A sors és a családi jelmondat egységében

Noblesse oblige, azaz a nemesség kötelez, tartja a francia mondás, amely a nemesi rend értékközvetítő funkciójára figyelmeztet, és lényeges eleme a szolgálat. A Batthyány család tagjai az évszázadok folyamán akár életüket is áldozva szolgálták a hazájukat. Batthyány-Schmidt Margóval budai otthonukban beszélgettem.

Ország-világPuskás Kati2020. 11. 10. kedd2020. 11. 10.

Kép: Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke 2020 10 19 Fotó: Kállai Márton

A sors és a családi jelmondat egységében
Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke 2020 10 19 Fotó: Kállai Márton

A szegények orvosának is nevezett Boldog Bat­thyány-Strattmann László herceg unokájának, Batthyány Ádám feleségének – akinek nemes egyszerűséggel csak a neve áll a kártyáján – ugyancsak hatalmas névjegyre lenne szüksége, ha valamennyi tevékenységét fel akarná sorolni.

Amellett, hogy édesanya, feleség, őstermelő, családi vállalkozásuk aktív résztvevője, nemzetközi agrárszakértő, a Magyar Női Unió (MNU) Egyesület alapítója és elnöke, több nemzetközi szervezet tagja, a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke, valamint az Új Társadalom Szalon alapítója és főszervezője. Gróf Zichy Antónia névjegye megerősítette abban, hogy a 2013-ban létrejött MNU-nak – melynek jelmondata: „Ne bánts, ne árts, istápolj, segíts!” – fontos szerepe van a mai nők életében is.

– A családi archívumból került elő az a névjegy, amelynek egyik oldalán az állt, hogy özvegy Batthyány Lajosné gróf Zichy Antónia, a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyletének alelnöke, a másik oldalán pedig gyöngybetűkkel egy jótékonysági bál ajánlása volt. Ugyanis a szabadságharc után az asszonyok szövetkeztek, és segítették az özvegyeket, az árvákat és az egyedül maradt családanyákat, továbbá népszerűsítették a magyar termékeket, „kincseket” a világ minden táján.

Akkor tudatosult bennem, hogy a Batthyány családban a férfiak mellett mennyire meghatározóak voltak az asszonyok. Tervezem, hogy létrehozok egy Zichy Antónia Intézetet, amelynek az lesz a feladata, hogy segítsen a nőknek a boldogulásban. Vallom, hogy ha a nő testben, lélekben, szellemben egészséges, akkor a család is egészséges lesz, és a gyerekek is boldogan fognak felnőni.

Pecsét a Batthyányak címerével díszítve. Fotó: Kállai Márton

Meggyőződésem, hogy a jövő fenntartható társadalmának alapjait képezik az olyan értékek, mint a szeretet, a megbecsülés és a gondoskodás. Az MNU elsősorban a vidéken élő nőkre koncentrál, nekik igyekszik segítséget nyújtani, és hazai, Kárpát-hazai és nemzetközi együttműködések segítségével egyfajta híd szerepet kíván betölteni a nők és a döntéshozók között.

Kevesen mondhatják el magukról, hogy házastársuk megtalálásában egy miniszterelnök működött közre. Az irodájából felbukkanó férj, Batthyány Ádám elárulta: gróf Batthyány Lajosban és benne az a közös, hogy egyikük sem beszélt magyarul. Mindketten a feleségüktől tanulták a nyelvet. Az osztrák arisztokratát Antall József hazahívta tanácsadónak, és bemutatta neki Margót.

– De csak jóval később lett belőle házasság. Sem politikusnak, sem arisztokrata feleségnek nem készültem. Matematikatanár akartam volna lenni, és nagyon szerettem a nyelveket is – teszi hozzá a ház asszonya, aki megállíthatatlan a tanulásban is. – Hat diplomát szereztem eddig. Először tanító-, majd tanárképzőre jártam, ezek után jött a Külkereskedelmi Főiskolán a nemzetközi marketing szak. Később ehhez csatlakozott a szociológia és a mentálhigiénés szakképesítés, legutóbb pedig a biztonságpolitika.

Ellentétben a nagy átlaggal, én szerettem az orosz nyelvet is. Ezenkívül angolul, németül és egy kicsit olaszul is beszélek. Az Antall-kormány gazdaságpolitikai államtitkárságára teljesen zöldfülűként kerültem, gazdasági kabineteket szerveztem, és a feladataim közé tartozott, hogy tartsam a kapcsolatot a hazánkba visszatelepült vagy visszatelepülni szándékozó üzletemberekkel. Szerettem a munkámat. Egyébként meg éltem az életemet.

