Még nem tudni, hová és hogyan fejlődik a Kínából induló koronavírus története, amikor ez a cikk a nyomdába kerül. Összeállításunkban arra teszünk kísérletet, hogy megértsük, hogyan és miért terjedhet el egy vírus, s mit érdemes tudni a járványok kiindulásáról, terjedéséről, megelőzéséről, kezelésük lehetőségeiről. Mert vírusok mindig is voltak és lesznek, csak az nem mindegy, hogyan és kit támadnak.

Amit az új vírusról feltétlenül tudni kell

Lepra. Himlő. Pestis. Kanyaró. Torokgyík. TBC. Spanyolnátha. Kolera. HIV. Ebola. Koronavírus. Megannyi gyilkos kór, amitől az emberiség rettegett és retteg, ha csak a nevüket meghallja. Joggal, persze, mert ha megtámadják az emberi szervezetet, könnyen végezhetnek vele, járványos előfordulásuk milliók, százmilliók életét követelheti.

Egyvalamiben azonban még ezek a gyilkos betegségek is különböznek egymástól. Vannak baktérium okozta járványok (lepra, pestis, torokgyík, TBC, kolera), melyek ellen viszonylagos „sikerrel” lehet küzdeni. A XIV. századi Európában kitört pestisjárványba így is 100 milliónál többen is belehaltak; a kolera a világ több pontján még ma is gyilkol; TBC-ben 2006-ban is mintegy kétmillióan haltak meg a világon.

A vírusokat (himlő, kanyaró, spanyolnátha, HIV, Ebola) azonban még soha senkinek nem sikerült elpusztítani. A fekete himlő például még a XX. században is több százmillió áldozatot követelt; az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint 2000-ben 800 ezer gyereknél több halt meg kanyaróban; a H1N1 – spanyolnátha néven – a XX. század elején gyilkolt meg százmillió embert; az Ebola pedig olyan gyorsan öl, hogy megfelelő izolációval viszonylag jól kivédhető.

Most a koronavírus tartja rettegésben a világot. Olyannyira, hogy vírus, illetve járvány talán még soha nem keltett ekkora pánikot. Ennek oka azzal is magyarázható, hogy manapság, a közösségi média korában, amikor a telefonok egyben kamerák is, és a különböző programok segítségével bármilyen információ azonos időben eljuttatható a világ másik tájára, maguk a vírusról és a vírus okozta megbetegedésekről szóló hírek is vírusként terjednek.

A betegségtől való félelem miatt pedig leggyorsabbak az álhírek, ez minden bizonnyal csak még inkább fokozza a rettegést, és számos olyan gazdasági és társadalmi következménnyel jár, amelyekre senki nem tud előre felkészülni. Márpedig járvány idején éppen a pánik, a tudatlanság, a félrevezetés a legrosszabb tanácsadó.

Számos boltban, és nem csak Kínában, hanem Magyarországon is hiánycikk lett a maszk, a gyógyszertárakban jobban fogy a mul­ti­vitamin, az interneten mindenféle mágikus por és kivonat, és az emberek elkezdték felhalmozni a tartós élelmiszereket is.

Kínában maszkért állnak sorba, mert az ott is hiánycikk.

Pánikvonat

A koronavírus-járvány egyik legnagyobb tanulsága a bizonytalanág. Számos olyan hír terjedt el, amiről nem lehet tudni, hogy igaz-e vagy hamis. Éppen ezért senkinek sem érdemes felülnie a pánikvonatra, kivéve persze, ha rettegni akar.

Egyelőre még azt sem tudni, hogy denevérek terjesztették-e, ahogyan azt is kétkedéssel kell fogadni, hogy népcsoportok kiirtására fejlesztették ki, és már megvan az ellenszer, de szándékosan eltitkolják. És bár Kína dinamikusan fejlődő ország, az a hír is elterjedt, hogy öt nap alatt felépítettek egy ezerfős kórházat, ahol kezelhetik a betegeket. A tény azonban, hogy tíz nap alatt megtették, azt bizonyítja, a járványt komolyan kell venni.

Az ilyen elméletek táptalaja az afféle hír, miszerint Bill Gates amerikai üzletember és felesége, Melinda egyik alapítványa már tavaly ősszel modellezte, hogy mi történne, ha egy elszabaduló vírus következtében világjárvány törne ki, és az az eredmény jött ki, hogy 65 millió ember halna meg másfél éven belül.

A helyzet az, hogy ilyen szimulációk más járványok esetében is készülnek, éppen azért, hogy idejében fel lehessen készülni a hatások enyhítésére. Az a hír azonban még tartja magát, amiről a The New York Times írt, miszerint dr. Li Venliang már decemberben jelezte a közelgő bajt, de a kínai hatóságok elhallgattatták őt. Az orvos amúgy maga is megfertőződött, jelenleg kezelés alatt áll.

