Az építőipar kitart

Lettországban magyarok építik az ország új kulturális központjának acélszerkezetét. Egy éve dolgoznak kint több turnusban a brigádok, a hatalmas vasidomokat százharminc kamion folyamatosan szállította Rigába.

A nyolcvanezer férőhelyes szabadtéri színpadnak a határidőre el kell készülnie. László, a legfiatalabb dolgozó 1991-ben, míg István, a legidősebb 1957-ben született. Van köztük acélszerkezet-szerelő, lakatos, hegesztő, de még alpinista is.

A járvány elterjedése előtt jellemzően reggel héttől délután ötig dolgoztak a szerkezeten, de előfordult a véghajrában a nyújtott és éjszakai munkavégzés is.

– A munkában nem okozott különösebb fennakadást a vírus, csak a kollégáim hazajutását nehezítette, mert a bevezetett utazási korlátozások miatt körültekintőbb tervezésre és speciális engedélyek beszerzésére volt szükségünk. A Rigából hazakészülő 22 kollégánk az eredetileg tervezett időponthoz képest csaknem hat héttel később tudott csak elindulni!

Elismerés illeti a lett nagykövetség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársainak a segítségét is – tudom meg Barócsi Róberttől, a KÉSZ Csoporthoz tartozó KÉSZ Metaltech Kft. ügyvezetőjétől.

A munkatársak április eleji kétezer-hétszáz kilométeres útvonala nem volt éppen hétköznapi. Rigából rendőri felvezetéssel előbb Litvániába, Klaipédába utaztak, a Balti-tenger keleti partjához, és csak a legszükségesebb személyes holmijukat vihették magukkal.

A kikötőig tartó kétszázötven kilométeres út során mindössze két alkalommal állhattak meg, és egyszerre csak ketten hagyhatták el a járműveket, maszkban és gumikesztyűben. A litván kikötővárosból komppal 18 óra alatt a németországi Kielbe utazott a csapat, ahonnan céges kisbuszokkal, konvojban indultak tovább.

Németországban meghatározott útvonalon kellett haladniuk, és egy előre megszabott időablakot kaptak, azaz nagyjából 12 óra alatt kellett áthaladniuk az országon. A magyar határon kapták kézhez a végzést, miszerint hatósági karanténba kell vonulniuk, amit a hazaérkezést követőn rögtön meg is tettek.

Ez a többi között Salgótarjánban, Sátoraljaújhelyen, Kazincbarcikán és Kiskunhalason kitöltött karantén április 24-én ért véget számukra.

A KÉSZ Csoport húsz éve tevékenykedik külföldön. A KÉSZ Románia végzi a kolozsvári római katolikus Szent Mihály-templom restaurációját a kőfaragástól az acéllépcső építéséig, de a cég Oroszországban, Szerbiában, Németországban és Ukrajnában is jelen van.

Idehaza a Paks II. Atomerőmű felvonulási épületeit, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. terminálhoz tartozó B utasmóló építési munkálatait is a társaság munkatársai végezték, de ők adták át Pápán a C–17-es repülőgépek új hangárját is. Bár jelenleg is mintegy 120 projekten dolgoznak szerte Európában, hasonlóan kalandos történetük nincs több.

Külföldi munkáik közül mindeddig csupán 3-4 építkezés állt meg vagy szünetel Szerbiában és Oroszországban.

– Büszkék vagyunk arra, hogy már a vírus ázsiai megjelenésétől kezdve élen járunk a kollégáink egészségének megóvásában, és több mint 500-an dolgoznak az otthonukban március eleje óta. Az adminisztratív, egyes mérnöki, tervezői munkakörben dolgozóknak nem kell feltétlenül jelen lenniük a felvonulási területen.

Veze­tőink önkéntesen, juttatásaik egy részéről lemondva, kockázati válságalapot hoztak létre, valamint bevezetünk egy úgynevezett boldogulási bért is.

