszük a nagy teljesítményű ózongenerátorokat, melyek elektromos kisüléssel a levegő oxigéntartalmát ózonná alakítják át – magyarázza a szakértő.

Az ózon a baktérium sejtfalát károsítja, a vírusnak pedig a fehérjeburkát hasítja szét, s ezután mindkettőben megkezdődik az oxidáció, így életképtelenné válnak a kórokozók.A fertőtlenítés alapfeltétele, hogy a helyiségben nem tartózkodhat ember vagy állat, de még a növényeket is el kell távolítani, mert károsodhatnak a leveleik.

Nem maradhatnak bent festmények és ékszerek sem, hiszen azok is reagálnak az ózonra. Amikor légmentesen lezárták a helyiséget, annyi ózonnal árasztják el, amennyiben már biztosan minden baktérium és vírus elpusztul. A szakemberek mérő segítségével követik nyomon, hogyan telik meg a légtér ózonnal, a folyamat végig kontrollálható.

A gáz a legeldugottabb helyekre is bejut: a szekrény mögé, a parketta hasadékába vagy akár a könyvek lapjai közé. Végül a mintegy másfél órás fertőtlenítés végeztével az eljárás során használt gépekkel visszaállítják a levegő oxigéntartalmát, s úgy adják át a területet, hogy az már gyakorlatilag bakté­rium- és vírusmentes.

A hatás addig tart, amíg ismét használatba nem veszik a helyiséget. Amennyiben az ózonos fertőtlenítő eljárást olyan berendezéssel végzik, amely nem rendelkezik ózonlebontó ciklussal, akkor a kezelést követően hosszabb-rövidebb tartó szellőztetésre van szükség, mielőtt a helyiséget ismét belakják. Ez viszont csökkenti a kezelés hatékonyságát.

– Nem tudjuk megmondani, hogy az ózon elpusztította-e mindet, hiszen nem vagyunk képesek megszámolni a vírusokat a levegőben – mondja Marosi Antal. De az ózonnak a levegőben az átlagosnál nagyobb mértékben jelen lévő mennyisége a biztosítéka annak, hogy az eljárás működik, és hatékony eszköz lehet a járvány elleni harcban.

Sebet gyógyít, vizet tisztít

A villámlás során érezhető jellegzetes ózonszagot már Homérosz is megemlíti az Íliászban. A gázt 1840-ben keresztelte „ózonnak” Christian Friedrich Schönbein német kémikus, aki felfedezte, hogy ez az anyag elektromos kisülésekkor képződik. Neve a görög „ozein”, azaz „rossz szagot árasztó” szóból származik. A XIX. században kezdték el hasznosítani az ózont fertőtlenítésre, vízkezelésre, üszkös, fekélyes sebek gyógyításra, tisztításra, a táplálék frissen tartására. Az utóbbi száz évben az alkalmazása széles körben elterjedt – olvashatjuk a Wikipédián. 1902-ben Németországban hozták létre az első olyan gyárat, amely a víz ózonnal történő fertőtlenítésére és tisztítására szakosodott. Azóta már sok vízműben alkalmaznak ózonos technológiát e célra. 1904-től ugyancsak elterjedt az ózon használata a tej, hús, sajt és fehérjét tartalmazó élelmiszerek frissen tartására. Jótékony hatását a világháború idején a fizioterápiához, később a sportolók izomzatának fejlesztéséhez vették igénybe. A modern világban egyre népszerűbb a szépségiparban, a klímatechnológiában, a mezőgazdaságban és a környezettudatos háztartásokban. Az idők során fertőtlenítő, tisztító hatását tudományosan is igazolták.