Homokból és tűzből

Kincs a hamuban. Az üveg használata a természetben fellelhető ásvánnyal, az obszidiánnal kezdődött, felfedezéséről több legenda is szól. Egyes források szerint a zsidók találtak rá, amikor egy hatalmas erdőtűz után a hamu és a homok összeolvadásából keletkezett üvegszerű anyag maradt a talajon. Mások a föníciaiak szerencséjéről szólnak.

Az ókoriak gályája, amely nátrium-hidrogén-karbonátot, vagy­­is szódát, valamint salétromot szállított, viharba került, és az észak-szíriai partokra sodródott. Mikor a hajósok a szárazföldre értek, a nátriumdarabokat a salétromtömbökre helyezték, majd mellette, a homokos parton tüzet raktak. Másnap, amikor a hamut szétkotorták, drágakőre emlékeztető, olvadt darabokra bukkantak benne.

Az üveg a kereskedők révén jutott el a Földközi-tenger medencéjébe, innen pedig a rómaiak közvetítésével a provinciákba, végül Európa teljes területét meghódította. A praktikumra törekvő életvitelünk számos területén a szintetikus anyagok felváltották az üveget, ám az alkotók ma is gyakran használják a művészetben.

Tükörtől a csillárig. A világ talán leghíresebb üvegmesterei a muranóiak. A Velence szomszédságában fekvő apró olasz sziget már a római korban lakott település volt, bár ekkor a családok még halászatból és sótermelésből éltek. Az igazi fellendülés 1291-ben kezdődött, amikor a cölöpökre épített Velencéből tűzveszélyességük miatt kitiltották az üvegfúvó mestereket, így azok a közeli Muranóra költöztek. A XIV. századtól a sziget eleinte tükreinek és üveggyöngyeinek köszönhetően vált népszerűvé, később a csillárok vitték hírét az olasz kézműveseknek.

Muranóban találták fel az úgynevezett aventurin, vagyis sötétzöld üveget is, benne az aranycseppekkel, amikor az egyik gyárban véletlenül rézreszelék került az üvegmasszába. Miután kihűlt, csodálatosan csillogó üveg született, ami a megtévesztésig hasonlított az aventurin ásványhoz.

A muranói üveg fénykorában, a XVI. században 37 üveggyár működött a szigeten. Az innen kikerült tárgyak az egyedülálló minőséget jelentették, messze földről érkeztek a megrendelések. A mesterek hamarosan lakóhelyük legelőkelőbb polgárai lettek, a nemesekéhez hasonló tekintélynek örvendtek. Muranónak mindaddig sikerült megőriznie monopóliumát az üveggyártásban, mígnem elkezdtek kiszivárogni a gyártási titkok, melyek a XVII. században Franciaországon és Hollandián át eljutottak Csehországig, majd még tovább.

Tudta?

Az üveg eredetileg olvasztott homok, legfőbb összetevője a szilícium-dioxid, más néven kova, kovasav. A mai ipari szintű előállításban különböző adalékanyagokkal, például üveghulladékkal, sziksóval és mészkővel vegyítik. Az eljárás során a homokot 1700 Celsius-fokon megolvasztják, így a teljes szerkezete átalakul. A hevítéssel kapott amorf anyag szilárd és kemény, ám mert a folyadékokra jellemző bizonyos tulajdonságokkal is rendelkezik, nagyszerűen formázható. A munka során akármennyire lehűtve sem válik teljesen szilárddá, és bármikor újra folyékonnyá alakítható.

Apáról fiúra. Róth Miksa a ha­zai üvegfestés és mozaikművészet kulcsfigurája. 1865-ben született Pesten. Nagyapja és apja is üvegesként dolgoztak, így Miksa folytatta a családi hagyományt, külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegművészet titkait. Húszévesen már önálló vállalkozást nyitott. Színes és inspiratív személyiség volt, aki a XIX–XX. századi iparművészet úttörőjeként nem csupán itthon, de a világ számos országában hírnévre és elismerésre tett szert.

Üveg- és mozaikmunkái Magyarország megannyi köz- és magánépületét díszítik: az Országház, a Gresham-palota, a Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia mellett a szegedi Fogadalmi templom több ablakát, a Kálvin téri református templomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját, a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermét is ő készítette. Alkotásai nemcsak Magyarországon, hanem Mexikóvárostól Oslóig számos városban megtalálhatóak.

A századfordulós, XX. század eleji világkiállítások sokszoros győztesének szecessziós mozaikjaira éppen úgy büszkék lehetünk, mint mozaikdíszítésű kandallóira is. Híres alkotásaiból a fővárosban, a neki szentelt emlékházban több is megtekinthető.

Könnyed játék a színekkel.Korunk talán leghíresebb üvegművésze az amerikai Dale Chihuly, akit egy muranói üveggyárban ejtett rabul az üveg iránti szenvedély. A ke­ze alól kikerülő csodákra az organikus formák, a merész színválasztás, a növényekre vagy tengeri élőlényekre hajazó kompozíciók jellemzőek. Fiori di Como elnevezésű alkotását, a világ legnagyobb üvegszobrát 1998-ban készítette el.

Az installáció a Las Vegas-i Bellagio Hotel halljában található, és körülbelül 2000 üvegvirágból áll, amelyek 190 négyzetméteren fedik le az óriási terem mennyezetét. Chihuly irányításával több mint száz szakember dolgozott a megalkotásán. Leleplezése óta évtizedek teltek el, ám a kompozíció ma is ugyanúgy elvarázsolja a látogatókat káprázatos fény- és színvilágával, mint az első napokban.

A művész így nyilatkozott a különös műről: „A színekkel való könnyed játék az üveg egyik legnagyszerűbb tulajdonsága, a szivárvány árnyalatai sokkal intenzívebben érvényesülnek benne, mint bármely más anyagban. A sár­gák és pirosak felbukkanását véletlenszerűnek, mégis rendezettnek terveztem, ahogyan az a természetben is megtalálható a vadvirágos mezőkön.”

Érdemes megnézni! Az idén számos programmal várják világszerte az üveg iránt érdeklődőket. Idehaza a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum – amelynek gyűjteményeiben számtalan régészeti, néprajzi, ipar- és képzőművészeti jellegű üvegtárgy található – minden hónap első szombatján az üveget ünnepli a Látványraktárában és az online felületein is.