Bölcsesség a mai világban: elmélet és gyakorlat egysége

Erősen különbözik a korábbiaktól az olvasók által felállított lista, melyen a Top 50 gondolkodó neve szerepel a The Prospect magazin különszámában. A Covid–19 korosztály számára a járvány át­­rendezte a hangsúlyokat. A mintegy 20 ezer pártatlan szavazatból kiviláglik a lényeg: kevesebb állsimogatás, több gyakorlati tett. Elsöprő győzelmet arattak a gyakorlati gondolkodók.

A megfelelő nő a megfelelő helyen – a magazin így méltatta első helyezettjét, K. K. Sailadzsát, az indiai Kerala szövetségi állam egészségügyi miniszterét. Az újság a fáradhatatlan tisztviselőnek a járvánnyal szembeni gyakorlatias küzdelmét méltatta. A 63 éves Sailadzsa január 20-án kapta az első telefonhívást, melyben az addig ismeretlen kínai vírusról számoltak be. Három nappal később, amikor szinte még az egész világ „aludt”, összehívott egy operatív törzset.

Ugyanerre utasította az alsóbb közigazgatási szinteket, és azonnal bevezették az Egészségügyi Világszervezetnek a tesztelésről, a kontaktok nyomon követéséről, az elkülönítésekről szóló protokollját. Felkészítették a kórházakat, külön kórtermeket és bejáratokat kialakítva a Covid-betegeknek. Mire január végén egy Vuhanból leszállt repülőjáraton megérkezett az első bizonyítottan koronavírusos személy – hivatalosan India első fertőzöttje –, már működött a rendszer: volt, akit azonnal kórházba, másokat karanténba küldtek.

Tíz éve

A Foreign Policy (FP) amerikai magazin is időről időre összeállítja a maga 100-as listáját a világ legbefolyásosabb gondolkodóiról, bár esetükben inkább a politikai befolyás irányába mozdul el az elme mindenható ereje. Azok szerepelnek az összeállításban, akiknek a gondolatai és cselekedetei leginkább meghatározták az adott évet. Tíz esztendővel ezelőtt az FP összefoglalójából körvonalazódott, hogy történelmi távlatból 2010 az amerikai uralom végének kezdetét jelentheti. Akkoriban sok-sok jel arra mutatott, hogy a világ „maradék részének” is eljött az ideje. Az amerikai magazin szerint 2010-et a top 100 tettei, gondolatai határozták meg leginkább. Az újság akkori listája mellébeszélés nélkül igazolta a tételt, miszerint a pénz egyenlő a hatalommal. Az élen holtversenyben Warren Buffett (befektetési guru) és Bill Gates (Microsoft-alapító) állt, utánuk pedig szintén megosztozva a második helyen Dominique Strauss-Kahn (az IMF egykori, szexbotrányba is keveredett vezére) és Robert Zoellick, a Világbank volt elnöke következett.

A „koronavírus-gyilkosnak” is nevezett egészségügyi miniszter élen járt a Covid–19-görbe áprilisi ellapításával és az alacsony halálozási aránnyal. Nem ez volt az első alkalom, hogy potenciálisan halálos betegségtől védte meg az embereket. 2018-ban a Nipah-kór mesteri kezelése után a helyi, Vírus című filmben heroi­zálták alakját. A miniszternek azonban fenntartásai voltak a filmmel kapcsolatos szerepével: „Képzeletbeli párja – nyilatkozta – kétségbeesettnek és aggódónak látszott… Nem engedhettem meg magamnak, hogy félelmet mutassak.”

A hasonló tevékenységért megszerzett második helyet Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke kapta, aki „kedvességalapú” kormányzásával még azelőtt felhívta magára a figyelmet, mielőtt gyakorlati eredményeket mutatott volna a járványkezelésben. A listán mögötte – immár harmadik nőként! – a bangladesi építész, Mari­na Tabassum áll, aki egy rendkívül sürgető, gyakorlati kihívással szállt szembe: az éghajlatváltozás és az azzal járó áradások hatására gólyalábas házakat tervez, hogy megvédje a családokat az egyre gyakrabban mindent elárasztó víztől.

Ezen túlmenően a lista vegyes képet mutat. A hagyományosabb, állsimogató értelmiségieket Cornel West afroamerikai filozófus (4. helyezett), az angliai Bristolban tanító kameruni Olivette Otele rabszolgatörténész (6.) és a belga polihisztor, Philippe Van Parijs (8.) képviseli. Ám köztük is akad olyan, aki nem veszítette el a realitásérzékét a karrierje során: Van Parijst például az egyetemes alapjövedelem keresztapjának tekintik, évtizedek óta folytatja érdekvédelmi misszióját.

Cornel West pedig a Black Lives Matter jogvédő mozgalom mellett állt ki a közelmúltban. Az állami brutalitással kapcsolatos aggodalmak két szakértőt is foglalkoztatnak: a brazil Ilona Szabó de Carvalho (5.) létrehozta a nemzetközileg befolyásos Igarapé Intézetet, amely a polgárok által képviselt közbiztonság megerősítését szorgalmazza, az amerikai Ruth Wilson Gilmore (7.) pedig a börtönök megszüntetéséért küzd.

A top 10 többi tagja – Mark Post holland gyógyszerész (9.) és a lengyel Magdalena Zernicka-Goetz fejlődésbiológus (10.) – olyan tudósok, akik a laboratóriumban előállított hússal és laboratóriumi körülmények közt fogant embriókkal foglalkoznak. Netán ez a jövő zenéje?

Régmúlt idők arcképcsarnoka

A gondolkodókról alkotott konzervatív kép megtestesítője a ranked.com által minden idők legnagyobb elméinek sorát felvonultató, ugyancsak online szavazatok alapján összeállított lista, amely nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy az emberiség egész történelmét végigkísérve szemlézze a nagy elmék arcképcsarnokát. A lista első tíz helyezettje ennek ellenére főképpen a távoli múltba réved, még ha az iskolai tankönyvekben mindegyikükhöz kapcsolódik is egy-egy (olykor több) kötelező tananyag. Ez alapján a legnagyobb elmék top 10-ébe csak férfiak kerültek. Íme, a szigorú sorrend: ­Leonardo da Vinci, Isaac Newton, Szókratész, Galileo Galilei, Nikola Tesla, Albert Einstein, Pitagorasz, Archimédesz, Wilhelm Röntgen, Arisztotelész.