A királynő és a főisten, avagy Karinthy Frigyes és Böhm Aranka története

Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő legfiatalabb lánya 2010-ben határozta el, hogy újra életre hívja azt a pezsgő kulturális szellemiséget és hangulatot, amelyet mai kifejezéssel már „offline közösségi térnek” nevezhetünk, azaz feléleszti a kávéházak genius lociját (a hely szellemét). Ilyen inspiráló műhelynek számított például a XX. század elején a Centrál, a Nyugat íróinak törzshelye, a lapot szinte ott szerkesztették.

Juhász Anna az alkotó együttlét szellemiségét kereste, valamint azt, amit otthon a Juhász család nappalijában vagy éppen a római kultúrkört vezető Szőnyi Zsuzsánál látott. Szerencse, hogy a kávéházak fizikailag sem voltak távol az otthonától, hiszen szemben lakik a Hadik kávéházzal, így először oda lépett be, de itt, a XI. kerületben található a Gebauer is, amelyet Karinthyék Tersánszkyval látogattak.

„Mivel az egyik »koronaékszer« a Hadik volt, s miután ott 2010-től sikeresen beindult az irodalmi élet, a közönséggel együtt érkezett az életembe a New York és a Centrál kávéház. Egy idő után úgy éreztem, hogy ezek a helyek már az otthonaim. Aztán ahogy eltelt egy kivételes és nagyban újító évtized az irodalmi szalonokkal, új területek is izgatni kezdtek, például a film, amivel még nagyobb közönség felé szeretnék nyitni. Kutattam az asszonyok, írófeleségek történetét, s közülük Böhm Aranka különleges alakja vonzott leginkább.”

Karinthy Frigyes gyönyörű második asszonya már a maga korában is mindenkire nagy hatást tett. Nehéz természetű, de nagyon okos és vonzó orvosnő volt, akiről a korabeli szubjektív emlékezések – Déry Tibortól Kosztolányiné Harmos Ilonáig – vegyes hangnemben szóltak.

Juhász Annát az író és felesége különleges kapcsolata, külön világa érdekelte, ebből született meg a film alapgondolata. A terv kivitelezésében a párja, Csáky Attila producer tudott segíteni, és a családi emlékek is: édesapja jó kapcsolatot ápolt a Karinthy családdal.

A legtöbb irodalmi esten, amelyen dolgozott az elmúlt években (a Várkerttől a Városliget kávézóig), olyan női szerzőket, szereplőket igyekezett bemutatni, akiket alkotói mivoltukban a férfiak mellé helyezhetünk, például Nemes Nagy Ágnes és Szabó Magda. Miután mint a XI. kerület kulturális nagykövetét felkérték egy közösségi tér kialakítására, 2019-ben beadott egy kész pályázati anyagot az Arankáról elnevezett kávéházhoz, színházteremmel kiegészítve. A pandémia miatt ez a terv egyelőre nem valósulhatott meg.

„Ugyanakkor 2020-ra Karinthyék miatt ismét külön készültem: Frici Arankával 1920-ban házasodott össze; a centenárium a kerület életében és a Karinthyság történetében is fontos állomásnak számított. Ötleteket gyűjtöttem, videókat forgattam, sokat beszélgettem Karinthy Verával, az író dédunokájával, irodalmi sétákat indítottam. Nem adtam fel az elképzelésemet, hogy »kinyitom« a család történetét a széles közönségnek.”

A valós alapokra épített, Frici és Aranka című film tervét 2020-ban kezdték el írni Vajda Anikóval, és egy színházakat megsegítő filmes pályázat keretében, a Karinthy Színházzal közösen pályázva a Nemzeti Filmintézet adott hozzá támogatást. Végül Tóth Tamás rendezésében, Szecsanov Martin operatőri munkájának köszönhetően kerül a nézőközönség elé a tervek szerint idén ősszel. A főbb szerepeket Szakács Hajnalka (Aranka) és Bölkény Balázs (Karinthy) alakítja. Ami pedig a korhűséget illeti: az irodalomtörténész Fráter Zoltán is végigkísérte a történet születését.

A készülő filmben helyet kapnak a barátok, szeretők, családtagok: Kosztolányi Dezső és felesége, Harmos Ilona, Tóth Árpád, Somlyó Zoltán éppúgy, mint Déry Tibor író, Aranka szeretője vagy Feldmesser Ibolya, Karinthy szeretője. Kiemelt szerep jut Aranka barátnőinek (Klug Böske, Guthi Erzsi, Kondor Lívia), akikre mindig számíthatott, akikkel egyfajta véd- és dacszövetséget alkottak. A film ugyanis a különleges és intenzív házasság mellett a barátságokról is szól: Karinthy és Kosztolányi kapcsolatáról, továbbá a női barátságokról.

A film az 1917-től 1938-ig tartó időszakot öleli fel, és nagy vonalakban Karinthy halálával végződik a története. A bő húsz év bemutatása a színészek öregítése szempontjából is izgalmas, és borzongató párhuzam a spanyolnáthajárvány miatti maszkhordás élménye a forgatáson.

Ami a helyszíneket illeti: a ráckeresztúri Brauch-kastélyban, a New York kávéházban, az újbudai Szent Margit Gimnáziumban és a Vasúttörténeti Parkban is forgattak. Juhász Anna az olvasópróbán sokat mesélt a színészeknek, a szerepek megformálása előtt együtt gondolták végig az emberi kapcsolatokat.

„Fontosnak éreztük a halálba menő Böhm Aranka alakját is láttatni. Azért akartuk bemutatni, ahogy felkerül az Auschwitzba tartó vonatra, mert a sorsa ebbe a történelmi tragédiába is be van ágyazva. Az ipolysági zsidó család lánya hiába küzdötte végig az életét és harcolt a sorsával, a végzetét nem kerülhette el…