Milyen alapon formált igényt a nemrég még velünk egy államot alkotó Ausztria magyar területekre? Miközben színmagyar területeket elcsatoltak Trianonban, a vegyes lakosságú Sopronban és környékén miért írtak ki népszavazást? Miért szavazott rengeteg német ajkú Magyarország mellett? A 100 évvel ezelőtti soproni népszavazásra emlékezünk.

Hazafiságból jeles

Bármennyire meglepően is hangzik, alig esett szét az Osztrák–Magyar Monarchia, Ausztria területeket követelt Magyarországtól, méghozzá egy 1463. évi megállapodásra hivatkozva. Ekkor történt ugyanis, hogy Hunyadi Mátyás 80 ezer aranykorona, valamint a III. Frigyes által évek óta megszállva tartott nyugat-magyarországi területek fejében visszaszerezte a Szent Koronát.

A csaknem 400 éves bécsújhelyi békére hivatkozva formált igényt Ausztria négy vármegyénk részeinek elcsatolására, az általuk Burgenlandnak nevezett területre az első világháborút követően.

A béketárgyalásokon német Nyugat-Magyarországnak is nevezett területet az antant azért is ítélte Ausztriának, hogy ezzel is gátolják a csehszlovák–délszláv korridor megvalósulását, továbbá kárpótolni akarták a sógorokat az Anschluss tilalmáért.

Mi az a Rongyos Gárda?

Aztán 1921-ben váratlan fordulat történt. Hazánk épp elkezdte átadni az Ausztriának ítélt területeket, amikor a Rongyos Gárda váratlanul bevonult a vidékre. A Prónay Pál és Héjjas Iván önkénteseiből álló félkatonai alakulat (első világháborút megjárt tisztek, a Székely Hadosztály maradványai, napszámosok, diákok) Ágfalvánál 1921. szeptember 21-én győzelmet arattak az osztrák csend­őrök felett, és kiszorították őket a térségből. Ahelyett, hogy október 3-án megkapta volna Ausztria az Őr­vidéket, Prónayék 4-én kikiáltottak egy új államot, a Lajtabánságot.

Az oldalt felhajtott, kokárdás búr kalapot viselő Rongyos Gárda akciója kapóra jött Horthy kormányzónak, valamint Bethlen Istvánnak és kormányának. A miniszterelnök értésére adta az antanthatalmaknak, hogy abban az esetben szerelteti le a szabadcsapatokat, ha népszavazást írnak ki a terület egy részének hovatartozásáról. Javaslatát végül elfogadták, és kihirdették a népszavazást Sopronban és a környező nyolc településen.

Plakátok hosszú sora őrzi a veszteség, a csalódás és a küzdelem emlékét…

Csakhogy ekkor újabb fordulatot vettek az események: IV. Károly ismét Magyarországra jött, és sereget toborzott, hogy átvegye a hatalmat. Hiába volt Bethlen királypárti, korántsem tartotta időszerűnek a kérdés rendezését. Jugoszlávia és Csehszlovákia rögtön mozgósította csapatait, Ausztria fel akarta mondani a népszavazásról szóló egyezséget a visszatérési kísérletre hivatkozva. Bethlen gyorsan intézkedett. Azonnal jelezte a nagyhatalmaknak, hogy elutasítja a Habsburg-restaurációt, a kormányzóval mozgósították a hadsereget – könnyű győzelmet arattak Budaörsnél a király felett –, majd megszavaztatta a parlamenttel a Habsburg-ház trónfosztását.

Elgondolkodtató

„A szlovákok, a rutének, a szepesi meg erdélyi szászok és a bácskai meg bánáti németek – éppúgy, mint később Sopron német nyelvű lakossága – túlnyomó többségükben kétségtelenül Magyarország mellett szavaztak volna, ha erre nekik alkalmat adnak” – írta Horthy Miklós az Emlékirataim című művében. A feltételezést más tények is alátámasztják.

Az első világháború utáni népszavazások ugyanis felülírták az etnikai elvet. Karintia egy része voksolhatott hovatartozásáról (1920), és a kétharmad részben szlovének (vendek) által lakott régió a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság helyett Ausztria mellett döntött.

A versailles-i béke értelmében Kelet-Poroszországban is népszavazást kellett kiírni a terület hovatartozásának kérdéséről, és a lakosok elsöprő többsége Németország mellett döntött. Igen sok lengyel szavazott a Németországtól elvágott Kelet-Poroszország mellett az újjáalakult Lengyelország ellenében (1920). Felső-Szilé­ziában ugyancsak szép számmal szavaztak a lengyelek a Németországban való maradásra (1921).

Ausztria! Fuss innen!

A soproni népszavazásnak így már semmi sem állta útját. 1921 decemberében mintegy 200 francia, angol és olasz katona érkezett Sopronba és környékére, hogy lebonyolítsák a népszavazást. A. F. I. feliratú kar­szalagot viseltek, ami a felügyelő antanthatalmak francia kezdőbetűiből állt (Angleterre, France, Italie), a soproniak azonban inkább azt olvasták ki belőle, hogy: Ausztria! Fuss innen!

December 14-én Sopron, 15-én Brennbergbánya, 16-án pedig Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva népe voksolhatott. A szavazás alkalmával a polgárok két színes lapot és egy borítékot kaptak. Aki Magyarországra kívánt szavazni, annak a kék lapot épen, a sárgát eltépve kellett a borítékba helyeznie. Amíg a kék papír vékony volt, addig a sárga vastag kartonból készült: segítette ez a látássérülteket és az „exit poll”-készítőket is.

A terület vegyes lakosságát jelzi, hogy a szavazólapok magyar, német és horvát felirattal voltak ellátva. Voksolásra azok a 20. évüket betöltött férfiak és nők voltak jogosultak, akik e területen születtek, vagy 1918. december 31. óta ott laktak. A részvételi arány igen magas volt, a mintegy 27 ezer szavazásra jogosultból több mint 24 ezer vett részt a népszavazáson.

A hűség napja

A végeredményt a javarészt német ajkú soproniak döntötték el: Sopron és a környező nyolc település 65 százaléka Magyarország mellett tette le a voksát. A vegyes lakosságú terület hazafisága sokat nyomott a latban, ahogyan mondták, Sopronban még „a nyelvet nem ismerő is ma­tyarnak mondta magát”.

A véleményét egyértelműen kinyilvánító területet az antant képviselői hivatalosan 1922. január 1-jén adták át Magyarországnak. A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta, és Sopronnak a Civitas fidelissima (Leghűségesebb város) címet adományozta. A kormány 2001-ben december 14-ét a hűség napjává nyilvánította, Sopronban hagyományosan december 14-én ad­ják át a város legrangosabb kitüntetéseit.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.