Április nem csak a kikelet, hanem a költészet, a könyvek és könyvtárak hónapja is. Az itt bemutatott különleges épületek és a hozzájuk kapcsolódó történetek biztosan meghozzák a kedvünket egy kis virtuális könyvtárbarangoláshoz.

A könyvek otthona, avagy könyvtárak szerte a világban

A Mafra-palota könyvtára

A Portugáliában található Mafra városában – egészen pontosan Maf­ra-palotájában – található gyönyörű könyvtárat 1771-ben nyitották meg. A 90 méter hosszú bibliotéka barokk stílusú berendezését fehér, szürke és halvány rózsaszínű márványpadlóval, valamint fából készült könyvespolcokkal ékesítették, melyeken mintegy 36 ezer művet tárolnak. Abban semmi meglepő nincs, hogy a több száz éves könyvek törékeny lapjait Mafrában sem kímélik a molyok, lepkék, bogarak. A legtöbb könyvtár e kártevőket etilén-oxiddal, metil-bromiddal vagy gamma-sugárzással irtja, ám a Mafra-palotában – a világon egyedülálló módon – különleges légi csa­pat segíti a bogarak elleni harcot.

Denevérek védik a Mafra-palota könyvtárának állományát Portugáliában. Fotó: Patricia de Melo Moreira, AFP

Napközben a több száz tagot számláló denevérkolónia a könyvespolcok mögött vagy a palota kertjében alszik. Éjszaka azonban, amikor a könyvtár bezár, a szárnyas védelmezők elkezdik a járőrözést. E vadászmunkának csupán egyetlen hátránya van: a padlón, a polcokon, a székeken és az asztalokon minden éjjel hátrahagyott ürülék. A takarítási munkálatok megkönnyítésére a könyvtár dolgozói távozásuk előtt letakarják a bútorokat, s a reggeleket a márványpadlók felsúrolásával töltik, hogy mire a könyvek szerelmesei megérkeznek, ne maradjon nyoma az éjjeli lakmározásnak.

Vatikáni Apostoli Könyvtár

A titokzatos dolgok mindig megmozgatták a fantáziát, így hajlamosak vagyunk a szükségesnél jobban misztifikálni az ismeretlent. Nincs ez másképpen a Vatikáni Apostoli Könyvtárral, a Szentszék bibliotékájával sem. A XV. század közepén V. Miklós pápa alapította, amellyel a krónikák szerint igyekezett mérhetetlen tudásszomját csillapítani. Kincset érő gyűjteménye gyarapítására semmi pénzt nem sajnált, az ókori görög művek latinra fordítását éjjel-nappal végezték a hivatalnokai. Gondolkodásmódját jól mutatja, hogy nemcsak a vallásos tartalmú könyveket, iratokat fordíttatta le, hanem a pogány művekkel is foglalkozott: így élte túl a történelem viharait Homérosz eposza vagy Platón gondolatai.

Ma az Apostoli Könyvtár történelmi, jogi, tudományos, teológiai és filozófiai kutatókönyvtár, megfelelő engedélyek birtokában bárki szabadon használhatja. Csaknem 75 ezer kéziratot, 1,1 millió nyomtatott könyvet őriznek itt, leghíresebb darabja a IV. században keletkezett Codex Vaticanus, a legrégebbi ismert Biblia-kézirat. Az Apostoli Könyvtárból választotta le a XVII. században V. Pál pápa a legendákkal övezett vatikáni titkos levéltárat, amely több, a pápaság intrikáival foglalkozó könyvnek és filmnek szolgált alapjául. A privát levéltár a mindenkori pápa tulajdona, amit lemondása vagy halála esetén az utódja örököl. A Vatikáni Állam dokumentumai mellett történelmi szempontból fontos iratokat, levelezéseket, pápai üzleti könyveket is őriznek benne. Polcainak hossza a becslések szerint nyolcvanöt kilométer.

Ebben a levéltárban található például Galilei perének kézírással készített átirata, Michelangelo levelezése a Szentszékkel, Stuart Mária skót királynő kivégzése előtt írt levele is. Bár szigorú előírások korlátozzák a megtekinthető iratok körét, így például az 1939 februárja – XI. Pius pápa halála – utáni dokumentumokat teljes egészében titkosították, a kutatók ajánlólevéllel ide is bejuthatnak. A részletes szabályokat a levéltár honlapja közli.

A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára

A prágai Klementinum könyvtár gyönyörű példája a barokk építészetnek. Fotó: via AFP

A Prágában található Klementinum épületegyüttes ad otthont a gyönyörű történelmi könyvtárnak: egy 2019-es internetes szavazáson a világ legszebbjének választották. Története a XI. században, a Szent Kelemen pápának ajánlott kápolnával kezdődött, innen ered a komplexum elnevezése, mely az évszázadok során a tudomány és a kultúra szellemi központjává vált.

A világ egyik legjelentősebb barokk könyvtárának kapuit 1722-ben a prágai egyetem részeként nyitották meg, később a Nemzeti Könyvtár otthona lett. Lélegzetelállító freskóit Jan Hiebl festette, gyűjteményében pedig megtalálhatóak a cseh irodalom és történelem legszebb művei, valamint Mozart több személyes tárgya is. A könyvtár különlegességét a közepén elhelyezett földrajzi és asztronómiai földgömbök, csillagászati órák egyedülálló gyűjteménye is erősíti.

A Klementinum nem egy irodalmi műben feltűnik, Jorge Luis Borges A titkos csoda című novellájában említi. A mű főszereplője azt álmodja, hogy elrejtőzik a Kle­mentinum könyvtár egyik hajójában. Mikor a könyvtáros megkérdezi tőle, mit keres ott, azt feleli: Istent. A könyvtáros szerint Isten a Klementinum négyszázezer kötete közt van, az egyik kötet egyik lapjának egyik betűjében. Bár a szülei és nagyszülei is keresték már ezt a betűt, hiába, ő maga is belevakult a hasztalan munkába. Beszélgetésüket egy olvasó szakítja meg, aki visszahozott egy atlaszt.

– Ez az atlasz használhatatlan – mondja, és a főhős kezébe nyomja. Ő találomra felüti, szédelegve nézi India térképét, majd hirtelen határozott mozdulattal rábök az egyik parányi betűre. Ekkor egy hangot hall, és tudja: annyi fohászkodás után végre megtalálta Istent.

Binhai szeme, Tiencsin

Kína a 2017-ben nyílt, Binhai szemeként emlegetett épülettel teljesen más szintre emelte a könyvtár fogalmát. A Pekingtől 131 km-re keletre elterülő kikötőváros, Tiencsin Binhai kulturális negyede ad otthont a 33 700 négyzetméteren elterülő, bravúrosan kialakított gigantikus létesítménynek, amelyben 1,2 millió kötetet őriznek.

Egy modern és futurisztikus bibliotéka – Binhai szeme. Fotó: Shutterstock

Az öt emelet magas épület belsejét a padlótól a mennyezetig hullámosan futó könyvespolcok keretezik, melyek egy szemüreg alakját mutatják. A tervezők minden részletre gondoltak: a tér közepén lévő óriási, hófehér, gömb formájú olvasótér a szemgolyót és a pupillát jelképezi.
A térrel való játék, az exkluzív elemek nemcsak az olvasást szeretőket csábítják a könyvtárba, de a bibliotéka a város első számú turistaattrakciója is lett.

A világ legrégebbi bibliotékáját Egyiptomban, a Sínai-félszigeten lévő Szent Katalin-kolostor rejti, amelyet Jusztiniánusz bizánci császár 548–565. között építtetett.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.