Kiszámoló - Pénz áll nem csak egy házhoz

A kisegyházak a csatát ugyan megnyerték, de a háborút még nem

Ahogy mondani szokták: a csatát ugyan megnyerték, de a háborút még nem… Merthogy idestova öt éve tartó állóháború dúl a kormány és a magyarországi kisegyházak között, miután 2011-ben, illetve 2013-ban módosították az egyházügyi törvényt.

Hogy miért is történt ez a változás? – többféle magyarázat is létezik. Az állam szerint erre azért volt szükség, mert korábban Magyarországon jó néhány olyan egyház volt bejegyezve, amely valódi hitéleti tevékenységet nem folytatott, viszont visszaéltek azokkal a kedvezményekkel, amelyeket a törvény az egyházaknak juttatott, például az állami támogatással. Ezeket nevezték aztán „bizniszegyházaknak”, s ettől kezdve csak az elismert nagyegyházaknak adtak támogatást.

Mások szerint mindez csak bosszú: ugyanis a sok kisegyház között található az Iványi Gábor lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség is, amely kegyvesztett páriaként szerepel a kormány előtt.

Az első egyházügyi törvény 2012-es hatályba lépése idején összesen 17, egyházi címétől megfosztott kisegyház fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához. Közülük kilencet képviselt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet. Ügyfeleiknek soros csatája a napokban ért véget. (Miközben a háború zavartalanul tart…) A strasbourgi bíróság már korábban kimondta, hogy a magyar szabályozás sérti az európai emberi jogi egyezmény 9. cikkelyét – amely a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság kérdéskörét szabályozza –, valamint ellentétes az egyezmény 11. cikkelyébe foglalt gyülekezés és egyesülés szabadságával. Akkor felhívta a feleket az egyezkedésre, amelynek eredményeként néhány esetben sikerült is a megegyezés. A többiek folytatták az eljárást, ezért született meg az új ítélet.

A strasbourgi bírák már korábban megállapították: a magyar kormány nem bizonyította, hogy a vélt problémát nem lehetett volna kevésbé drasztikus eszközökkel megoldani, például igazságszolgáltatási ellenőrzéssel vagy a bizonyítottan visszaélő egyházak feloszlatásával.

Most megállapították a jogsértést, és kártérítést ítéltek meg a kilenc kérelmező kisegyháznak.

Ismerkedjünk meg velük – már amelyikükkel egyáltalán lehet… Az ANKH, a Dharmaling, a Mantra, a Szangye és az Usui buddhista egyházak; megjegyzendő: csaknem félszáz buddhista közösség tevékenykedik ma Magyarországon, némelyiknek nemcsak temploma van, hanem főiskolát is működtet, tibeti tanárokkal.

Az ANKH ősinek tekintett tanai vagy ötezer éve keletkeztek, amikor még az istenek itt jártak a földön. Tanításaikat tudományos igényességűnek tekintik. Kis csoportokban tartják összejöveteleiket, de szertartásaikat csak hívőik ismerhetik, csak ők vehetnek részt rajtuk. A Pest megyei Vasadon egyiptomi „látványfalut” akarnak építeni, de az önkormányzattal vitában állnak.

A Dharmaling egy többnyire Nyugaton tevékenykedő szervezet. Vezetője a tibeti közösség által hivatalosan elismert Shenphen Rinpócse Láma. Három különböző országban – Magyarországon is – tartanak rendszeres tanítói programot.

A Mantra elkötelezett a több ezer éves buddhista szellemi hagyományok mellett és azok tapasztalataira támaszkodik. A tanítások eredeti tisztaságát megtartva arra törekszik, hogy a gyakorlati ösvény megtalálásában segítséget nyújtson minden érdeklődőnek, vallási elkötelezettségtől függetlenül.

A fentihez hasonlóan tibeti irányultságú a Szangye, amely szorosan egyik rendhez sem tartozó világi buddhista közösség. Azon fáradozik, hogy a természetgyógyászat keretében a gyógyító munka tibeti módszerei megkapják az őket megillető helyet.

Az Usui Közösség minden tanítója Japánba távozott, tiltakozásul a közösségüket igazságtalanul hátrányos helyzetbe hozó egyházi törvény miatt. Nem túl békés üzenetet hagytak hátra annak az országnak, amelyet „hazug emberek vezetnek”. „Ami itt nem volt érték, máshol nagy kincs, ami itt érték, az a fejlett országokban ócska dolog, szemét. És nem valószínű, hogy ez változik, amíg a magyar emberek mindezt némán eltűrik.”

