Ha szombat, akkor esküvő

Bányászból lett hivatásos vőfély az oroszlányi Illés Róbert. Huszonnégy évvel ezelőtt egy vájártársa kérte meg az esküvője levezénylésére, s az olyan jól sikerült, hogy azóta nyáron sohasem üres a szombatja.

Ország-világVarga Attila2019. 08. 14. szerda2019. 08. 14.
Ha szombat, akkor esküvő

Édesapja Kalocsáról költözött Oroszlányba a bányászállás miatt, amit akkor nagyon jól fizettek. A lakóhely változtatásában az is közrejátszott, hogy az ide szegődő bányászoknak szolgálati lakás is járt. Illés Róbert is bányász lett. Vájárként kezdte 1989-ben, majd bánya-elektrolakatosként, iskolái után bányavillamossági technikusként dolgozott. Háromszáz méter mélyen volt az aknatorony alja, az Eiffel-torony léptékű mélységben a villamoshálózat működtetéséért volt felelős.

Később a márkushegyi bányaüzem szakszervezeti titkára lett, és az Oroszlányi Bányász Szakszervezet elnökhelyetteseként ténykedett, 2014-től pedig az utóbbi elnöke lett. A történethez sajnálatosan az is hozzátartozik, hogy Márkushegyen 2014. december 31-én leállt a fejtés, a bányászokat elbocsátották. Szerencséjére akkor ő már javában vőfélykedett.

Illés Róbert sohasem akart egzisztenciálisan „két lábon állni”, ám 1995 augusztusában egyik vájártársa arra kérte, hogy a korábban megbízott vőfélyük megbetegedése miatt vezényelje le a közelgő esküvőjét.

A tavasztól őszig tartó esküvői szezonban Illés úr minden hétvégéje foglalt

– Közösségért tevékenykedő emberként ismert, aki mindig vitte a szót, ezért gondolt rám. Kicsit megilletődötten készültem, de sikerült felidéznem a gyermekkori alföldi lakodalmas emlékeimet. Az esküvőn mindenki ismert, hiszen főleg kollégákat hívott meg a bányásztársam, és akadt a násznép sorai közt egy pár is, akik őszre tervezték az esküvőjüket, s ott helyben felkértek vőfélynek. Még abban az évben tizenkét lakodalmat vezényeltem le, és rájöttem, hogy mindig is benne volt a személyiségemben ez a szerep – meséli.

Az első tizenöt-húsz alkalommal – ismerősök, barátok, rokonok lakodalma végén – több liter pálinkával, húsos tállal viszonozták a szívességét, ám amikor már a térségben is felfigyeltek rá az esküvői fotósok, zenészek – azaz az esküvők lebonyolítására berendezkedett szakma –, kiváltotta a vállalkozói igazolványt, és idővel bekerült a körbe. Kezdetben Oroszlány, Tata, Tatabánya térségében, majd 2000-től fogva már Budapesten és a Balaton környékén is vezényelt esküvőket.

Megismerte a térség nagy éttermeit, kúriáit, vendégházait, ismerősként jár vissza a fővárosban például a Marriott Hotelbe, a Gellért Szállodába, a Stefánia Palotába, a Columbus rendezvényhajóra. A történetéhez hozzátartozik, hogy bár Illés Róbert még fiatal, hiszen 1971-ben született, ötezer műszak után 2017-től átmeneti bányászjárulékosként már nyugdíjas, így manapság egy nyugdíjas szövetkezeten keresztül ad számlát a megrendelőinek.

– Az esküvőt megelőző személyes találkozás során már kész forgatókönyvet teszek le a fiatal pár elé. A rigmusok, a sziporkázó gondolatok, a játékok vezénylése mellett összehangolom a szerepeket a pincérekkel, zenészekkel, fényképészekkel, és persze a házasokkal és a násznéppel is. Tanácsot adok nekik, hiszen ismeretlenül mozognak ezen a területen. Így például, hogy az esküvői fotózáson még délelőtt, a polgári, egyházi szertartás előtt essenek túl, nyugodt körülmények között, mert az esküvő után ezer más dologra kell figyelniük.

Hogy fölösleges a túl nagy trakta, mert csak elpilled a násznép. A teraszon pedig lehetőleg ne legyen asztal, mert akkor csoportokba verődnek az emberek, nehezebb lesz összeterelni őket, mondjuk, a vonatozáshoz.

