Hölgyek a falka élén - Gyöngyöspatán jártunk, ahol a nők vették át az irányítást

Mi szól a nők mellett, és hogyan viselik a „kisebbségi” helyzetet az erősebb nemhez tartozók? – ennek jártunk utána Gyöngyöspatán.

A polgármester Hevér Lászlóné. Az októberi választások után a kisvárosban egyetlen férfi maradt a zömében függetlenekből álló képviselő-testületben. (A korábbi önkormányzati ciklus végén csak urak ültek a helyi testületben, és volt ilyen férfias felállás a '90-es évek elején is.) Meglehet: mivel az elmúlt években a kisebbségi problémák és a belháborúk, valamint a roma szegregációról szóló sérelmek tették hírhedtté a települést, a helybeliek most inkább rugalmas, csendesebb vezetésre vágytak. Az önkormányzati választásokon szinte minden nőt megválasztottak, aki elindult. Tán elég volt a macsó, izomból reagáló hangulatból…

Az erős helyismeret mindenképpen a hölgyek mellett szól – derül ki a képviselők szavaiból. A polgármester asszony korábban csaknem két évtizedig dolgozott az itteni önkormányzatnál köztisztviselőként, sokszor túlórázva az estéit is itt töltötte.

– A közösséget nem lehet lecserélni, és a kisebbség is velünk maradt. Mégis reméljük, hogy nem mérgesedik el újra a helyzet, ha meghallgatjuk egymást és próbálunk együttműködni. Csodát persze mi sem tehetünk. Az elődöm keménykezű volt, és most sokan azt figyelik, a női kéz vajon lesz-e olyan erős. Szerintem viszont inkább békés megoldásokra van szükség – magyarázza a polgármester asszony. Együttműködnek a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal. A napokban járt a városban egy amerikai jogvédőkből is álló csoport, jöttek szétnézni, elkülönítik-e a roma gyerekeket az óvodában. Hagyták őket, hadd jöjjenek, nézelődjenek. Azt persze ma még senki nem tudja, hogy a szociális ellátások átszervezése, némelyek áthárítása a helyi hivatalokra milyen helyzetbe hozza majd az önkormányzatokat.

– Az emberek szétszéledtek, mint a gazdátlan nyáj, össze kéne terelgetni őket, hogy közösen tehessünk valamit – magyarázza Kispál Józsefné alpolgármester, miért döntött úgy nyugdíjasként, hogy erre a ciklusra még visszatér. Őt is mindenki ismeri, nem hiába szorgoskodott itt 40 évig a hivatalban. Úgy gondolja, a nők egy-egy település életében is olyanok, mint otthon a családban: ők jelentik az összetartó erőt.

Lassan, de éledeznek a helyi civilek, a kiscsoportok. Ebben bízik Pálosi Györgyné is, aki három évtizedig volt a helyi kultúrház és könyvtár motorja. Később elhagyta Gyöngyöspatát, de most visszatért, és reméli, sikerül újra a régi kerékvágásba terelni a közösség életét. Óriási dolgokról nem álmodozhatnak, de már az is nagy szó lenne a városban, ha sikerülne újra kinyitni a kultúrházat.

„Anya mindig ilyen volt, folyton nyüzsgött!” Fáczánné Czéh Kinga gyerekei állítólag ilyen megértően fogadták, amikor elhatározta, hogy megméreti magát a képviselőségért. Az asszonyt a segíteni vágyás hajtotta, úgy érzi, jó kis csapatot alkotnak a „lányokkal”. Egy biztos: információhiányban nem szenvednek a patai képviselőnők. Egyikük, Matalik Ferencné például asszisztens a körzeti orvos mellett, minden probléma összefut nála. Hortiné Matalik Szilvia pedig hamarabb tudja meg, hogy kinek mi a gondja, még mielőtt a kérés elérne a hivatalba. Ő ugyanis a helybeli fodrász, így a műhelye székeiben hangzik el először minden óhaj-sóhaj, panasz.

– Régebben azért egy jó kispályás futballcsapatot ki lehetett állítani a testületből. Most muszáj lesz valamilyen nőies sport után nézni – viccelődik az egy szem férfi, Tábi László, aki az ötödik ciklusát tölti képviselőként. A hölgyek vigasztalják: ők bezzeg sütés-főzésben verhetetlenek, a hittantáborosoknak például kilószámra készítették a gofrit és a lángost.

Annak is lehet hát némi haszna, ha egy képviselő-testület elnőiesedik…