Huszonöt éve hajtja az adrenalin – Dr. Peták István

Elszántan készült arra, hogy reménytelen helyzetbe került embereken segítsen, s olyan eszközöket fejlesszen, amelyek közelebb vihetik őket a gyógyuláshoz. Mindezek mára valósággá váltak, sőt kollégáival együtt több olyan módszert is kidolgozott, amelyek lehetőséget adnak a daganatos betegek személyre szabott, molekuláris szinten célzott kezelésére.

Ország-világBorzák Tibor2020. 02. 17. hétfő2020. 02. 17.
Huszonöt éve hajtja az adrenalin – Dr. Peták István

Még mielőtt bárki is rákérdezne: igen, a tévés Peták István fia. Édesapjára leginkább az Ablak című műsor szerkesztőjeként emlékezünk, s hát az ő ötlete nyomán született meg a legendás Másfélmillió lépés Magyarországon sorozat, melynek epizódjai az Országos Kéktúra útvonalát végigjárva mutatták meg hazánk természeti, néprajzi és kulturális kincseit.

Erre a nem mindennapi vállalkozásra magával vitte az akkor kilencéves kisfiát is. S mint tudjuk, a gyermekkorban szerzett élmények meghatározhatják az ember jövőjét.

– Nagyon megérintett a természet, akkoriban biológusnak készültem. A nyarakat a Kis-Balatonnál töltöttem, nem tudtam betelni a lenyűgöző madárvilággal – emlékezik Peták doktor.

Aztán eljött a pályaválasztás ideje. Mivel akkoriban az ELTE biológia szaka csak pár hallgatóból állt, a Semmelweis Egyetem sokkal izgalmasabbnak tűnt. István sikerrel vette az akadályokat, de hogy orvos vagy kutató váljék-e belőle, annak eldöntését az életre bízta.

Kellő időben lépett közbe a sors: utolsó egyetemi évében ösztöndíjasként egy hónapot tölthetett a Ljubljanai Rákkutató Központban, ahol a gyakorlati időn túl sokat meditált az élet nagy kérdésein.

– Rájöttem arra, hogy nemcsak az ember a természet része, hanem az emberi betegségek is, én pedig a természet csodálatából fakadó kíváncsisággal kutatóként megismerhetem, megérthetem ezeket – fejtegeti dr. Peták István. – Közel kerültem a betegekhez, átéltem a problémáikat.

Azt gondoltam, ha nem tudok rajtuk segíteni, akkor az az én hibám, egyszerűen nem vagyok elég okos. S ez azóta sem változott! Úgy érzem, azzal a sok kutatással a hátunk mögött, amit eddig elvégeztünk, már a teljesebb megoldás birtokában kellene lennünk, nem halhatnának meg emberek azért, mert hiányosak az ismereteink. Nincs megállás. Huszonöt éve hajt az adrenalin, ami miatt hajnali négykor felébredek.

Dr. Peták István a II. Számú Gyermekklinika onkológiai osztályán kezdett rezidensként dolgozni, illetve párhuzamosan PhD-ösztöndíjasként kutatott az I. Számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben. A gyerekek mindig azzal várták vissza: ha a doktor úr tegnap kutatott, akkor biztosan hozott olyan gyógyszert, amitől meggyógyulnak.

Nehéz megemészteni az ilyen helyzeteket, a tehetetlenség miatti rettenetes lelkiismeret-furdalás előbb-utóbb felőrli az embert. István elhatározta, hogy ettől kezdve csak kutatóorvosként folytatja, és olyan eszközöket fejleszt ki, melyekkel a praktizáló kollégái hatékonyabban gyógyíthatják a betegeiket.

Meg akarta érteni: ha két betegnek elméletileg ugyanolyan daganata van, miért gyógyul meg az egyik és miért nem a másik. Leegyszerűsítve: a génhiba okozta rákos daganat sejtjei döntéseket hoznak arról, hogy osztódjanak vagy elpusztuljanak, s ezt a döntési folyamatot egyedi génszintű különbségek befolyásolják. István Fulbright-ösztöndíjjal 1998–2002 között Mem­­phisben, a világ legnagyobb gyermekonkológiai kórházában molekuláris farmakológiával és kísérleti gyógyszerkutatással foglalkozott.

