Léteznek helyek, ahol meghökkentő, mi több, bizarr körülmények között zajlik az élet. Milyen lehet tanárnak lenni olyan településen, ahol szinte csak ikrek járnak iskolába? Netán bárki eltöltene egy hetet a holtak városában, csak hogy megtudja, milyen is ott az élet? S vajon kilógna-e a sorból a csúnyák fővárosában?

Furcsa közösségek – a szélsőségek városai

Mert az olaszországi Piobiccóban a jóképű embereknek esélyük sincs a sikerre. Noha az olaszországi település festői szépségű kisváros, a lakói mégis úgy tekintenek magukra, mint akik a világ legcsúnyább emberei. Éppen ezért a Marché tartományban található Piobicco lett a csúnyák fővárosa.

A cím ráadásul nem is valamiféle új keletű divathóbort: 1879 óta a kétezer fős terület ad otthont a Club dei Brutti (Csúnyák Klubja) társaságnak, melynek tagjai főképp belső szépségükről híresek.

A csoport eredetileg a város egyedülálló nőinek teremtett ismerkedési lehetőséget, később az egyesület létrehozta a Csúnya Emberek Világszövetségét, amely bolygószerte 25 tagszervezetet számol. Az új tagokat – mielőtt felvételt nyernének az exkluzív klubba – kiértékelik, majd be­sorolják a „meghatározatlantól” a „rendkívül csúnyáig” terjedő skálán.

Szemétváros

Az Egyiptom fővárosához tartozó Manshiyat Naserben található nyomornegyed a világ legnagyobb szemétvárosa. A mintegy húszmilliós Kairó hulladéklerakójaként használt városrészt az utcától a padlásig szemét borítja. Talán meglepő, de a rumliról maguk a helyiek tehetnek.

A fővárosban ugyanis nincs szervezett szemétszállítás, a főképp kopt keresztényekből álló Manshiyat Naser lakói a módosabb kairóiak házaitól – csekély díjazás fejében – maguk viszik szamárral, házilag barkácsolt kiskocsikkal a saját otthonukhoz a hulladékot. A mintegy hatvanezer, rendkívül nehéz körülmény között élő helybelinek ugyanis a szemét jelenti az egyetlen bevételi forrását. A férfiak gyűjtik, a nők és a gyerekek pedig az újrahasznosíthatóság szempontjából szortírozzák az otthonaikat elárasztó szemetet.

S ha már az egyedülálló nőket említettük, ejtsünk néhány szót egy másik kontinensen, a Brazíliában található nőfaluról. Noiva Do Cordeiro volt az első férfimentes település a feminizmus hajnalán, amit 1891-ben indított útjára Senhorinha de Lima, miután házasságtörés miatt kitiltották szülővárosából.

A napjainkban 600 fős település lakói zömében 20–35 év közötti nők. Néhányan közülük már férjhez mentek, ám a párjaik csak a hétvégén térhetnek ha­za. Hétköznapokon a faluban szinte kizárólag nőket lehet látni, ezért a környéken a települést csak nőfaluként emlegetik.

Mindent a nők irányítanak, a városvezetéstől a mezőgazdasági munkákig, sőt a földjeik is közösek! Az ott lakó hölgyek szerint így sokkal szervezettebb, tisztább és harmonikusabb az élet a településen.

Gázmaszk viselése kötelező

A Tokiótól mintegy 16 km-re fekvő japán Mijakedzsima-sziget természeti adottságait tekintve igazi búvárparadicsom. Szépségénél azonban csak mérgező levegője híresebb. Maga a sziget ugyanis egyetlen aktív vulkán, ahol nemcsak a kitöréstől kell félniük az ott élőknek, hanem a feltörő kénes gáztól is, ezért a lakóknak gázálarcot kell maguknál hordaniuk.

Itt mindenki maszkot hord. Forrás: Atlas Obscura

Különleges adottságú településekben Ázsia országai sem szűkölködnek. A dél-indiai Tamil Naduban több száz pár iker él. A mintegy 20 ezer fős településen e jelenségre senki nem tud érthető magyarázatot adni. A város lakói – akiknek több mint fele ikernemzedékek sokadik leszármazottja – áldást látnak különös örökségükben, míg az orvosok ennél tudományosabb okot keresnek – igaz, eddig hiába fáradoztak.

Kína a nagy koppintó – és nem csak a technológiákban. Komplett települések másolatai nőnek ki egymás után a földből. Ennek egyik legszebb példája az ausztriai Hallstatt mása. Az osztrákok alpesi ékszerdoboza olyannyira megtetszett a kínaiaknak, hogy odahaza, Hujcsouban felépítették a kínai változatát, amely elit lakóparkként és szórakoztató központként is fogadja a látogatókat és lakókat.

Nem csoda, hogy a kínaiak szemet vetettek a festői szépségű városkára, és igyekeztek megépíteni maguknak. Fotó: Cseke Csilla, MTI

A 2012-ben az osztrák anyaváros polgármesterének jelenlétében átadott városrész felépítése előtt a kínai kivitelező cég szakemberei évekig rendszeresen látogatták az eredeti települést.

A kínai Hallstatt nagyszabású ingatlanfejlesztés eredménye, ugyanis a kínai gazdasági mutatók erősen függnek az ingatlan­beruházásoktól. Ezenkívül a gazdag kínaiak ingatlanvásárlással szállnak szembe az inflációval, aminek eredményeként az elmúlt évtizedben – részben vagy teljesen – lakatlan települések épültek sorra.

Ezek egyike a kínai Hallstatt is. Akárcsak a Sanghaj szélén található Thames Town, ami egy angol városi piac mintájára született. Megtalálható itt minden, ami az angolos életérzés védjegye: vörös telefonfülkék, hal- és csipszüzletek, pubok, ahová macskaköves utcákon juthat el a látogató. Noha a hely lakatlan, népszerű úti cél a kirándulók számára.

Holtak városa

1900-ban San Francisco elfogadta a törvényt, amely kimondta, hogy a városban nem szabad több temetőt építeni. A városatyák ezt azzal indokolták, hogy a temetők közegészségügyi kockázatot jelentettek – valójában az egyre értékesebb San Franciscó-i ingatlanokért az élőktől egyre több pénzt lehetett bezsebelni. San Franciscóból ezrével kezdték áthordani az egyszer már eltemetett holtakat a városon túli déli területre.

Így nőtte ki magát Colma városa. Hivatalosan csak 1924-ben hozták létre, mégpedig egyből nekropolisszá nyilvánítva. A temetőváros élő lakói eleinte sírásók, virágárusok, sírkövesek voltak, első „civil” lakói csak az 1980-as években települtek le. A csupán 4,95 négyzetkilométeres városka 17 temetőjének halottai között több híresség is megtalálható, például a farmergyáros Levi Strauss; az Aranypolgár című világsikerű film főhősének alapjául szolgáló William Randolph Hearst médiamágnás; a Bank of Americát alapító Amadeo Giannini.

A 2010-es népszámlálás szerint Colma városában 1800-an éltek – a holtak száma viszont meghaladta az 1,5 milliót. A kaliforniai település éppen emiatt méltán érdemelte ki a „csend városa” becenevet. Jelmondata pedig az ott élők humoráról árulkodik: Colmában nagyszerű dolog élni.

Colma, a nekropolisz.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.