Európa országai sorra vezetik be a szigorúbbnál szigorúbb intézkedéseket a koronavírus-járvány második hullámának megfékezése érdekében, nincs ez másképp a tízmillió lakosú, a turisták körében mai napig népszerű Portugáliában sem. Idén immár második alkalommal hirdettek szükségállapotot. Az ezzel járó, november 16-tól érvényes intézkedések a népesség mintegy 80 százalékát érintik.

Azt fenyegeti a járvány, amiért érdemes élni

Szeptember 3-án azoknak az utolsó járatoknak az egyikén ültem, amelyek még korlátozás nélkül szállították a külföldi állampolgárokat választott otthonomba, Portugáliába. A kihalt Liszt Ferenc repülőtéren minden második széket a Kérjük, hagyja szabadon! szalaggal jelölték, a bolti eladók, biztonsági őrök és persze az utasok szája és orra elé is maszk került. A repülőtéri biztonsági előírások Lisszabonban is érvényben voltak, de ami valóban meglepte az embert, az a komolyság és fegyelmezettség, amivel a luzitánok az új helyzetet adaptálták az életükbe.

Kezdve a taxisok autójába beépített, utasokat és vezetőt elválasztó műanyag panellel, a boltok bejárata előtti sorban állással, folytatva az utcán beszélgető fejkendős öregasszonyokkal, akiknek mindegyike nem politikai nyomásra, hanem saját elővigyázatosságából viselte a maszkot.

A kontinentális Európa legnyugatibb országa, hazánkhoz hasonlóan, felkészülten várta a vírus első hullámát márciusban. A járványban három héttel maradt le Olaszország, másfél héttel pedig Spanyolország mögött.

Annak ellenére, hogy Portugália a görögök és az olaszok után Európa harmadik legidősebb népességével rendelkezik, ráadásul egészségügyi rendszere is rendkívül alulfinanszírozott, a többi európai államhoz képest jobban sikerült korlátoznia a vírus okozta károkat. Az időeltolódás ugyanis lehetővé tette, hogy a kormány tanuljon szomszédai hibáiból, és megfelelő ellenintézkedéseket vezessen be, még mielőtt a járvány kezelhetetlenné válik. Ráadásul ezalatt az idő alatt a kórházak is felkészülhettek, és növelhették az intenzív osztályok befogadóképességét.

– A vírus első hullámának visszaszorítása azért is volt sikeres, mert a portugál emberek tökéletesen megértették, hogy ha ezt túl akarják élni, akkor mindent meg kell tenniük a járvány terjedését mutató statisztikai görbe ellaposítása érdekében – magyarázza Roberto Amazonas középiskolai tanár, akit lisszaboni otthonában ért a márciusi karantén.

Portugália már akkor bezárta az iskolákat, amikor még csak 245 fertőzött volt az országban. Spanyolországban 2140, Olaszországban több mint 2500 eset fordult elő, mire a diákokat március 4-én hazaküldték. Madrid emellett több mint százezer embert engedett a március 8-i nemzetközi nőnapi felvonulásra, míg Lisszabon a járvány kialakulásának korai szakaszában betiltott minden nyilvános összejövetelt.

Levegőző helybéliek Fatimában. Van, ahol hétvégén délután egytől tilos a kijárás. Fotó: AFP

Noha a pandémia északon, Porto körül csúcsosodott ki, a központosított kormányzati rendszer gyors, országos szintű intézkedéseket hozott a másutt elfogadott részenkénti regionális fellépés helyett. Ráadásul a portugál miniszterelnöknek nem kellett megküzdenie az ellenzék kritikájával sem, a politikusok a koronavírusra való tekintettel fegyverszünetet hirdettek.

A politikai szolidaritás akkor is fennmaradt, amikor a kormány olyan kényes intézkedéseket hozott, mint a migránsok és menedékkérők tartózkodási kérelmének gyors elbírálása az egészségügyi ellátáshoz és a szociális biztonsághoz való hozzáférés érdekében vagy épp a fogvatartottak több mint 10 százalékának korai szabadon bocsátása, hogy ezzel csökkentse a börtönlakók közötti fertőzés kockázatát.

A politikusok és az egészségügyi szakemberek szintén dicsérték azt a fegyelmet, amelyet a portugál emberek tanúsítottak a karantén tiszteletben tartása idején. Portugália utcái hónapokig üresek voltak, a tengerpartokat lezárták, az egész országban az óvatos optimizmus volt érezhető, hogy a szabályokat betartva igenis győzelem aratható a koronavírus felett. Ekkor még a Covid halálozási aránya alig haladta meg a 3 százalékot, Spanyolországban ez 10, az Egyesült Királyságban 12, Franciaországban pedig 15 százalék volt.

Portugália a tavalyi évben a 24 millió odalátogató turistával rekordot döntött, és az előkelő 17. helyre került a világ legnépszerűbb országainak a listáján. Nem csoda, hogy a pandémia különösen súlyos csapásként érte idén az idegenforgalmi ágazatot. A koronavírus első hullámának nyár eleji lecsengése után a Portugál Turisztikai Hivatal, azaz a Turismo de Portugal, hogy a milliárdos veszteségeket csökkentse, egy igen ambiciózus tervvel állt elő.

