Ünnep az ízérzékelésnek

A régi időkben, amikor a finomított cukor, a fűszerek, a dió és az aszalt gyümölcs még luxuscikknek számított, megtiszteltetés volt tortát kapni ajándékba. Ma az ízeknek és a díszeknek szinte korlátlan választéka áll rendelkezésünkre, ám a terített asztalon a torta üzenete állandó: fontos vagy és szeretünk! Ráadásul a torta, mint minden egyformán fölszeletelhető egység, a hagyomány szerint összehozza az embereket. Ezért mindenképpen úgy kell felvágni, hogy mindenkinek jusson egy-egy szelet, hiszen ez a közénk tartozást szimbolizálja.

Az ünnepi sütemény története, mint annyi másé, az ősi időkre nyúlik vissza. Feltételezhetően az első süteményeket – így tortákat is – az ókori Görögországban és Egyiptomban készítették. Ezek még meglehetősen nehezek és laposak voltak, és az étkezés végén, dióval és mézzel fogyasztották őket. A történetírók tanúsága szerint a torta makedóniai Nagy Sándor nevéhez fűződik: ő rendezte meg a történelem legnagyobb lakodalmi ünnepségét a perzsiai Szúzában, ahol is tízezer makedón férfi vett feleségül egy-egy perzsa nőt.

Tényleg ehető?

Az eredetileg a NASA-nál mérnökként dolgozó BethAnn Goldberg mára az egyik legnépszerűbb kaliforniai cukrászvállalkozás tulajdonosa. A tortáiról első ránézésre nem lehet kitalálni, hogy ehető süteménnyel állunk szemben, hiszen a pult mögött varró- és fényképezőgép, netán egy színes fűzőjű tornacipő várja a kíváncsi, mindig újra kiéhezett vevőket.

Az ókorban a kenyér alakja lapos és kerek volt, akkora, mint egy mai átlagos torta, és durva őrlésű árpából, rozsból vagy búzából sütötték. A szúzai lakodalom napján azonban a torta gabona, mandula, dió és szárított gyümölcsdarabkák mézes tésztájából készült, félbevágva és betöltve ánizsos, kecs­­ketúrós, mézes krémmel. A tetejét mézbe mártott rózsaszirmokkal és hántolt mandulából kirakott mágikus jelekkel díszítették.

Egyébként ebből lett a későbbi baklava, a hagyományos görög desszert, az édes és ragadós sütik rajongóinak egyik kedvence. Eltelt 2300 év, s a torta ma is ugyanaz: kevert tésztából vagy piskótából készített, krémmel töltött díszes finomság.

Később persze az ókori rómaiak is elkészítették a maguk változatát, már jóval krémesebb és gazdagabb formában. A világ számos kultúrájához hasonlóan kezdetben a tortát is az isteneknek áldozták, és templomaikban kínálták fel a tisztelet és a szeretet üzeneteként. Az ősi vallási szertartások alkalmával készített kerek lepény az élet ciklikusságát jelképezte: a napot és a holdat testesítette meg. Rómában az esküvői torta termékenységi szimbólum is volt: a menyasszony fején egy kisebb tortát törtek szét, ezzel járult hozzá a násznép a bőséges gyermekáldáshoz.

Édes csavar A „torta” angol megfelelője a cake. Ha hinni lehet a nyelvészkedőknek, e szó viking eredetű, és az ónorvég „kaka” szóból származik. A mi torta szavunk az olasz torta elnevezés átvétele, melynek jelentése „formában sült édes tészta”. Valószínűleg a tor­quere (csavar) igéből származik.

A XVII. századra a külső egyre fontosabbá vált, ami hatást gyakorolt a születésnapi tortákra is: bevonatok, rétegek, dekorációk kerültek rájuk. A születésnapi torta a középkori Németországból származik, ahol a Kinderfest hagyománya szerint tortát készítettek a szülinapját ünneplő gyermekeknek.

Ugyanakkor az angolok is elkezdtek süteményeket sütni, amelyekbe egyedi tárgyakat – pénzérméket, gyűrűket, gyűszűket – csempésztek, ám lényegesen egyszerűbb külsőt és ízvilágot hordoztak, mint a maiak. Ezek az édességek a mai sütemények előfutárai. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a megbízható sütők, a fából vagy fémből készült kerek formák és a finomított cukrok lendítették előre a cukrászatot.

A cukor és az edények ára miatt e cukrászati termékek csak az arisztokrácia számára voltak elérhetőek, ám a XVIII. századra egyre elterjedtebbé, ily módon megfizethetőbbé váltak. A ma is megszokott tortaféle a XIX. század közepén alakult ki, amit a finomított fehér liszt és az élesztő helyett a sütőpor használata befolyásolt.

Tortalegek

- Egy ausztrál készítette a világ legegészségtelenebb, a McDonald’s, a KFC és a Domino gyorsétteremláncok ételeiből összeállított tortát, mely megdöbbentően sok, 54 ezer kalóriát tartalmazott. - Egy indonéz gasztroiskola diákjai sütötték a világ legnagyobb tortáját 2008-ban: a 108 méter magas, a húsztonnás édességcsoda 3500 font cukorból, 3500 font margarinból és 7000 font tojásból készült (1 font = 0,453592 kg). - A világ valaha készült legdrágább, 35 millió dolláros tortájához tíz zafírt, valamint nyakláncokat, gyűrűket és karkötőket használtak.

A nagy gazdasági világválság idején könnyű, viszonylag olcsó ételt kellett kínálni a szegénységben élő amerikaiak millióinak, így megszületett a dobozos süteménykeverék. Az ötlet valóságos aranybányának bizonyult, mivel Egyesült Államok-szerte háziasszonyok milliói vásárolták a süteményalapokat, hogy megkönnyítsék az életüket.

Később, a XX. század végére a torta kinőtte az ünnepi asztalt, valóságos műalkotások kerültek ki a dizájnerekké avanzsált háziasszonyok – mi több, háziurak – sütőiből. Mik a legújabb trendek? Az elmúlt hat évben a mentes cukrászati termékek iránti kereslet világszerte több mint a kétszeresére nőtt. A vegetáriá­nus és vegán desszertek iránt elsősorban a 25–35 éves fogyasztók körében hatalmas az érdeklődés.

A mai fiatalok a Sachert vagy a Dobost már szinte észre sem veszik a süteményespultban, nem ragaszkodnak a hagyományos édességekhez. Igaz, egy-egy laktóz- vagy glu­tén­men­tes finomság nem csak az egészségnek tesz jót, de ízben sem marad el a híres elődök nyújtotta élménytől.

Első szelet az ünnepelté

A gyertyák gyújtásának és elfújásának szokása azon pogány hiedelmen alapul, hogy a füst a kívánságot eljuttatja a mennybe. Más elképzelés szerint a gyertya az élet lángját szimbolizálja. Állítólag fontos az is, hogy a tortából az első szeletet az ünnepelt vágja, különben nem lesz szerencséje.