Mert nincs esküvő vonatozás nélkül – magyarázza a vőfély. – Hétkor kezdődik a vacsora, fél kilenc tájban mindenki jóllakik. A nyitótáncot háromnegyed kilenckor kezdjük. A vonatozás a legjobb eszköz arra, hogy a két rokonságból álló násznépet összeforrasszuk. Lepedőből kivágnak egy szívet, a menyasszony és a vőlegény a mulatozók előtt átlépi a boldogság kapuját, s én azt mondom: „Nincs más hátra, mint az előre. Akkor most szálljunk fel mindannyian arra a bizonyos gőzösre, és kísérjük a kedves ifjú párt képzeletbeli nászútjára, kísérjük az ifjú párt Kanizsára.”

A mosoly, a jókedv, a vidámság nem hiányozhatnak a vőfély eszköztárából

A vőfélynek fél tízig meg kell szereznie a tekintélyét, el kell nyernie a vendégsereg bizalmát – vélekedik a szakember. Előfordulhatnak az este folyamán hullámok, de emlékezetessé kell tenniük a napot, mert egy életen keresztül abból merít majd az ifjú pár és a násznép is. Nem mellékes, hogy Illés Róbertet hiába szeretnék itatni, nem fogyaszt alkoholt, csak ásványvízzel frissíti magát.

S ha valaki esetleg irigykedne rá: április és október között évtizedek óta nincs egy üres szombatja. Nyáron péntekenként is akad lakodalmi elfoglaltsága. Anikó, a felesége elfogadta, hogy a két pihenőnapból egyedül a vasárnap délutánok szabadok számukra. A vőfélynek minden esküvőn mosolyognia, jókedvet, vidámságot sugároznia kell. Nem lehet fáradt, gondterhelt, sem fogfájós.

Legutóbb Tatán volt esküvője, mostanában Neszmélyen és Szomódon lesz. Ha most felhívják, 2020. június végére tud időpontot adni, bár péntekre még van időpontja május végére is. Illés Róbert vőfély azt mondja: előfordul, hogy negyvenszemélyes lakodalomhoz is igényel vőfélyt az ifjú pár, míg a legnagyobb esküvőjén, Zircen hatszázan voltak. Két fiatalember óvodába, iskolába, középiskolába és egyetemre is ugyanoda járt, barátságukat kifejezvén egyszerre egy helyen tartották a lakodalmukat.

Kihívást jelentenek a vegyes házasságok. Amikor japán volt a feleség, a Japánból érkezett rokonok nehezen oldódtak, hiszen náluk az egybekelés elegáns teázással zárul. A vőfélynek nem kis feladatot jelentett tűzbe hozni őket, hogy magyar népzenére táncoljanak, de ez alkalommal még a csárdással is próbálkoztak.

Előfordult olyan is, hogy a szorongó menyasszony rosszul lett, és a kihívott orvos annyi nyugtatót adott neki, amitől a vacsora után egy félreeső szobában mély álomba merült. A hajnali időpont helyett így a tíz órakor felszolgált tortával fejeződött be az életre szóló esemény. A vőfély méltóságteljes karmester, aki a felszolgálók és a zenekar munkáját is koordinálja; pszichológus, aki az ifjú pár válláról leveszi az egyszeri és megismételhetetlen rendezvény miatti feszültséget; s olykor alázattal munkálkodó udvari mulattató is.

Amikor a menyasszony eldobott csokrát valamelyik lány elkapja, ünnepélyesen azt mondja: „A kedves hölgynek legyen óriási a boldogsága, hiszen úgy néz ki, jövőre jövünk a lakodalmába.” Nos, ilyenkor a tevékenységével elégedett hölgyek általában elkérik az elérhetőségét is. Vőfélyként szeptemberben Tatán lesz az ötszázadik esküvője.

SZOROS A MENETREND A vőfély a házasságkötés szokáskörének sokoldalú tisztségviselője, a lakodalom szervezője. Hívják még vőfénynek, vőfernek, vőfinek, dorozsbának. Még a polgári szertartás előtt kikéri a menyasszonyt a szülőktől a leendő férje számára, majd népi rigmusokkal elbúcsúztatja a családtagoktól. A polgári és az egyházi szertartás után is köszönti az egybegyűlteket. A lakodalomban a különböző fogások előtt kis versikével szórakoztatja az éhes násznépet, majd tréfás játékokat végeztet a vendégekkel és az ifjú párral. Éjfélkor a gyertyafénykeringő és a menyasszonytánc következik. Ekkor az ifjú pár megkapja az ajándékait a násznéptől, amit szintén a vőfély vezényel le.

 

Ezek is érdekelhetnek