Az idei futball Európa-bajnokság hatalmas belpolitikai felfordulás közepette kezdődött Franciaországban. Mi van a pálya mélyén? – erről kérdeztük dr. Feledy Botond külpolitikai szakértőt. Nemcsak a franciáknak van elegük a mostani elnökből, François Hollande-dal már jó ideje kevésbé számolnak mind Brüsszelben, mind Berlinben.

Feledy Botond a nagy bajba került országról és államfőjéről - Fogatlanok bukása

Mégis, hogyan vált a szocialisták elnöke hosszú évek munkájával a legnépszerűtlenebb francia politikussá? Az ellenszenv gyökereit kutatva Hollande 2012-es megválasztásáig kell visszamenni, amikor is rengeteg olyan ígéretet tett, amelyet azóta sem tartott be.

Részben a 2008-ban kezdődő és elhúzódó válság gazdasági hatásaira adott válaszként kénytelen volt olyan szigorításokat bevezetni, amelyek miatt nemcsak a szurkolók verik szét Franciaországot, hanem saját tüntetőik is. Hetekkel ezelőtt a munka törvénykönyvének szigorítása miatt vonulnak utcára a fiatalok. A több mint 3000 oldalas, eddig ércnél is maradandóbbnak vélt, egykor a mainál sokkal jobb gazdasági körülmények közt született (túl)szabályozás olyan, a munkavállalók érdekeit szolgáló alappilléreket kezdett ki, mint a 35 órás munkahét, de megkönnyítette az elbocsátások menetét is. Ha más nem, ez egész biztosan meg fogja nehezíteni, hogy újra szocialista elnöke legyen Franciaországnak. A franciák ugyanis jócskán benne vannak a választási kampányban, a következő elnökválasztás 2017 áprilisában esedékes.

A legijesztőbb közvélemény-kutatási adat szerint, ha a jelenlegi szocialista elnökkel szemben a szélsőséges Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen kerülne be a kétfordulós választások „fináléjába”, akkor a radikális párt vezetője kerülne ki győztesen a megmérettetésből, annyira kiábrándultak a franciák a jelenlegi elnökből.

A választóit degradáló módon csak „fogatlanok”-nak nevező Hollande – legalábbis volt szeretője így emlékezett az elnök szavaira az azóta toplistás könyvében – minden más jelölttel szemben alul maradna akkor is, ha az egy évvel ezelőtt alapított Republikánus Párt színeiben induló Sarkozy lenne a kihívó, s akkor is, ha Le Pen.

A mostani válságra megoldást jelentene, ha át tudnák terelni a saját gazdasági szektoraik közt a munkaerőt, azaz, ha jelentősen csökkenteni tudnák a bürokráciában dolgozók számát. A kutatás-fejlesztésben egyébként élen járó Franciaország – a szabadalmak számát tekintve világviszonylatban a negyedik – a válság előtti években a startup világ üzleti sikereire épített. De mivel egy rendkívül bürokratizált és központosított államról van szó, ahol több százezer állami alkalmazott megélhetését csak magas adók megfizettetésével képesek biztosítani, magasan tartva ezzel többek közt az államadósságot is, a startup lufi ereszkedőbe kezdett, az ördögi kör pedig tovább mélyült.

Dr. Feledy Botond szerint ebből a helyzetből csak széles körű társadalmi konszenzussal lehetne kitörni, úgy, hogy a franciák ne azt érezzék, a politika folyamatosan vagy az egyik, vagy a másik szektort akarja büntetni a megszorításokkal, a gazdaságpolitikai szigorral.

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.