Királyi karácsonyok

Ugyan Budán rendezte be udvarát Mátyás király, ám egy középkori uralkodó esetében közel sem volt egyértelmű, hogy otthon tölti az ünnepeket. Ráadásul az 1460-as évek elején ismét egyre erősebben fenyegetett a török veszély.

A török nemrég elfoglalta Szendrőt, és ezzel Szerbia eltűnt a térképről, II. Mehmed szultánnak pedig Boszniára kezdett fájni a foga. Mátyás szövetséget kötött Velencével annak érdekében, hogy közösen védjék meg az Adriai-tenger partvidékét.

Amíg az itáliai városállam tengeren támadta az oszmánokat, addig a magyarok szárazföldön indultak meg. A törökök ezalatt elfoglalták Boszniát, István bosnyák királyt pedig lefejezték.

Ostrom ünnep idején

Mátyás októberben ért a török által elfoglalt boszniai Jajca várához, és ostrom alá vette. A város neve szláv nyelveken tojást jelent, mivel egy tojás alakú hegyre épült. A vár ost­roma hónapokig elhúzódott, a terep a védőknek kedvezett ugyanis. Maga Mátyás is ott harcolt a csata forgatagában, a leírások szerint egy alkalommal Gerendai István nevű vi­téze mentette meg az életét, az utolsó pillanatban nyilazott le egy királyára rontó törököt.

Karácsonyra azonban a magyarok felemésztették a védők minden energiáját, és végül a törökök szabad elvonulás fejében átadták a várat. Magukkal vitték volna foglyaikat is, ám Mátyás király nem engedett: „A legutolsó szolgát sem hagyhatom kezeitek között, foglyaitok megszabadításáért utolsó csepp véremet kész vagyok ontani.”

Bosznia kormányzója ezt követően Szapolyai Imre lett, és noha a szultán a következő évben megostromolta Jajcát, nem járt sikerrel.

Egzotikus ajándék

Jajca bevétele után hat esztendővel egy hím és egy nőstény oroszlán érkezett Mátyás udvarába Firenzéből. „Lám, hozzád méltó adomány, mit e város ajánlott: úgy véljük, hogy erő illik erődhöz, urunk” – írta az 1463. de­cem­ber 23-i jeles alkalomról Janus Pannonius.

Mátyás kapcsolata kezdetben rideg volt Firenzével, az itáliai város ugyanis törökbarát politikát folytatott, és igen nagy hasznot hajtott az Oszmán Birodalommal folytatott kereskedelemből. Sőt, még a kereskedelmi riválisuk, Velence ellen folytatott török hadjáratban is közreműködtek. Egy időre aztán felfüggesztették a törökökkel folytatott kereskedelmet a pápa és a többi olasz város nyomására.

Ennek is köszönhetően javult a viszonyuk Hunyadi Mátyás Magyarországával, akinek követei épp a király csehországi győzelméről tájékoztatták Firenzét, mire azok az említett egzotikus ajándékot küldték neki. Mátyás egyik bizalmasa, Bajoni István mondhatta el, hogy királya nagyon szereti az oroszlánokat.

A firenzeiek kísérőlevele több szempontból is megmagyarázza, miért éppen két oroszlánnal kedveskednek a magyar királynak: ennek az állatnak a jelleme illik leginkább a király jelleméhez. Oroszlánok az Árpádok címerében is voltak. Emellett az oroszlán a firenzei nép szabadságának is jelképe, valamint a cseh király címerállata. Utóbbival pedig Mátyásnak a csehek felett aratott győzelmére is utaltak, egyúttal kifejezték abbéli reményüket, hogy Mátyást majd cseh királlyá is koronázzák – ami hamarosan be is következett.

Lakodalom Budán

Ugyan képviselők útján Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix már házasságot kötött 1476. szeptember 15-én Nápolyban, de az igazi esküvőre ugyanezen év december 22-én került sor Budán. A gazdag lakomák, mulatságok már 15-én elkezdődtek, amikor megérkezett Budára a királyi pár, magát az esküvőt pedig a karácsony előtti utolsó vasárnapra tűzték ki.

Tizenegy fogásos menyegzői menü

-Első fogás gyanánt édes csemegék, minden bizonnyal kandírozott gyümölcsök, cuk­­rozott magvak voltak. -Második fogásként élő madarak szép éneke. -Harmadikként vaddisznópecsenye. -Negyedikként barna és fehér szósszal ellátott vagdalt. -Ötödikként aranyozott levelű puszpángfa ugyancsak aranyozott mókusokkal és angyalokkal. -Hatodikként aranyló császármadár és kappan sárga almával. -Hetedikként egy kertet(!) hoztak be: a kerítésen madarak ültek fehér és barna színű pirított cukorból és kandírozott gyümölcsből, illetve cukrozott magvakból, a kert közepén emelkedett egy arany mirtuszfa, azon körték és édes csemegék függ­tek, mintha apró szemű, barna és zöld diók váltogatnák egymást. -Nyolcadikként rizs, ami ritkaságszámba ment Amerika felfedezése előtt. -Kilencedikként megint sült vadpecsenye. -Tizedikként pácolt csirke sárga lében. -Tizenegyedikként fánk.

A Nagyboldogasszony-templomban Gá­bor egri érsek eskette a királyi párt. Elsőként az örömanya, Szilágyi Erzsébet gratulálhatott nekik. Magyar urak, cseh, német és nápolyi hercegek vettek részt a menyegzőn, a korabeli leírások szerint Beatrix annyi nászajándékot kapott – a különböző aranytárgyaktól kezdve a vadászsólymokig –, hogy „minden tárházak megtelének vala”.

És hogy milyenek voltak a napokon át tartó lakomák? Forrásaink szerint csak a király asztalához tartozó pohárszéken 560 arany- és ezüstserleg, -edény, -kancsó stb. sorakozott. Az egyik legnagyobb látványosságot pedig az a négy részre osztott kétakós (kb. 100 literes) ezüsthordó adta, amelyből négy különböző bor folyt.

Napokig tartottak a lakomák, lovagi tornák és más vidám, zenés-táncos rendezvények, mígnem váratlanul elhunyt Mátyás közeli rokona, Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda, aki elhozta Nápolyból Beatrixet. A gyász napjait követően azonban újévtől vízkeresztig ismét a mulatság színtere lett Buda, majd Mátyás király gazdag ajándékokkal búcsúztatta el vendégeit.