A vőfély a lagzi lelke – vallja Titz Tibor, akit évente nagyon sokan keresnek meg azzal, hogy vezényelje le a lakodalmukat. Saját szövegei és rigmusai haladnak a korral, és szerinte a kevesebb néha az esküvőkön is több, mint a sok.

Évi harminc esküvőnél nem fér bele több

– Soha nem szerettem szerepelni, s mindig megdöbben a környezetem, amikor ezt mondom. Sok viccet tudtam, azokat szívesen meséltem, de alapvetően egyszerű vidéki fiúcska vagyok – mondja Titz Tibor, aki vőfélyként több mint hatszáz lakodalmon van már túl, és néptáncosként bejárta a fél világot.

A Veszprém megyei Szentjakabfán nőtt fel, ott járt általános iskolába, aztán szakközépiskolába ment, villamossági műszerész lett belőle. Először a helyi téeszben, majd a rendszerváltozás hajnalán egy vállalkozó mellett kezdett dolgozni, miközben élete szerves része lett a néptánc. A Veszprém Táncegyüttesnél kinyílt előtte a világ, Izraelbe, Egyiptomba, Máltára, Kanadába és még számtalan más országba hívták meg őket.

Élvezte az idegen kultúrákat, olyan csodákat látott, amiket egy életre elraktározott magában. A nővére esküvője fordulópont lett Tibor életében: a hagyomány szerint a fiútestvér bújik a vőfély szerepébe. Boldogan vállalta, hogy a rokonok és a barátok körében gondoskodik a jó hangulatról. Akkora sikere lett, hogy hamarosan ismerősök kezdték hívogatni a lakodalmukba.

– Szívesen mentem, gondoltam, mulatok egy jót. Aztán kezdett komolyabbra fordulni a dolog, 1997-től már ismeretlenek felkérését is elfogadtam. Tudtam, hogy csak komolyan érdemes csinálni, ezért vettem egy kalotaszegi bujkát (díszes kabátot), a régi szövegek tíz százalékát átírtam, a fennmaradt kilencvenben saját rigmusokat, szövegeket gyártottam.

Nem gondolom, hogy ma is XIX. századi, archaizált módon kéne levezényelni egy lakodalmat, idomulni kell a modern korhoz. A vőfély az esküvő lelke – ahogy ma számítógépes nyelven mondják, szervere –, nem hibázhat, és minden váratlan helyzetet meg kell oldania. Egyszer kerültem csak kínos helyzetbe, amikor az volt a szülők meglepetése az ifjú párnak, hogy odarendeltek a lagziba.

A pár illedelmesen megköszönte, hogy odafáradtam, de szeretnék, ha diszkréten távoznék. Azóta nincs olyan mozzanata az esküvőnek, amiről ne tudnának a házasulandók, amiről ne egyeztetnénk. Semmi őrült meglepetés, nincs menyasszonyrablás sem, legfeljebb vicces szöktetés. Az internet rengeteget árt, mert egyre többen gondolják, hogy a jó lakodalomhoz rengeteg körítés, nagy puccparádé, több millió forint kell, ez a szemlélet főleg az USA-ból szivárgott be hozzánk.

Pedig a kevesebb nem csak néha, hanem szinte mindig több, a természetességről nem is beszélve.

Tibor népszerűsége rohamosan nőtt, évente négyszáz lakodalomba hívják, persze nem tudja mindet elvállalni, a jövő évi naptára már betelt. Volt egy pár, amelyik miatta halasztotta el egy évvel az esküvőjét, mert csak akkor ért rá. A határon túlra már nem utazik, és évi harminc esküvőnél nem vállal többet.

Jövőre lesz 50 éves, hosszabb ideig tart a feltöltődés egy hajnali 4-ig tartó buli után, mint 15 évvel ezelőtt. A vőfélység mellett fűnyírást és kertrendezést vállal, profi gépekkel, főként cégeknek és a környékbeli önkormányzatoknak. Télen sem tétlenkedik, hat-hét középiskolában ő tanítja be a diákoknak a szalagavató táncot, köztük az ország egyik legjobb gimnáziumában, a veszprémi Lovassy Lászlóban már 23 éve.

esküvő, család, népművészet, vőfély,

Ahol ő a vőfély, ott senki nem unatkozik. Fotó: Kállai Márton

Műsorvezető rendezvényeken és fesztiválokon, s bevallja, azért persze nem zárkózik el minden meglepetéstől.

– Nemrég felkért egy férfi, hogy a szüleinek lesz a gyémántlakodalma, meghívta őket egy étterembe. Elvállalnám-e, hogy megírom szépen az élettörténetüket, felolvasom nekik, és eljárok egy legényest. Erre nem mond az ember nemet. Szeretek adni, ezért hatalmas örömforrás, amit csinálok.

Az esküvők másnapján mindig írok egy SMS-t a pároknak, hogy „éppen most vagytok egynapos házasok”. Apró figyelmesség, örömmel fogadják, jobban szeretek másokat ünnepelni, mint magamat.

Vőfély az én esküvőmön?! Előbb lesz a temetésem, mint a lakodalmam. Így hozta az élet. Amíg hívnak, addig csinálom, akár 70 évesen is. Ha már nekem kellene fizetni azért, hogy elhívjanak egy esküvőre vőfélynek, akkor majd elgondolkozom, hogy abbahagyom.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.