De mi is ez a koronavírus? Már a 2003-as, szintén Kínából induló SARS-járványt is egyfajta koronavírus okozta, amely a mostani koronavírushoz hasonlóan a légzőszerveket támadja. A SARS-vírusban megfertőzöttek közül százból kilenc ember meghalt. Pontos adatot senki sem tud, de a halálos áldozatok száma akkor meghaladta a 770-et.

A mostani, Kína 12 milliós Vuhan városából induló koronavírus-járvány még nagyobb figyelmet kapott, pedig már a SARS-járvány idején is tudni lehetett: csupán idő kérdése, mikor tör ki egy újabb járvány.

A vírus a külsején elhelyezkedő tüskéknek köszönheti a koronavírus elnevezést.

A koronavírus (neve: 2019-nCoV) egy szabad szemmel nem látható, nem sejtes szerveződésű organizmus. Lényegében parazita, vagyis élőlények sejtjeiben szaporodik. 2019-ben azonosították mint új vírust, nevét pedig a gömbfelületéből koronanyúlványokként kiálló tüskefehérjék után kapta. Megfertőzve a szervezetet lázas, köhögéses, hasmenéses tünetekkel, légszomjjal, tüdőgyulladással jár.

Január végéig úgy hitték, csak cseppfertőzéssel terjed, de kiderült, hogy emésztőrendszeri úton is. Lappangási ideje egyénenként változó (2–14 nap), de a vírus már a tünetmentes időszakban is fertőz. Amitől igazán rémisztő, az a tény, hogy a kínai adatok szerint (ezek nagyon pontatlanok, február 3-án 15 ezer betegről írnak és 330-350 halottról) egyelőre többen halnak bele, mint ahányan kigyógyulnak belőle.

Ennek az az oka, hogy hosszú a gyógyulási folyamat, akár több hónapig is eltarthat, de az orvosok úgy számolnak, hogy megfelelő kezelés esetén száz fertőzött emberből három hal meg, kilencvenhét túléli.

Járványról akkor beszélünk, ha azt az egészségügyi szervezetek megállapítják. Az Egészségügyi Világszervezet, miután Kínán kívül 20 országból 111 koronavírusos megbetegedést jelentettek, 2020. január 30-án nemzetközi horderejű járványügyi szükséghelyzetet hirdetett ki. Pandémiának hívják azt a járványt, amelyik nagy területen, emberek között terjed, sokakat fertőz.

Műanyag palackból készített arcmaszkot viselnek ezek a kínai gyerekek.

A kínaiak a világszervezetnek már 2019 decemberében jelezték az akkor még ismeretlen eredetűnek mondott tüdőgyulladás-járványt, de az még csak országon belüli riadónak számított. Magyarországot amúgy éppen egy téli influenzajárvány idején érte a koronavírus világjárványa, így az egészségügyi készültség eleve magasabb fokozaton állt.

A magyarországi szabályozás alapján akkor beszélhetünk országos járványról, ha egy héten belül 15 ezer vagy annál több ember fordul orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.

S bár Müller Cecília országos tiszti főorvos 2020. január 26-án még arról nyilatkozott, kevés az esély arra, hogy Magyarországon kitörne a koronavírus-járvány, a kormány a hónap végén koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzset állított fel (tagja az Országos Rendőr-főkapitányság, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, az Országos Mentőszolgálat, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, és érinti az összes illetékes minisztériumot), amelynek az a feladata, hogy kiszűrje és lokalizálja a fertőzés magyarországi megjelenését, és összehangolja az állami, a járványügyi és egészségügyi szervek feladatait.

A kínaiak, éppen azért, mert komoly fertőzésveszéllyel van dolgunk, számos kutatási eredményt átadtak több ország kutatóinak, így megindult a vakcina, vagyis a vírus elleni védőoltás fejlesztési folyamata, ami még akár évekig is eltarthat.

Kínából hazahozott magyarok. Karantén vár rájuk.

Számos ország a védekezés jegyében ezenkívül azonnal leállította a Kínához köthető közlekedést, valamint áruforgalmat, Oroszország még a Kínával közös határokat is lezárta. Az utasokat hőkamerával és lázmérővel figyelik, a gyanús betegeket elkülönítik. Több város pedig már karantén alá került, mivel a történelmi tapasztalatok azt mutatják (lásd keretes írásunkat!), ez a módszer még akkor is hatásos, ha a bent rekedt embereknek nem éppen szívderítő.

Azok az államok, köztük Magyarország is, amelyek hazamenekítették állampolgáraikat, az érkezőket szintén karanténba zárják megfigyelésre. Hét, Kínából hazatérő magyar állampolgár, jóllehet, nem mutatják a fertőzés tüneteit, február elején két hétre egészségügyi megfigyelés alá került.

Josse Lieferinxe: Szent Sebestyén imádkozik a pestis áldozataiért. Fotó: Wikipédia

Vesztegzár a járványok ellen

Az első szabályos vesztegzárállomást Raguzában (ma Dubrovnik) hozták létre, vélik az orvostörténészek. A karantén szó olaszul negyvenet jelent: quaranta. Vagyis 1377 nyarán negyven napra különítették el a betegeket.

