A kényszerű otthonmaradás nem kedvez a divatnak és az igényes öltözködésnek sem. A melltartó egész biztos az egyik olyan ruhadarab, amit a nők elsőként hagytak el a viseletükből odahaza.

Divatcikk, egyben jelkép is: a melltartó

A fiatal francia nők körében a koronavírus-járvány alatt megötszöröződött azoknak a száma, akik nem akarnak melltartót hordani – látott napvilágot a minap egy friss vizsgálat eredménye. Az Ifop francia közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a 25 évesnél fiatalabb nők majdnem húsz százaléka megy ki melltartó nélkül az utcára. A többség kényelmi szempontokkal indokolta e döntést, de sokan a női szabadságjogok kifejezését látják a textil elhagyásában.

A melltartó története elválaszthatatlan a nők társadalmi helyzetétől, a divat vagy a női testhez való viszony változásaitól. Elsőként a fűzőkészítés nagyasszonya, Herminie Cadolle írta be nevét e ruhadarab történetébe 1889-ben. A párizsi világkiállításon felfedte új, minden korábbinál kényelmesebb – és egészségesebb –, két részre osztott fűzőjét, aminek szabadalmát a cseh gyökerekkel rendelkező amerikai nő, Marie Tucek nyerte el négy évvel később.

A melltartó szó nemzetközi elnevezése, a „bra” a régi francia „braciere” szóból származik, melynek jelentése: az ember kezének védelmét szolgáló páncéldarab.

Ez már a mai melltartókhoz nagyon hasonló ruhadarab: vállpántokat és horogszem lezárásokat használt a női mell támogatására, valamint szövetzsebeket az elválasztásukhoz. Összességében nem volt túl kényelmes viselet, de néhány merész nő a hagyományos fűző helyett inkább már ezt választotta.

Mary Phelps Jacob férje révén később Caresse Crosby néven lett ismert.

Az újabb fordulópontra 1910-ig kellett várni. Akkor egy előkelő származású ifjú hölgy – bálra készülve – a kor szokásai szerint bálnacsonttal merevített, szoros fűzőt vett fel a ruhája alá. Azonban igen rosszul érezte magát a kényelmetlen aláöltözetben, ami ráadásul átlátszott az estélyi alól. Ezért gondolt egy merészet, félredobta a kínzással felérő fehérneműt, és elhatározta, hogy saját kezűleg készít sokkal komfortosabbat.

Mary Phelps Jacob – ismertebb nevén Caresse Crosby – akkor nem sejtette, hogy az 1910-es évek trendjét alkotta meg az alkalmi viselettel. Mi több, sikeres, csak nőket foglalkoztató manufaktúrát hozott létre, s a melltartóit Caresse néven dobta piacra – ám férje nem nézte jó szemmel felesége üzleti vállalkozását, így a szabadalmat 1000 dollárért eladta.

A melltartó nehezen lépett ki a fűző árnyékából, az 1920-as évek végéig az új ruhadarab is a keblek leszorítását szolgálta. Mígnem 1928-ban egy orosz származású, Amerikában élő nő megalkotta a kosaras változatot, kiemelve ezzel a női keblek formáját. Ha hiszik, ha nem, az első pánt nélküli melltartó is korán, már 1934-ben piacra került. Az alak formálásban pedig a Lycra 1959-es megjelenése hozott újabb fordulatot elasztikus, könnyű anyagának köszönhetően.

A szivaccsal bélelt melltartó sem mai találmány, már az 1940-es években is kísérleteztek vele a tervezők, igazán kényelmessé azonban az ’50-es években a Maidenform márkával vált.

Az 1960-as években a lycraszál alkalmazása különlegesen rugalmassá tette a modelleket. Fotó: Wikipedia

Méretek és kosarak

1931-ben egy kismama-ruházati termékeket gyártó cég, az S. H. A. Camp and Company készítette el az első melltartóméret-táblázatokat, amiket a Warner Company melltartógyára A, B, C, D csészeméret-táblázattal egészített ki. Azóta is e szerint választanak a hölgyek fehérneműt.

Napjainkban a merevítő és szivacs nélküli melltartó egyre nagyobb népszerűségnek örvend a push-up melltartók – melyek összenyomják és természetes módon kihangsúlyozzák a melleket – rovására. Egyesek a könnyű és kényelmes fehérneműk iránti keresletet a „sportos test, az egészség és a jólét” új keletű divatjának tulajdonítják.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.