Közben idehaza nemzetközileg elismert kutatók – Kéri György, Kopper László, Schwaáb Richard – létrehoztak egy célzott gyógyszerkutatással kísérletező köz-pontot, amelyhez tudományos igazgató­-ként Peták doktor is csatlakozott. Schwaáb Richarddal együtt sikerült olyan módszert kifejlesztenie, amivel előrejelezhető a célzott gyógyszer hatása.

A világon elsőként az ő módszerükkel kezeltek eredményesen tüdődaganatos beteget, a molekuláris célpont kimutatása alapján a génhiba kikapcsolására alkalmas célzott gyógyszerrel. A felfedezést szaklapokban publikálták, az eljárás technikai részét szabadalmaztatták, s ma már ez a megközelítés a rutin onkológiai ellátás része. Dr. Peták István 2012-ben megkapta a Gábor Dénes-díjat.

A kutatóorvos megszokta, hogy az amerikaiak rögtön „lecsapnak” egy új témára, ezért ott elég volt egy-egy felfedezését, ötletét az intézet erre szakosodott részlegének elmondania. Ezúttal viszont itthon sikerült kitalálnia olyan dolgot, amelyet addig sehol nem ismertek a földkerekségen, s ami most tőlünk indulhat hódító útjára. Ha már miénk a dicsőség, miért mások arassák le a babérokat?

Annak idején éppen azért hozták létre a startup cégüket, hogy megvalósulhassanak az orvosi eszközök, amelyek létrehozására szentelte az életét.

Peták István orvos, molekuláris farmakológus. Fotó: Németh András Péter

– Nem volt küzdelem nélküli az út – vallja be Peták doktor. – Az onkológiai gyakorlat a személyre szabott orvoslással szemben az adott daganattípusban leggyakrabban hatásos kezelésekre épült.

Nekünk az az első lépésünk, hogy a daganatról készült molekuláris röntgenfelvétel segítségével láthatóvá tesszük a génhibákat, felfedezzük azt a mutációt, ami miatt elromlott a normál sejt, majd amikor megvan a kialakult folyamatért felelős gén, megnevezzük a célzott gyógyszert, amivel blokkolható a daganatos sejt osztódása. Ezt nevezik precíziós onkológiának.

Az orvostársadalom nagy része azonban szkeptikus volt. Még azok sem változtattak korábbi módszerei­ken, akik egy-egy előadást meghallgatva lelkesen távoztak. Amikor pedig sokak számára kezdett elfogadhatóvá válni a Peták-féle koncepció, jöttek az etikai viták.

Arról például, hogy van-e joga a betegnek megismernie a tudomány adta lehetőségeket akkor is, ha azok még nem finanszírozottak.

– Feldolgozhatatlan feszültséget okozott bennem, hogy nem kevés számban halnak meg tüdődaganatos emberek, akiknek az orvostudomány legújabb eljárásaival, célzott terápiával meg lehetne hosszabbítani az életét – jegyzi meg dr. Peták István.

A startup cég 2012-ben külső befektető bevonásával jelentős átalakuláson ment át, létrejött az Oncompass Medicine Zrt. Egyre célirányosabban törik az utat.

Magyarországon, de még Európában is kevés a hozzájuk hasonló orvosi vállalkozás, amely innovatív egészségügyi eszközöket fejleszt, s nemcsak forgalmaz vagy szolgáltat.

Az utóbbi években jelentős szakmai elismeréseket kaptak: 2018-ban az amerikai Forbes magazin a jövő megoldásának nevezte bio­infor­matikai fejlesztésüket, 2019-ben Bangkokban elnyerték az Amerikai Klinikai Onkológusok Társasága díját, majd a Get in the ring! (Szállj be a ringbe!)V4 budapesti regionális startup és innovációs verseny legjobbjai lettek. Nemrég dr. Peták István értékteremtő munkásságát Highlights of Hungary Díjra jelölték.

– Miről álmodozom? Hiszek abban, hogy a daganatos betegek egy része célzott gyógyszerekkel meggyógyítható. Boldog lennék, ha Magyarországon ezt az esélyt minden érintett térítésmentesen megkaphatná. Ha sikerülne, elégedett lennék az életemmel, ha majd egyszer el kell számolnom vele.

Végszónak is tökéletesek dr. Pe­ták István kutatóorvos szavai.