Jogi esetek – Elindította az autót

A kicsi a slusszkulccsal elindította az autót és halálra gázolta a férfi édesanyját. Az ügy a harmadfokú eljárásig is eljutott, mert a férfit elsőfokon felmentették, másodfokon elítélték, így a Kúriához került az ügy a vádlott fellebbezése folytán.

Az elsőfokú bíróság a férfit nem találta bűnösnek a gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében bűncselekmény hiánya miatt. Az elsőfokú bíróság felmentő ítélete ellen az ügyész fellebbezett a bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása érdekében. A Fellebbviteli Főügyészség azon az állásponton volt, hogy a férfi közlekedési bűncselekményt követett el.

A másodfok kimondta, hogy a férfi bűnös gondatlan emberölés vétségében, és hat hónap fogházra ítélte, amelyet egy év próbaidőre felfüggesztett. Az indoklásában a bíróság kifejtette, hogy a vádlott magatartása a baleset bekövetkezésével és annak eredményével okozati összefüggésben áll. Ugyanis a férfi elmulasztotta az autó leállítása során a megfelelő rögzítést (a kéziféket nem húzta be rendesen).

Továbbá a kormányzott kerekeket sem fordította egyenesbe, valamint hátramenetből (rükvercből) a sebességváltót nem helyezte üresbe. Pedig, ha ezeket megteszi, a baleset elkerülhető lett volna.

A férfi fellebbezett, mert a bűnössége megállapítását törvénysértőnek tartotta, azonban harmadfokon a bíróság a másodfokkal értett egyet. A harmadfok a másodfokú ítéletet kiegészítette azzal, hogy kellő körültekintéssel, a vádlott élettapasztalatával, vezetői tudása, gyakorlata alapján számolnia kellett azzal, hogy a gyerek megfelelő felügyelete nélkül a slusszkulcsnak a gyújtókapcsolóba helyezésével a jelen lévő személyek élete, testi épsége veszélybe kerülhet.

Mivel a férfi a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztotta, ezért nem látta előre magatartásának lehetséges következményeit, így a hanyagság, a gondatlanság a terhére róható. A harmadfokú bíróság egyetértett a másodfokkal abban is, hogy itt nem közlekedési bűncselekmény valósult meg, annak egyébként is csak szándékos alakzata van, mert a gépjárművet csak szándékosan lehet átengedni. Az ügyben gondatlan emberölés vétsége történt.

A fenti jogesettel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a bűnösség kifejezi az elkövetőnek a magatartásához való tudati, akarati-érzelmi viszonyát. A bűnösség lehet szándékos vagy gondatlan, és nem minden bűncselekménynek van gondatlan alakzata.