A boldogulási bér azt jelenti, hogy van egy mindenkori minimálbérnél lényegesen magasabb összeg, aminél kevesebbet senki sem kereshet a vállalatcsoportnál még akkor sem, ha a munkakörét a járványhelyzet miatt nem lehet ellátni – nyilatkozta megkeresésünkre Varga Mihály, a KÉSZ Csoport alapítója, felügyelőbizottságának elnöke.

A KÉSZ Csoport egyébként az építőipar mellett többek között érdekelt a hajóiparban, az üzleti szolgáltatásokban vagy akár a szállodaipar és vendéglátás területén is.

– Az utóbbiak esetében a pandémia azt jelentette, hogy a szállodáinkban és vendéglátásban dolgozó kollégáink munkaköre egyik napról a másikra ellehetetlenült. Ezért indítottunk egy projektet, amivel nagyon gyorsan felmértük több mint száz kollégánk eredeti munkakörhöz nem szűken tartozó képességeit azzal a céllal, hogy találjunk nekik más feladatokat.

Ők jelenleg csökkentett munkarendben látják el saját feladataikat és a vállalatcsoport más területein is besegítenek, például nyelvtudásuknak köszönhetően a nemzetközi adminisztrációba – fogalmazott Varga Mihály.

S bár a koronavírus-járvány miatti válság elérte az építőipart is, sok ágazattal szemben eddig kevésbé rázta meg. A projekthelyszíneken, a gyárakban és az irodákban is biztosítják a védőfelszereléseket, higiénés eszközöket, hogy a kollégák biztonságosan tudjanak dolgozni.

Próbálják óvni dolgozóikat, házon belül autókat biztosítanak, hogy ne kelljen használni tömegközlekedést, a hatvan év felettie­ket pedig arra kérték, hogy maradjanak otthon az egészségük megőrzése érdekében. Létrehoztak továbbá a pandémia kezelésére egy munkacsoportot is, amely naponta összeül, így folyamatosan értékelik a helyzetet.

Természetesen bizonyos területeken vannak lassulások, a határlezárások miatt az alapanyag-ellátás is akadozik. Magyarországon csak két projektjük állt le, egy Makovecz-templom építése, valamint a Margitszigeten a Nagyszálló munkálatai, de egyik helyről sem vonulnak le, mert az állagmegóvással foglalkozniuk kell.

Varga Mihály szerint akár megerősödve is kijöhetnek a koronavírusos időszakból. Meglepő kijelentés! Az biztos, hogy nem pénzügyi vonalon, de sokat tanulva változtattak a működésükön. Varga Mihály úgy gondolja, ha vége a válságnak, akkor elmondhatják majd magukról, hogy sok területen teljesen digitalizált céggé változtak, amihez elég volt csupán pár hét.

Leépítést nem terveznek, sőt most, hogy az építőiparban mintegy ötezer magyar szakember hazakényszerült külföldről, az ő felvételük, megtartásuk kifejezetten jó lehetőség.

Szerinte legtöbben a családjuk miatt tértek vissza Magyarországra, így most az ágazat egyik legfontosabb feladata az, hogy perspektívát biztosítson és meggyőzze őket az itthon maradásról, az itthoni munkavállalásról.

Kampányt is indítottak a hazaérkezett szakemberek megnyerésére, sőt az elmúlt hetekben már több hazatérő szakmunkás-brigádnak is volt lehetőségük munkát biztosítani.

Egyébként a társaság közreműködésével évek óta épí­tő­ipari hiányszakmákat oktatnak Budapesten, Szegeden és Kecskeméten.

Az oktatási rendszerük átállítása is ha­­mar megtörtént, így digitális munkarendben tanítják a hegesztő, az épület- és szerkezetlakatos, a mechatronikus karbantartó, a villanyszerelő és gépi forgácsoló szakmákat. Az építőipar tehát nem állt le.