Talán kevés ember gondolta a csíksomlyói nyereg felé tartva szombat reggel, 2019. június 1-jén, hogy az eső milyen áldás lehet a zarándokok számára. Ferenc pápa erdélyi miséje után azonban kiderült az ég, és ezzel együtt az is, miért van szükség a megpróbáltatásokra, ha valaki nem turista, hanem zarándok. Katolikus egyházfő eddig még nem járt Erdélyben.

Így lett Csíkszereda egy zárt város

 

Csíksomlyó, 2019. június 1. – Ferenc pápa szentmisét pontifikál a csíksomlyói hegynyeregben
fotó: MTI/Veres Nándor

A zarándok nem turista, még akkor sem, ha a két típus nagyon hasonlít egymásra. A zarándok céllal megy valahová, s vállalja, megküzd azért, hogy elérje ezt a célt. Lemond a kényelemről, a puha ágyról, az étteremről, a városnézésről, helyette szendvicset eszik a buszon, misét hallgat a templomban, míg aztán eljut a nagy eseményre. Amely mindig személyes. Ahogy a mise egyik könyörgésében is benne van, kérik az Urat, hogy emlékezzen meg földi zarándokútját járó egész népéről. Ez a göröngyös, virtuális út, amelyet hétköznapi szóval életnek nevezünk, van besűrítve egy nagyon is valóságos útba, Budapestről Csíksomlyóig, a kegytemplomtól fel a nyeregig, esőben, sárban, hidegben.

‰

TÖMEG ÉS BOLDOGSÁG

Személyes vállalás egy ilyen látogatás, így nem lehet megmondani, kinek mi van a szívében, amint halad felfelé a meredek kaptatón. A tömeg heterogén. A‰többség magyar, s szinte mindenki mosolyogva viseli, hogy elázik, amíg felfelé gyalogol. A földút sáros, csúszkálnak a zarándokok. Szélesen vigyorgó középiskolások segítenek az időseknek, papnövendékek tűrik fel reverendájuk szegélyét, hátha viszonylagos tisztasággal tudnak a pápa elé járulni, ferences szerzetesek bújnak csuklyájuk védelmébe. Nekik könnyű, ok otthon vannak, ok kezelik a csíksomlyói kegytemplomot, ezt az eseményt is ok rendezték meg, ráadásul az ő habitusuk barna, miként a sár is. Alig látszik. A pálosok vagy a domonkosok kicsit nehezebb helyzetben vannak a tisztaságot jelképező hófehér reverendában, de kicsire nem érdemes adni, senkit se érdekel igazából, milyen az a ruha. Mindenki sáros, de mindenki boldog.

A pápai mise nem azonos a búcsúval, amelynek szervezésében a ferencesek nagy gyakorlatra tettek szert. Itt szektorok vannak, meg hatósági ellenőrzés, román rendőrök és tűzoltók, vatikáni tisztviselők és tanácsadók. A II. János Pál pápa elleni merénylet óta a Szentszék nem bíz a véletlenre semmit, nincs is veszélyesebb, mint egy ellenőrizetlen tömeg, ahová a pápa áldást osztva bemegy. Minden hivatalos fotón látni a szélesen mosolygó pápát, amint körülveszik őt az aggodalmas svájci gárdisták, civilben, ugrásra készen.

A románok is részt vettek a nekik nagyon fontos esemény túlszervezésében. Csíkszeredát szigorúan lezárták, a buszokat kiparancsolták a városhatárra, a sajtót bezárták saját szektorába. A nyereg tetejét lezárták, rendőrök és katonák álltak sorfalat, aki elfoglalta a helyét a zónában, az nem mehetett ki, aki mégis kiment, az nem térhet vissza.

Így lett péntek estére Csíkszereda egy szigorúan bezárt város, minden sarkon rendőrökkel. Reggel pedig a korán kelő zarándokok megtudták, milyen is az igazi szigor, hiszen a hajnalban érkezőket alaposan végigkutatták a nyeregben várakozó hatóságiak. Aztán ahogy telt az idő, egyre kevésbé voltak alaposak és hatékonyak, míg úgy döntöttek, az egész értelmetlen.

A kegytemplomtól száz méterre székely atyafi irányította a tömeget, záporoztak a kérdések, merre van a sárga hatos vagy a piros hármas szektor. Jobbra, balra, jobbra, balra, mutatta a követendő utat a megbízott férfi. „Piros kettes?” – kérdezte valaki. A sokat tudó atyafi rámosolygott a kérdezőre, s mondta: „Magának teljesen mindegy, amerre akar”. A piros kettes volt az a hely, ahová a regisztrációval nem rendelkezők mehettek. Legalábbis elvben.

Aztán mire felért mindenki a nyeregbe, kiderült, hogy az egész szervezés csak porhintés volt. A szektorok tárva-nyitva álltak, mindenki oda ment, ahová akart, a csendőrök békésen beszélgetve nézegették a magyarok tömegét. Mint a búcsú idején. Mert ez nem egy veszélyes tömeg, csak magyar.

‰

ROMÁNIA AGGODALMA

Ez pedig azért Romániának nem feltétlenül örömteli. A pápa román állami látogatásra érkezett, elsőként Bukarestbe látogatott, ahol misézett, majd a második napján volt a csíksomlyói szabadtéri mise. Románia számára fontos a béke és a nyugalom sugárzása, mutatván, hogy a magyar kisebbség milyen jogokkal rendelkezik, és boldog, hogy élvezheti a románok adta lehetőségeket.

fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

De százezer magyar azért mégis túl nagy tömeg ahhoz, hogy ez kérdéseket ne vetne fel az átlagnézőben. Aki nem ismeri a régiót, az meglepődhet, hogy ni csak, itt mindenki piros-fehér-zöld zászlót lenget, a latin nyelvű mise pedig félig magyarul hangzik. A jól ismert mondatokat felelik a hívek magyarul a latin szavakra válaszul, mindezt fordítás nélkül, mindenki tudja, mikor mit kell mondani, az is, akinek a latin nyelv teljesen idegen.

