Különleges alkotásokkal találkozhatunk Tinnyén, a helyi teniszpálya kertjében. Monostori Ferenc szobrász az 1848–49-es szabadságharc hőseiről és magyar költőóriásokról készített hatalmas, több mint tíztonnás homokszobrokat.

Homokból formázott hősök, példaképek Tinnyén

Harmincöt-negyven fokos hőségben autózva az ember úgy vágyik az árnyékos útra, mint a homok a vízre. A Zsámbéki-medence zöldellő dombjait arannyal megfestő búzatáblák közötti aszfalton haladva azonban még a gondos falvakba érve sem takarja el semmi a napfényt. Az egyik ilyen település határában járva aztán megint eszünkbe juthat a homok: Tinnye kapujától nem messze, a focipálya mellett több méter magas Ady-szobor áll, ami nem bronzból, nem kőből és még csak nem is fából készült, hanem homokból.

Innen pár száz méterre, a helyi teniszpálya kertjében dolgozik ugyanis Monostori Ferenc homokszobrász, aki egyre híresebbé válik Magyarországon is különleges alkotásaival. Amióta Tinnyén dolgozik, az önkormányzat kérésére és támogatásával az út mentére készít egy-egy homokszobrot. Idén Adyról, tavaly Konfuciuszról készült ide ilyen, de állt már a tinnyei határban Kossuth és Petőfi szobra is. A művész által létrehozott szoborparkba érve lenyűgöző látvány tárul elénk. Egy tíz méter hosszú, négy méter magas, csatajelenetet ábrázoló homok dombormű áll előttünk, az alkotást Széchenyi, Kossuth, Batthyány, Leiningen-Westerburg Károly hatalmas mellszobra és Görgey lovas szobra veszi körül, szintén homokból. A szabadságharcos park mellett pedig magyar költők két méter magas homokportréi állnak, Petőfi, Nagy László, József Attila, Radnóti és Weöres Sándor szobrai.

homokszobrászat, Tinnye, Monostori Ferenc,

Petőfivel is találkozhatnak a Tinnyére látogatók. Fotó: Bielik István

– Tavaly a négy világvallás volt a szobrok témája. Idén a szabadságharcos tárlatot a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, de Petőfi ehhez is kötődik – mutat a híres dagerrotípia alapján készült költőportréra Monostori Ferenc. A Nagy Lászlóról készült alkotás így utólag inkább Janus Pannoniusra emlékezteti, de talán ezen nem sértődne meg a XX. századi alkotó sem. Radnóti feje, arca a legkifejezőbb, mert ez háromdimenziós szobor, szemben a domborművekkel. Egy hatalmas eső sajnos ledöntötte József Attila szobrát, így azt újra kellett faragni, Weöres Sándor portréja pedig még készül, de így is felismerhető. Sok idő nincs rá, mert hamarosan homokszobor-fesztivál lesz Tinnyén, ahol a nagyközönségnek is bemutatják az alkotásokat.

Minden hónapra terveznek valami rendezvényt, koncertekkel és egyéb programokkal, hogy egyre többen láthassák ezeket a műveket. Lassan visszasétálunk a csatajelenethez. Ezt egy ukrán és egy cseh művész alkotta meg Monostori Ferenc instrukciói alapján, egy hősies eseményről szól, a Lehel huszárok harcáról. Ezek a jászsági katonák tagadták meg a hadi parancsot, és a világosi fegyverletétel után is az utolsó vérükig harcoltak az osztrákok ellen. Nem véletlen, hogy ettől az alkotástól nem messze áll Görgey Artúr lovas szobra, aki szinte farkasszemet néz a dühös arcú Kossuthtal, mindenki tudja, miért. Széchenyi kéztartása krisztusi, Monostori Ferenc elképzelése szerint azért, mert álmodozó, a legnagyobb magyar és áldozat is volt egyben.

homokszobrászat, Tinnye, Monostori Ferenc,

Monostori Ferenc szerint ezt a műfajt kalákában jó csinálni. Fotó: Bielik István

Érdekes a története Leiningen szobrának. Ennek elkészítését egy olyan művészre bízta Monostori Ferenc, aki a Kanári-szigetekről érkezett, és nem sokat tudott a magyar szabadságharcosokról. Egy nyelvi félreértés folytán azt hitte, hogy ő volt az aradi vértanúk kivégzője, ezért egy papirost faragott a kezébe a halálraítéltek listájával. Nagy szerencse, hogy sikerült kijavítani a hibát: Leiningen híres búcsúlevelére. Hogy miért hív meg külföldi művészeket? Mert ezt a műfajt kalákában jó csinálni, és itthon még kevesen művelik. Nem könnyű ugyanis ilyen alkotásokat létrehozni – avat be a mester. Először ipari döngölőgépekkel kell megdolgozni a homokot zsaluba fogva.