Férjhez mentem, és megszületett az első gyermekem, Nathalie. A férjem, akit Budapesten ismertem meg, német orvostanhallgató volt, így később kiköltöztünk Németországba, majd egy rövid ideig Svájcban is éltünk, azonban engem hazahúzott a szívem, így aztán elváltunk. Miután Ádámmal összeházasodtunk, közös vállalkozásunkban dolgoztam, és született két csodálatos gyermekünk, Kata és Boldizsár.

Jó háziasszonyként kávét tesz elém. Na de micsoda csészékben! Sissi királyné bűnbánó ajándékában. Ugyanis a királyné nem kérhetett bocsánatot, de átérezve Batthyány Lajos özvegyének fájdalmát, Herenden csináltatott egy Batthyány-mintás porcelánkészletet a megözvegyült Zichy Antóniának – annak ellenére, hogy a grófnő nem volt hajlandó üdvözölni Sissit, amikor Magyarországra jött.

A legendás herendi kávéskészlet. Fotó: Kállai Márton

Zichy Antónia 1849 októberében, 33 éves korában özvegyült meg – Margó is éppen ennyi idős volt, amikor a férje agyvérzést kapott, és fél oldalára lebénult. A ma­gát hirtelen családfőszerepben találó asszony híven a Batthyány család jelmondatához – Fidelitate et fortitudine, azaz hűséggel és bátorsággal – tette a dolgát.

– Pokoli időszakot éltünk át. Épült ez a ház, közben ott volt a három kicsi gyerek és egy magatehetetlen férj. Nagyon lassan, lépésről lépésre haladtunk előre. A hitemből tudtam csak erőt meríteni. Rengeteget imádkoztam, és egy istenélmény hatására bérmálkoztam is. Ebben az időszakban értettem meg igazán az öt sarokkövet, amelyre támaszkodnia kell a magyar nemzetnek és a keresztény Európának is: hit, család, nemzet, anyaföld, közösség.

A hit a Jóistenben, kinek-kinek a saját vallása szerint. A család, amely a megtartó erőt adja. A nemzet, amely a gyökereinket biztosítja. Az anyaföld, ahol „élned s halnod kell”, és amely a jólét alapjául szolgál. A közösségek, amelyek azonos célok, eszmék mentén tesznek mindannyiunk javára.

Ahogy rátaláltam a saját utamra – amely már elválaszthatatlan a Batthyány családétól –, egyre-másra nyíltak az ajtók, és éreztem, hogy áldás kíséri a tevékenységemet. Azt hiszem, fel kellett nőnöm a Batthyány névhez és ahhoz, ami ezzel jár.

Nem attól lettem Batthyány, hogy Ádám feleségül vett, és két grófgyerek anyukája lettem, hanem azért, mert már egy sor olyan dolgot tettem szinte önkéntelenül is, amit ők tennének most, a mai világ elvárásainak megfelelően. Úgy vélem, a XXI. században a nemességet nem megélni kell, hanem nemesként, nemesen kell élni!

A lányaim, sőt az édesanyám is tagja a Magyar Női Uniónak. Nati a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében segédkezik. Kata lányom – aki kezdetben elég kritikusan állt a témához – ma már a jobbkezem, mindig számíthatok rá a munkában. Boldizsár fiam a Magyar Batthyány Alapítványban tevékenykedik: kutat, előadásokat tart.

Az alapítvány céljai között szerepel többek között a kulturális ismeretek létrehozása és tudásmegosztása, illetve a generációk közötti párbeszédek ösztönzése. Margó sokat foglalkozik a Batthyány család női felmenőivel is. Gróf Zichy Antóniáról színdarab is született, amelyet már filmre is vettek. Ebben az évben pedig díjat is neveztek el róla és férjéről.

– A Gróf Batthyány Lajos és Gróf Zichy Antónia Díjakat minden esztendőben annak a férfinak és nőnek adományozzuk, akik olyan önzetlen szerepvállalást mutatnak fel, amely jelentős értékteremtéssel bír. Az idén első alkalommal odaítélt díjakat Balog Zoltán református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt első embere és dr. Nagy Natália, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar filológiai tanszékének docense érdemelte ki.

Ezek is érdekelhetnek