Az Univerzum Egyháza tudásőrző egyház, hitük szerint a lét alapja az Ige, amely a Teremtő Atya és Anya kiáradó létezési hulláma. Pontosan kidolgozott tételeik vannak Isten működéséről és természetéről, így a téridő viselkedéséről is. Azt állítják, hogy meg tudják magyarázni azokat a jelenségeket, amelyeket a modern fizika nem.

A Szim Salom és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyháza úgy tűnik, hogy jelenleg egymással is vetélkedő progresszív (reform) zsidó közösségek.

Két egyház kártérítési igénye kimagaslóan nagy volt. Az Út és Erény Közössége Egyház majd ötmilliárd(!) forintot igényelt (ebből kapott 12,5 milliót…), a korábban már említett Magyar Evangéliumi Testvérközösség pedig 1,5 milliárd forintot kért.

Az Út és Erény tevékenysége különösebben nem tükrözi a hitéletet: pályázatfigyelés és -írás, adminisztráció, jogszabályfigyelés, programok szervezése, koordinációs feladatok ellátása. Ezenkívül ingatlan állapotjavítását segítő munkák: takarítás, festés, rámolás, eszközmozgatás, apróbb karbantartások elvégzése. Nem könnyű velük értekezni, kollégáim szerint honlapjuk szerkesztés alatt áll, megadott telefonszámuk nem él, ha mégis valahogy felhívhatók, akkor viszont nyilatkozni nem akarnak.

Végül a Metodisták. Az összes kisegyház közül ők azok, akik leginkább jelen vannak a magyar közéletben: negyven iskolájukban, szociális és egészségügyi létesítményeikben 20–25 ezer emberről gondoskodnak. Ők most 1,2 milliárd forint kártérítést kaptak, a maradék félmilliárdról még nem született döntés.

– Mit jelent az ítélet, s mi várható? – kérdem Hegyi Szabolcsot, a TASZ lelkiismereti szabadság programvezetőjét.

– Előbb egy terminológiai megjegyzés: a „kisegyház” kifejezés, amennyire elterjedt, annyira pontatlan – a vallásszabadság szempontjából nincs kisebb és nagyobb egyház –, a történelmi múlt vagy a társadalmi beágyazottság nem jó indok a státusok megkülönböztetésére. Ami a pert illeti, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága az Európa Tanács intézménye, határozatainak nincs olyan hatása, mint az Európai Unió bíróságának. Vagyis a jogsértést ugyan megállapították, de ennek a magyar törvényhozásra – a fizetési kötelezettségen kívül – nincs feltétlenül hatása. És amint az látható, a magyar országgyűlés egyelőre a füle botját sem mozdítja, hogy megszüntesse a törvénytelenséget.

– Inkább fizet?

– Úgy tűnik, igen. Amivel persze évről évre újra és újra nehéz helyzetbe hozza a kisegyházakat, hiszen amíg az egyházi státusukat nem állítja vissza, újabb keresetek várhatók. A jogos kártérítéshez is csak jelentős késéssel juthatnak hozzá a peres felek.
 

 

NÉZZÜK A TÉTELEKET:

– Hatvanezer eurót, azaz 18,8 millió forintot kapott az ANKH Örök Élet Egyháza. Kilencvenezer eurót (28 millió forintot) a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház.

– A Mantra Magyarországi Buddhista Egyháznak 140 ezer euró (43,8 millió forint), a Szangye Menlai Gedün, a Gyógyító Buddha Közössége Egyháznak 45 ezer euró (13,5 millió), az Univerzum Egyháznak 60 ezer euró (18,7 millió) jutott.

– Az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyháznak 105 ezer eurót (32,8 milliót) ítéltek, míg 40 ezer eurót (12,5 millió forintot) az Út és Erény Közössége Egyháznak. További néhány ezer eurót kaptak költségeikre is.

– Ebben a sorban szerepel 400-400 euróval (125-125 ezer forinttal) a Szim Salom Egyház és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyháza. (A Szim Salom 97 millió forintot, a Reform 50,6 milliót kért.)

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.