A zöld világnap margójára

1972-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Ember és bioszféra című világkonferenciáján nyilvánították környezetvédelmi világnappá június 5-ét. Ezt idézzük most fel.

Ország-világVass Krisztián2020. 06. 09. kedd2020. 06. 09.

Kép: Kaposvár, 2019. október 18. A kaposvári Szabadságfa 2019. október 18-án. A Berzsenyi Dániel iskola udvarán álló, 90 éves kocsányos tölgy az Ökotárs Alapítvány online szavazásán 4431 szavazattal nyerte el az Év Fája címet. MTI/Varga György, Fotó: Varga György

A zöld világnap margójára
Kaposvár, 2019. október 18. A kaposvári Szabadságfa 2019. október 18-án. A Berzsenyi Dániel iskola udvarán álló, 90 éves kocsányos tölgy az Ökotárs Alapítvány online szavazásán 4431 szavazattal nyerte el az Év Fája címet. MTI/Varga György
Fotó: Varga György

Fekete István (1910–1970) Hú című állattörténetében borús jövőt jósolt: „Eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát már régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet.”

E mű megjelenése után hat esztendővel az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Ember és bioszféra című világkonferenciáján nyilvánították környezetvédelmi világnappá június 5-ét. A naptár 1972-t mutatott. Azóta e zöld fórum hagyománnyá nemesedett.

Az ENSZ első ízben a Stockholmi Konferencián tárta a világ vezetői elé, hogy békeidőben is veszély fenyegetheti a bolygónkat. A termőföldek kimerülése, a vízkészletek elapadása, a bányák birtoklásáért vívott küzdelem fegyveres ellentétekbe torkollhat. Az ENSZ tehát akkortájt kezdte feltárni az ember és környezet kölcsönhatásának következményeit.

A politikusok olyan stratégiát akartak alkotni, mely megfelelő válasz lehet az ebből eredő bajokra.

Ezért elfogadták a Stockholmi Nyilatkozatot az emberi környezetről, valamint az irányelvekről és egy 109 javaslatból álló akcióprogramot. Megjelent a jövő generációk iránti felelősség igénye. Alapvető környezetpolitikai elveket is megfogalmaztak. Ilyen „a szennyező fizessen” gondolata, s hogy a szennyezést annak eredeténél, forrásánál előzzük meg.

A nemzetközi szervezet létrehozta saját környezetvédelmi szervezetét, az ENSZ Környezeti Programját (United Nations Environment Programme, UNEP). Titkársága Kenya fővárosába, Nairobiba került. A konferencia utáni időszakban világszerte kialakultak a környezetvédelmi állami intézmények. Magyarország is elfogadta a Stockholmi Konferencia ajánlásait.

Ennek is köszönhetően 1977-ben megszületett az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. A környezeti ügyek 1972 óta jóval összetettebbek és bonyolultabbak lettek. A rendszerváltás után új kihívásokkal kellett szembenézni, de 2010 után nagy lendületet vett a szakpolitikai tenni akarás.

Az Orbán-kormány kiemelten támogatta a nemzeti környezetügyben végzett munkát. Így telt el tíz esztendő 2020-ig. Ez az év azonban fekete szalagos évforduló a nemzet számára.

Száz esztendeje, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeparancsot. Addig a Tisza végig magyar felségterületen hömpölygött. A legmagyarabb folyó volt mindig. Sorsa tehát jelképes. Míg hajdan Nagybánya a magyar kultúra fellegvára volt, a román utódállam a Tisza környezeti katasztrófája révén tette ismertté.

Ahogy az Ukrajnához került Aknaszlatina is így hí­resült el. A folyóparti erdők eltűnése pedig mutatja, a szerb mostoha hogyan bánik a Délvidékkel. A környezetvédelmi világnapon, hazánk elvesztett tájain széttekintve erre is emlékeznünk kell.

Ezek is érdekelhetnek