Az egészségük megőrzéséért tenni akarók maroknyi csapata indult útnak Veresegyházán. A Budapesti Szent Ferenc Kórház kezdeményezésére, a helybeli önkormányzattal és a Sanofi-Avensis gyógyszergyárral karöltve létrehozott Út az egészséghez program ötödik túraösvényén – a résztvevőket kísérő gyógytornászoknak köszönhetően – mindenki a saját magának megfelelő tempóban haladhatott.

Az egészségünkhöz vezető (túra)útvonal

Még egy kis igazítás a nordic walking-botokon: Vigh Mercédesz tréner mutatja a helyes tartását, magyarázza, hogyan lehet az eszközt jól fogva fokozni a pulzusszámot gyaloglás közben. Gyógytornászok felcsatolják a pulzusmérő órákat, beállítják a kezdő értékeket, majd kezdődhet a séta a tóparti árnyas ösvényen. „Vigyázz Boldizsárra, nem fogja bírni” – engedték egymást útjukra a helyiek, miután Beer Miklós váci püspök áldását adta a három veresegyházi tó partján egészségmegőrző és rehabilitációs céllal kialakított, idilli környezetben található sétaösvényre.

Az útvonal mentén egészségügyi mérőpontokat helyeztek el, hogy a pulzusszám ellenőrzésével segítséget adjanak a kardiovaszkuláris problémákkal hadakozók számára a koruknak és egészségügyi állapotuknak megfelelő tréningzóna meghatározásához, és megelőzésképp kiszűrjék azokat, akik valamilyen szív- és érrendszeri rendellenességgel küzdenek, de ez még nem ismert előttük. A Hárs-hegy, Újpest, a Normafa és a Csanyikvölgy után Veresegyházra is elért az egészséghez vezető út.

séta, túra, egészség, szívbetegségek,

Jólesik a mozgás az erdőben. Fotó: Vajda József

Tóparti túraútvonalak: Rövid túraútvonal: az Ivacsi és Malom-tó körül 2,7 km.

Közepes túraútvonal: a Pamut-tó mellett 4,4 km. Hosszú túraútvonal: a három tavat megkerülve 7,1 km.

A szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelemben, a rehabilitációban és a megelőzésben európai szinten egyedülállónak számító kezdeményezést 2015-ben indította el a Budapesti Szent Ferenc Kórház. A program hiánypótló jellegét mutatja, hogy a túraösvényeket már több mint tízezren járták be. A magyarok 52 százaléka küzd szív- és érrendszeri betegséggel. Hogy mennyire nagy szükség van az ehhez hasonló kezdeményezésekre, jól érzékeltetik a számok, melyeket dr. Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója ismertetett. A közvetlenül az infarktus utáni kórházi kezelést követően életben maradt betegek túlélési esélyei semmivel nem rosszabbak, mint Svájcban vagy a többi nyugat-európai országban.

Magyarországon azok az eszközök és ugyanaz a szakértelem áll rendelkezésre, mint tőlünk nyugatra lévő államokban. Ám a kórházból kikerültek közül a kezelést követő egy évben nálunk már 30 százalékkal többen veszítik el az életüket a kardiovaszkuláris betegségben szenvedők közül, mint a fejlett országokban. A főigazgató az okok között említi az utókezelések eltérő kultúráját, melynek része az orvos-beteg partneri viszony és a társszakmák – gyógytornász, pszichológus – hiánya a rehabilitáció folyamatából. A magyarok máshogyan szedik az orvos által elrendelt gyógyszereket, a terápiahűség jóval gyengébb honfitársainknál, mint más országokban.

– Pedig a betegek egy része szeretne tenni a gyógyulásáért a kórház falain kívül is, de sem ő, sem a támogató család nem tudja, hogyan kezdje el. Akik szeretnének változtatni az életmódjukon, a túraösvényeken megtanítjuk a különböző mozgásformák helyes elsajátítására. Ezek egy része kísért program, gyógytornászok felügyelik az ide érkezőket, de egyre többen teljesítik önállóan is a távokat – mondta dr. Toldy-Schedel Emil.

A Szent Ferenc Kórház munkatársai arra számítottak, hogy inkább a hétvégén indított vezetett utak lesznek népszerűbbek, ám az egyik felmérés alkalmával kiderült, hogy a kórház közelében kiépített túrautat önállóan többen járták be. Az útvonal mellett kihelyezett túralapon nemcsak a helyes sétához adnak tanácsot: ha az egészségügyi értékekkel kitöltött adatlapot a gyűjtőládába helyezik vagy eljuttatják a saját háziorvosukhoz, ezzel megkönnyítik a kardiovaszkuláris betegségek kiszűrését is. A rendszeres gyorsszűrések révén a magukat egészségesnek gondoló túrázók három százalékáról derült ki, hogy mielőbbi szakorvosi vizsgálatra szorulnak valamely komolyabb kardiovaszkuláris megbetegedés miatt.

túra, egészség, szívbetegségek,

Beer Miklós püspök megáldotta a veresegyházi sétaösvényt. Fotó: Vajda József

MI A TRÉNINGZÓNA?
Az aktuális életkornak megfelelő normál pulzustartomány, amely egészségügyi állapottól függően eltérhet az ajánlott értéktől. Túra közben a mérőpontokon a pulzust 15 mp-ig mérik, majd megszorozzák néggyel. A pulzusszám megálláskor folyamatosan csökken, ezért ha egy teljes percig számlálnák, nem a terheléses értéket kapnák. Ha ez a tréningzóna felső határát meghaladja, lassítani kell a tempón vagy pihenőt tartani.

A szakemberek által vezetett túrára a [email protected] weblapon lehet jelentkezni.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.