A Tiszta és biztonságos (Clean & Safe) tanúsítványok kibocsátásával ugyanis megkülönböztette azokat a vendéglátóegységeket, amelyek megfeleltek a Nemzeti Turisztikai Hatóság által kiadott Covid-fertőzést megelőző egészségbiztonsági ajánlásoknak, ezzel csábítva a hazai és külföldi utazni vágyókat.

A piacokon már tavasztól korlátozták az egy időben nézelődők, vásárlók maximális számát. Fotó: Balogh Boglárka

Az ingyenesen igényelhető tanúsítványok és az ezekkel járó matricák célja az átláthatóság, illetve az, hogy meggyőzzék a turistákat arról, az ország elsődleges szempontja az idelátogatók egészsége és jólléte.

Alapvetően minden vendéglátással foglalkozó egység, így többek között szállodák, múzeumok, golfpályák, éttermek kérhetik a Clean & Safe tanúsítványt, amely 2021. áprilisig érvényes.

A kijárási tilalomról

Hétköznapi családi idill. Este van, hamarosan nyolc óra. A gyerekek megírták a házi feladatot, a szülők hazaértek a munkából, a vacsora már csak kellemes emlék. A háttérben villódzik a televízió, és a meghittségbe a készülékből olyan fogalmak törnek utat, amilyeneket eddig tényleg csak hírből ismertünk: például „kijárási korlátozás”. Nézzük, mit is jelent ez mostanság a mindennapjainkban, koronavírus-járvány idején.

November ötödikén nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek a rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslatot, minden parlamenti pártot arra kérve, hogy segítsék a járvány elleni védekezést. Az indoklás szerint a vírus erőteljesen terjed egész Európában, így Magyarországon is, ezért ahhoz, hogy az emberéleteket meg lehessen menteni, gyors döntésekre van szükség.

A rendkívüli jogrend a járvány első hulláma idején is bizonyította a hatékonyságát, segített abban, hogy csillapítsák a járványt. A rendkívüli jogrend 90 napig érvényes, és a kormány folyamatosan tájékoztatja a meghozott döntésekről a nyilvánosságot, valamint az or­­szággyűlési képviselőket.

A kijárási korlátozás idején mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legkisebb mértékűre korlátozni. Ez a rendkívüli jogrendben hozott egyik legjelentősebb intézkedés, amely az egész magyar társadalmat érinti. Fontos szabály ezen belül, hogy kijárási tilalom van érvényben este 8 órától reggel 5 óráig, amelyet az Országgyűlés 181 fő jelenlétében, 19 képviselő távolmaradása mellett, 180 igen, 1 nem szavazat, illetve tartózkodás nélkül fogadott el. Az említett időszakban kizárólag munkavégzés, munkából hazajárás vagy egyéb rendkívüli indokkal lehet az utcán közlekedni.

A kijárási tilalom idején Magyarországon a rendőrök az utcán járőröznek, felügyelik a korlátozás betartását, és aki jogosulatlanul tartózkodik a közterületen, azt megbüntethetik. A pénzbírság ötezertől akár félmillió forintig is terjedhet.

A kijárási tilalom idején csak igazolással tartózkodhatunk az utcákon. Fotó: Kállai Márton

Érdemes tudni ugyanakkor, hogy a kijárási tilalom kifejezés inkább a hétköznapi nyelvben használatos, mert valójában – jogi értelemben – mindössze kijárási korlátozásról van szó, és a hatályos kormányrendelet is korlátozást említ, nem tilalmat. Jogi értelemben a tilalom valójában azt jelentené, hogy senki semmilyen célból nem hagyhatná el az otthonát, legfeljebb, ha az élete vagy az egészsége lenne veszélyben.

A Covid–19-világjárvány miatt természetesen nemcsak Magyarországon rendeltek el kijárási tilalmat és rendkívüli helyzetet. Hasonlóra a környező országokban is volt példa, és a pandémia idején a kijárási korlátozások, illetve a rendkívüli jogrend intézménye jellemzően a társadalom többségében egyetértésre talált.

Egyébként érdemes megemlékezni arról is, hogy a közelmúlt történelmében voltak erőszakosabb kiváltó okai is a mozgásszabadság korlátozásának. Például 2011-ben Argentínában a kormány 30 napra rendelt el kijárási tilalmat annak érdekében, hogy megfékezze azt a fosztogatási hullámot, amely az ország súlyos gazdasági válsága és a megszorító intézkedések hatására robbant ki, és amelynek halálos áldozatai is voltak.(Sánta András)

A turisztikai hivatal emellett bevezette a Ne mondd le, halaszd el! utalványok kibocsátását is, amelyek felhasználási lehetőséget adnak 2021 végéig azoknak, akik a vírus miatt kénytelenek voltak lemondani az utazásaikat vagy élményprogramjaikat. A Portugál Utazási Bloggerek Szövetsége is bejelentette, segít a hazai turizmus újraindításában azzal, hogy 46 tagját az ország több régiójába küldi. A bloggerek feladata, hogy Portugália szépségeit a nagyvárosok helyett a vidékre koncentrálva mutassák be, illetve, hogy felhívják a figyelmet az elsősorban családi tulajdonban lévő vállalkozásokra.

