Két évszak marad?

Hetek óta vezető hír a szélsőséges időjárás. Olyan ez a nyár, mint a forgószél: villámgyors váltással egyszer hőségriadó figyelmeztet a tikkasztó kánikulára, másszor meg extrém mennyiségű esők és golflabdányi jégdarabok mossák el a nyaralókat meg a termést. A ma esti híradókat (a cikk írásakor, vasárnap) épp nem az országos napi melegrekordok, hanem a felhőszakadások uralták: például Egerben cseresznye nagyságú jég potyogott; leszakadt az ég Győrben; a Tiszántúlon a zivatar házakat és ültetvényeket tarolt le…

Volt egyszer egy hasznos gyakorlat Az erdőtüzek számának emelkedésében többféle folyamat is szerepet játszik, a globális felmelegedésen túl. Fontos kiváltó ok az, hogy a természetvédelmi területeken mindenhol megszűnt az az erdészeti gyakorlat, hogy a tűzveszélyt növelő elpusztult fákat, a feleslegesnek ítélt cserjeszintet, az elhalt biomasszát célzatosan összegyűjtsék, és ezzel is csökkentsék a betegségek terjedését, valamint az erdőtűz kialakulásának a veszélyét.

Van okunk aggódni az időjárási szélsőségek miatt? Sajnos van – mondta el véleményét lapunknak Németh Lajos meteorológus. Az elmúlt évszázadok során számtalan végletes időjárást jegyeztek fel a krónikák világszerte, de kétségkívül sokkal kevesebbet. Az utóbbi néhány évben megszaporodtak a szélsőségek, a változékonyság állandósult.

Külföldi kitekintő

Biztosan sokan emlékeznek a világsajtót bejáró fotókra a behavazott sivatagi dűnékről – most viszont inkább a másik véglet ad beszédtémát. Nemcsak nálunk, mostanság többek között Kanadában, Finnországban és a sarkkör közelében is extrém meleget mutatnak a hőmérők. A lappföldi Kevóban minap 33,6 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála, amire 1914 óta nem volt példa, akkor 34,7 fokos hőséget jegyeztek fel. A rendszeres mérések kezdete, 1844 óta nem volt még olyan forró a június Finnországban, mint az idén a finn országos meteorológiai szolgálat jelentése szerint. Egymás utáni napokon dőlt meg a Kanada területén valaha mért legmagasabb hőmérséklet. Az utolsó júniusi hétvégén, vasárnap az ország nyugati tartományában, Brit Columbiában összesen több mint 40 hőmérsékleti rekord íródott újra – adta hírül Szabó Bea meteorológus az idokep.hu-n. A rendkívüli hőség a következő héten sem mérséklődött, hétfőn, majd kedden is újabb országos abszolút melegrekordokat regisztráltak. A csúcsot mind a három napon Lyt­ton település döntötte meg, úgyhogy az 1937-ben mért 45 fokos rekord után az új listavezető: 49,6 fok. Mindeközben a tíz m­a­gyar­országnyi területű, 5,1 millió lakosú tartományban erdőtüzek tombolnak…

„Az egyetemen több mint negyven esztendővel ezelőtt azt tanultam, hogy Magyarországon évente legfeljebb egy tornádó fordul elő – most egy évben egy tucat szinte természetessé vált, nemigen kapjuk fel rá a fejünket. Lassan eltűnik a négy évszakos ciklikusság is, a kisgyermekek jóformán csak könyvekben látnak havat. Az még aggasztóbb, hogy nem tudni, ennek a folyamatnak hol a vége.„

A 71 éves meteorológus beismerte: fiatal korában sokáig nem hitt a globális felmelegedésben. ”De a számokkal nem lehet vitatkozni, a melegedés tagadhatatlan: nap­jainkban az egész Földre nézve egy fokkal melegebb a légkör, mint száz évvel ezelőtt. Ma már, a műholdak korában, feketén-fehéren követhető, hogy az északi és a déli féltekén lévő sarki jégtakaró egyre gyorsabban olvad, zsugorodik, gleccserek tűnnek el.

Hogy ez miért tragédia? Ennek az állandó jégtakarónak elsősorban az a szerepe, hogy a napsugárzás jelentős részét, körülbelül 90 százalékát visszaverje. Ha kisebb a jégfelület, kevesebb napsugarat képes visszaverni – vagyis melegszik a légkör. A többi napsugarat a víz nyeli el, ezáltal az óceánok melegszenek – a melegebb víztől pedig még inkább olvad a jég, emelkedik a tengerszint. Ördögi kör!„

Hőmérsékleti végleteink

- Magyarországon 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték az abszolút maximum-hőmérsékletet: 41,9 fokot.

- Az abszolút minimumot pedig 1940. február 16-án Miskolc-Görömbölytapolcán: –35 fo­kot.

- 1962–63 telén tartott ki a leghosszabb ideig a balatoni jégpáncél: 110 napig!