Ezt követi a faragás. Hatalmas súlyokról beszélhetünk, egy köbméter bányahomok másfél tonnát nyom. Egy szoborhoz pedig nagyjából tizenöt köbméternyi anyag szükséges. Valójában kőszobrok ezek is, csak az évmilliók során porrá csiszolódott követ fogják össze újra. Míg azonban a kőnél csak faragnak, a homoknál újra lehet mintázni is a faragás után, mintha agyagszobrot készítenének. Egyszerre lehet tehát dolgozni két szobrászati módszerrel. A homok előnye még, hogy gyorsan lehet nagy formákat létrehozni, a csatajelenet domborműve például tíz napig tartott két embernek. Az viszont már más kérdés, hogy meddig tart maga a szobor.

homokszobor, Tinnye, történelmi alakok,

Szinte hihetetlen, hogy homokból készült…Fotó: Bielik István

A felületi védelem miatt a műveket egy vízbázisú fixálóval kell ellátni, ami ellenáll az esőnek. A téli fagyokat azonban a homok nem bírja, így ősszel le kell bontani a szobrokat. Monostori Ferenc viszont többek között ezt is szereti a homokszobrászatban. Egyszeri és megismételhetetlen művészet ez. A köztéri szobrok esetében a közönségnek meg kell szoknia a szépet és a rosszat is, ez viszont mindig frissülhet ugyanabból az anyagból, és föltámad, akár a főnix – mereng el a művész. Monostori egyébként kőszobrásznak készült. A képzőművészeti szakközépiskola és a Napút Szabadművészeti Főiskola után egy szerencsés véletlen vezette el a homokszobrászathoz. Ifjúkori kalandozásai során egy lány hívta el Portugáliába, ahol kezdetben kertet épített, majd vitorlásokra árult jegyeket. Így találkozott egy ottani szobrásszal, Mario Mirandával, aki elhívta, segítsen felépíteni egy köztéri szobrát.

homokszobor, Tinnye, Monostori Ferenc,

Valójában ez is kő, csak immár egészen apró formában. Fotó: Bielik István

Aztán Sagresban egy hatszáz éves navigációs iskolában (ahol még Kolumbusz Kristóf is tanult) rendeztek kiállítást. A megnyitó után egy hölgy megkérdezte, nincs-e kedve dolgozni egy homokszobrászati fesztiválon. Így ismerkedett meg ezzel a művészeti formával. Azóta a világ számos pontjáról érkeztek felkérések, járt Ausztráliában, Chilében, Kínában, Belgiumban, Franciaországban és másutt is. Részt vett számos rekordkísérletben, 2017-ben például megépítették művésztársaival a világ legnagyobb homokvárát Duisburgban. A legkedvesebb alkotása mégis talán az egyik kisebb méretű szobra volt, a Konfuciusz. Ennek is különleges története van. A csecsemőtestű, öreg fejű szobor először azért kapta ezt a nevet, mert a művész a konfúzióra akart utalni. Amikor azonban meglátogatták ázsiai turisták Tinnyét, elmondták, hogy Kung Fu-ce, vagyis Konfuciusz nevében a ce gyermeket jelent, tehát valójában egy gyermeki bölcsőt mintázott meg. A homokszobrászatban pedig benne van valami gyermeki, de egyben érett művészetnek is tekinthető.

Monostori Ferenc ma már kevesebbet utazik, mert négygyermekes családapa. Közülük kilencéves kisfia már bele is faragott az egyik homoktömbbe, szobrásznak készül. Monostori Ferenc reményei szerint majd a fia is ugyanolyan örömöket kaphat az alkotás révén, mint ő. A boldogság ugyanis sokszor apró dolgokon múlik.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.