Július 10–12. között a biztosítóknál több mint 4000 időjárás okozta kárt jelentettek, melyek becsült értéke megközelíti a félmilliárd forintot. Az orkán, szélvihar, jégeső ellen nincs igazi védelem, de ez a kárösszeg jóval kisebb is lehetne, mert a villámcsapások okozta veszteség egy része elkerülhető. Ugyanis ha valahova odavág a villám, ott általában kő kövön nem marad, ám a biztosítók tapasztalatai szerint kilencszer többször okoz kárt a villámcsapás másodlagos hatása.

Amikor becsap a mennykő

Így például a villámcsapás sokszor okoz tüzet, ami csak villámhárítóval védhető ki. A családi házak többségén azonban nincs ilyen felszerelve, bár szerencsére ritkán vág beléjük a ménkő. Ám ha mégis, akkor nincs pardon: általában leég a tetőtér. A lecsapó villám másodlagos károsító hatása, hogy az áramellátó hálózatban óriási túlfeszültség lép fel, ami eljut a lakásba, az elektromos készülékeinkbe, és azokat általában tönkre is teszi.

Ezért érdemes vihar idején a konnektorokból kihúzni a készülékeket.

De sokszor ez sem elég, ezért jobb a mérőóránál életvédelmi relét beépíteni, ami baj esetén megszüntetni a ház áramellátását. Kisebb védelmet adnak az elosztókhoz hasonló szerkezetek, melyekben szintén a túlfeszültség elleni alkatrészek garantálják a kár elkerülését. Csakhogy általában az olcsók nem működnek túl jól: ha le is kapcsolnak, attól még a túlfeszültség valahogy „áthúz” rajtuk, s a drága plazmatévének máris annyi. A jobbak – darabjuk minimum 15-20 ezret kóstál – állítólag tényleg hatásosak, 30 kiloamper körüli terhelést is elbírnak.

A legtöbb biztosítótársaságnál a lakásbiztosítás alapcsomagja magába foglalja a villámkárt is, beleértve az elsődleges és másodlagos károkozást. Utóbbinál azonban egyes biztosítók kikötik, hogy az értékesebb – több százezer forintos – elektronikai készülékekre érdemes külön biztosítást kötni, mert csak akkor fizetnek ki jelentősebb összeget.

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.