Velencében három évvel korábban már alkalmazták ezt a módszert, hogy megfékezzék a dühöngő pestist, de akkor csak harminc napra zárták el a várost, majd évszázadokon át egy közeli helyre, Poveglia szigetére költöztették a fertőző kórban szenvedőket, indokolt esetben pedig elrendelték, hogy az érkező hajók legénysége negyven napig nem léphet partra. Az angolok a Temze-torkolatnál várakoztatták a hajókat a pestistől tartva, 1712-ben pedig törvénybe foglalták a karantén szabályait, azok megszegőire halálbüntetés várt.

New Yorkot 1832-ben a tengerészek által behurcolt kolerától próbálták hasonlóképpen megóvni, akkor még sikertelenül. Később pedig olykor rosszul sült el az intézkedés: 1900-ban egy ázsiai férfi meghalt pestisben San Francisco kínai negyedében, ezért azt lezárták, de később e rendelkezést rasszistának minősítették, és feloldották.

Amikor a járványos gyermekbénulás megjelent Amerikában, a beteg kicsiket elválasztották a szüleiktől. Kubában 1986-ban a HIV pozitív pácienseket kötelezték arra, hogy vonuljanak karanténba, később ezt megszüntették.

Magyarországot illetően 1510-ből őriznek olyan adatokat, hogy vesztegzárral vetettek gátat a fekete halálnak: egy erdélyi orvos tanácsára Nagyszebenben nem a betegeket különítették el, hanem a várost védték a lezárással a környéket fertőző kórságtól. A középkori Európában többször megpróbálták korlátozni a kereskedést, betiltani például a zsúfolt állatvásárokat, de a szabályoknak ritkán tudtak érvényt szerezni.

Az 1700-as években aztán elrendelték a bécsi hatóságok a „veszteglőintézetek” felállítását, és szükség esetén védvonalakat is húztak – súlyos büntetés járt annak, aki nem tartotta be az óvintézkedéseket. Megesett a XVIII. században, hogy Pest és Buda egymás elől is elzárkózott a pestis miatt. A járvány- és vesztegzárorvosok (így nevezték őket) már akkor látták, hogy a betegek elkülönítése hatékonyan csökkenti a fertőzések számát.

Csakhogy sok város vagy ország a gazdasági veszteségtől félve titkolta a kórt, ezért a hatóságok pestiskémeket küldtek a szomszédba, hogy kifürkésszék, mi a valós helyzet.

„Fájdalom, a járvány növekvőben van. Vasárnap este 8 óráig a Szent Gellért Kórház felügyelőjének jelentése szerint 100 beteget vettek föl. A kórházban fekvő spanyol betegek közül vasárnap kilencen haltak meg” – így tudósítottak éppen száz esztendeje a hazai lapok, amikor a spanyolnáthának nevezett, különösen agresszív influenzavírus szedte áldozatait. Írtak egy Molnár Ilona nevű pesti cselédlányról is, aki reggel elindult, hogy kórházat keressen, de közben az utcán összeesett, és a tüdőgyulladás okozta „szívszélhűdésben” meghalt.

E kór áldozata lett az írónő, Kaffka Margit is. A járvány már 1918 őszétől pusztított, és a kórokozónak kedvezett, hogy az újságok is igyekeztek elhallgatni a veszélyt, s a hatóságok sem hoztak szigorú intézkedéseket: csak hosszas vita után zárták be az iskolákat, a mozikban és a színházakban pedig csupán szellőztetési szünetet rendeltek el.

Esély a megelőzésre

A Magyar Tudományos Akadémia felkért kutatói kiadtak egy tanulmányt, amelyben a többi között arról írnak, hogy „mivel az influenzavírusokhoz hasonlóan egy cseppfertőzéssel terjedő betegséggel van dolgunk, a higiénés szabályok betartása elengedhetetlen. Gyakori kézmosás, zsebkendőbe (nem tenyérbe) tüsszentés, arcunk érintésének kerülése és (tényleges járványügyi helyzet esetén) akár szájmaszk viselése – mindezekkel jó eséllyel elkerülhetjük a fertőzést.

Természetesen a legfontosabb az, hogy ha betegnek érezzük magunkat, azonnal jelentkezzünk orvosi ellátásra, főleg, ha a betegség kezdetét megelőző 14 napban a fertőzéssel érintett területeken jártunk vagy érintkeztünk olyan (esetleg már beteg) személlyel, aki szintén ilyen területről érkezett.

Ha valóban tényleges, komoly járványügyi helyzet alakulna ki, mindenképpen kerülni kell a tömeget, minimalizálni a mozgást, utazást.”

06 80 277 455 és 06 80 277 456 – ingyenesen hívható számok. Szakemberek válaszolnak minden, koronavírussal kapcsolatos kérdésre.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.