Karácsony közeledtével az Európai Unió és a schengeni térség országaiból, valamint az Egyesült Királyságból még mindig szabadon lehet beutazni Portugáliába, sem karantén-, sem tesztkötelezettsége nincs az ideérkezőknek. Ráadásul az ország déli részén lévő tartományokban, Alentejóban és Algarvéban elenyésző a Covid–19-esetek száma, a turizmus nem szűnt meg, lépten-nyomon angol, de leginkább német szavakat hallani.

Belépve az ország legdélibb, 2000 fős települése, Vila do Bispo hat standból álló piacára, egy biztonsági őr állja el az utamat. A fedett helyiségben a megengedett létszám tíz, így várnom kell, míg a német fiatalok befejezik a vásárlást. Mielőtt az őr beenged, a kezemre fertőtlenítőt fúj, és ellenőrzi, teljesen az orromra van-e húzva a maszk.

Szétzúzzuk a vírust – üzeni egy utcai festő Villa Nova de Gaiában. Fotó: MTI, EPA, LUSA, José Coelho

A helyi orvosi rendelőben ennél is szigorúbbak a szabályok. Az utcán sorakozó, időpontra érkező betegek papírjait még a főkapu átlépése előtt ellenőrzik, mindenkit egyesével engednek be a váróterembe, az ajtók előtt csupán egy fő várakozhat. Mielőtt háziorvosommal, dr. Lisa Teresa Torresszel találkoznék, a nővér lecserélteti velem az anyagmaszkot, és egy orvosi kéket nyom a kezembe.

Dr. Torres még nincs 35 éves, de ahogy mondja, az elmúlt nyolc hónap alatt úgy érzi, teljesen kiégett.
– Fáradtak vagyunk, az egészségügyre nehezedő iszonyatos nyomás mindannyiunk erejét kiszívta. Legtöbbünk heti 15 órával dolgozik többet, amiért senki nem fizet. Bár a rendelési időnk 17.00 órakor lejár, jó, ha este nyolckor hazaindulhatunk. Ilyenkor még válaszolunk a kétségbeesett e-mailekre, átolvassuk a betegeink véreredményeit vagy épp tanácsadást tartunk telefonon.

És akkor a kihelyezett Covid-klinika kötelező látogatásáról még nem is beszéltünk. Van, ahol már csordultig tele a sürgősségi osztály. Ha felszabadul egy intenzív ágy, azonnal jön rá az újabb beteg, tényleg olyan, mintha világháborús fronton lennénk a kollégáimmal, miközben ebből egy átlagember szinte semmit nem érez.

Portugáliában a második hullám intézkedései egyelőre kevésbé szigorúak, mint a legtöbb európai országban. A gyárak, az építkezések, az éttermek – igaz, meghatározott időtartamban, de – nyitva maradhatnak. A napi testmozgás végzése, bevásárlás, 5 főnél nem több csoportosulás engedélyezett. A szükségállapot többek között törvényi keretet biztosít az éjszakai kijárási tilalom bevezetéséhez, amelynek értelmében 23.00–5.00 óra között, hétvégente pedig 13.00 órától tilos az utcára lépés, a maszkok közterületen való használata pedig már október 28-tól kötelező.

A tengerparti beszélgetés hangulatát a maszk rontja, de hordani ott is kötelező. Fotó: Balogh Boglárka

Egy november elején közzétett felmérés szerint az ország két nagy agglomerációjában, a Lisszabon és Porto körzetében élők 51 százaléka a munkavégzést leszámítva csak hetente egyszer hagyja el otthonát.

Kétségtelen, hogy kemény hónapok várnak a portugálokra, és egyelőre valószínűleg tovább bővül majd a karantén alá helyezett települések listája. Bár a mindenszentekkor szokásos összejövetelek elkerülése érdekében a portugál kormány a hónap elején megtiltotta a lakhely indokolatlan elhagyását, és a karácsony előtti szigorítások is életbe léptek, ennek ellenére naponta nyolcezer fölötti új fertőzöttet és száznál több halálos áldozatot regisztrálnak, ami rekordnak számít az országban.

Hogy mit hoz a közeledő advent, és vajon a koronavírus terjedése megakadályozza-e, hogy az év legszentebb ünnepét a családok együtt töltsék, egyelőre kérdéses.

Ahogy a portugálok mondják, a járvány nem az életünket fenyegeti, hanem azt, amiért érdemes élni: az emberi kapcsolatokat, az egymásra való odafigyelést, a szeretetet és öleléseket, amelyek hiánya a karácsony közeledtével még elviselhetetlenebb lesz.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.