Felelősek vagyunk a Földért. Tudatosan kell ügyelni arra, hogy télen se szennyezzük a levegőt!

Fűtsünk, ha kell, de mire figyeljünk?

Levélhullástól rügyfakadásig füstöl a kémény. Ontja a meleget a kályha tanyán, falun és kisvárosban egyaránt. Bár szabályozás tiltja, mégis sokan környezetkárosító hulladékkal tömik a tűzhelyet. A levegőszennyezés kétharmadáról ugyanis a lakossági fűtés tehet.

Hiszen a tévhittel ellentétben nem a gyárak, üzemek és gépjárművek okozzák főként a bajt, hanem a törvénytelen hányavetiség. Ezért az Agrárminiszté­rium Fűts okosan! kampányának kulcsüzenete az egyéni felelősség hangsúlyozása.

Szükségességét jól bizonyítja a Századvég 2019-es felmérése: a magyar felnőtt lakosság immár a lég­szennyezést tartja a legkomolyabb környezetvédelmi problémának hazánkban. Az előző évek köz­vélemény-kutatásaihoz képest előrelépés, hogy bekerült a köztudatba a lakosság szerepe is. De a többség gondolkodását még bilincsbe veri a tévhit. A lakossági fűtés csak a válaszadók 15,5 százaléka szerint a legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó. Ez is alátámasztja a Fűts okosan! kampány létjogosultságát.

Pedig amióta megszelídítette az ember a tüzet, tudja, hogy megégetheti magát vele. A szó szoros és átvitt értelmében is. Már Prométheusz is meglakolt, mikor az istenektől vörös lángot lopott. Ám míg a mitikus hőst az égiek, addig a halandók saját magukat büntetik.

Tűzre dobják a bútorlapot, noha rétegeit műgyantával erősítik össze. Ebben pedig veszélyes anyagok is találhatóak. A natúr faforgácslap hőpréselt lemezt szintén műgyanta tartja össze, ráadásul durva felszínét műanyag bevonattal vagy furnérral laminálják. Így a műanyagok égetése során szintén rákkeltő anyagok szabadulnak fel. Gyarapítva a légúti megbetegedések számát.

Fűtsünk, ha kell, de mire figyeljünk?

Nem mindegy, mivel melegítjük otthonunkat! Fotó: Kállai Márton

A tudást tehát önmagunk és környezetünk ellen fordítjuk. Simai Mihály így fogalmazott A harmadik évezred nyitánya című, 2016-ban a Corvina kiadásában megjelent kötetének 233. oldalán:

„Bolygónk élővilágából egyedül az ember vált képessé arra, hogy a tüzet szolgálatába állítsa. Az őstörténeti kutatások szerint az ember elődei már kétmillió évvel ezelőtt is használták a tüzet ételek készítésénél. Tudatos és korlátok közötti használatára valószínűleg csak félmillió évvel ezelőtt volt képes a Homo erectus.

A Homo sapiens mintegy százezer évvel ezelőtt lett az első olyan élőlény, amelyik megtanulta és kezelni tudta a tűz erejét.”

A Széchenyi-díjas tudós műve fülszövegében korunk legfontosabb feladatának nevezte a zöld fejlődés feltételeinek megteremtését. Csak ez biztosíthatja a biztonságos életfeltételeket a glóbuszon.

Cselekedjünk hát példás mértékletességgel. Hiába élünk a „legzöldebb” civilizációban, akad még dolgunk bőven. Tegyünk úgy, hogy a fűtési szezonban ne köhögjön krákogva a Föld.

A www.futsokosankampany.hu honlapon számos hasznos tudnivalót olvashatnak a témáról.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.