A mise így közösségi élmény, de nagyon személyes is egyben. Olyan közösség, amelytől nem idegen a nevetés, de nem szabadidős tevékenységet folytat. Nem majális ez, a híres ember megtekintése, nem koncert, nem kell igazából kiszolgálni a hatalmas tömeget. A pápa érkezésével kezek emelkednek integetésre, morajlik a tömeg, ahogy a Daciára épített pápamobil végiggördül a kiépített útvonalon. Kis gesztus a román állam részére, hogy itt Ceausescu utolsó bosszújának utódja viszi körbe a pápát, pedig van neki más gépkocsija is, később, Jászvásáron más típust használt.

A pápa is látja, hogy itt magyaroknak misézik, a zarándokok pedig hálásak, hogy ezer év után eljött hozzájuk a Szentatya. Felfigyelt az itt élő közösségre, látja töretlen hitüket, az ezer év sérelmeit, és prédikációjában is figyelmeztet, nem elfelejteni kell a múltbéli sérelmeket, hanem lehetőséget kovácsolni a megértés érdekében. A magyar–román kiegyezés messze nehezebb ügy, mint amit egy szentmisével a pápa el tudna intézni, de biztosan segít, hogy a pápa a romániai út során külön kérte a csíksomlyói látogatást.

A mise végén felcsendül a magyar himnusz, előre egyeztetve, minden résztvevő számára tudott módon. Kicsit keserű pirula ez Románia számára, de elfogadja, mert nincs más választása. Erdélyben a pápát a magyar himnusz búcsúztatja. Kiszámított pillanatban távozik a pápa, míg tart a himnusz, megadva a magyaroknak a hódolatot, de nem sértve meg a románokat sem. Az ezt követő Mária-ének négy strófáját énekli el az énekkar, hogy időt hagyjon a pápának a távozásra, így nem kell személyesen jelen lennie, amikor a tömeg a székely himnuszt énekli. Ez ugyanis Románia számára minden bizonnyal már több az elfogadhatónál, az pedig nyilvánvaló, hogy a hívek nem távoznak el, amíg el nem éneklik imájukat.

’

MAROKNYI SZÉKELY

fotó: MTI/Veres Nándor

Csíkszereda negyvenezres város, de most, egy rövid szombat délelőttre Rómánál is fontosabb lett. Akik nem tudtak kimenni a pápai misére, azok tévében követték figyelemmel, fiatalok és idősek egyaránt. Büszkék voltak kicsi, de fontos városukra, hogy otthont tudott adni az egyház első emberének, Szent Péter utódjának, méltóságteljes ünnepet ültek, s megtöltötték a nyerget. Amire számítani lehetett, de előre tudni nem.

Budai András Budapestről indított zarándokbuszokat Csíksomlyóba, és elégedetten vonja meg a pápalátogatás mérlegét. „Nem számítottunk ennyi zarándokra, végül öt buszt indítottunk” – mondja a Via Sacra utazásszervező cég vezetője. A meghirdetett első busz egy hét alatt megtelt, de két egyházközség is külön megtöltött egy-egy buszt, amelyek rendben eljutottak Csíksomlyóba, s haza is tértek különösebb probléma nélkül. „Az áldozat is hozzátartozik az úthoz. Említhető a heves esőzés a mise előtt, de az is, hogy az M5-ös autópályán letereltek minket, Déva környékén pedig egy baleset miatt lezárták az utat, ott vissza kellett fordulnunk.

De ez zarándoklat, itt lelki tartalma is van az utazásnak” – magyarázza a szakember. Utalt egy velük utazó atya szavaira, aki azt mondta, nem baj, ha nehézségekkel szembesülünk, mert az azt jelenti, hogy jó irányba haladunk. A Via Sacra tapasztalatai alapján a pápai misére sok fiatal is elment, amely örvendetes, hiszen az emberek fejében gyakran él az a kép, hogy a zarándokok szinte mindig idős emberek, akik amolyan speciális turistaútnak tekintik a látogatást. „A fiatalok mostani megjelenése Ferenc pápa személyének hatása is lehetett, ő sokszor beszél fiatalokkal, részt vesz az Ifjúsági Világtalálkozón.

De nem csak erről van szó.

A’lényeg itt Jézus Krisztus, nem a pápa maga” – vélekedik Budai András, majd hozzáteszi, hogy a pápa látogatásának komoly történelmi jelentősége van, hiszen ezzel az úttal az is bebizonyosodott, hogy az egyházfő számol a magyarsággal, az erős hitű közösséggel.

Pihenés azonban nyilván nincs. „A hétvégén pünkösd van, indulnak a buszok Csíksomlyóba” – mondja Budai András vidáman, egy szűk hét alatt kétszer téve meg a Budapest és Csíksomlyó közötti 700 kilométeres távot. Ez nagyjából annyi, mint Róma oda-vissza, csak itt különös jelentősége van annak, hogy magyarok imádkoznak a Segítő Szűzanya tiszteletére a nyeregben, akinek szobra mellett immáron ott díszeleg a pápa által adományozott aranyrózsa. Hiszen ahogy a pápa is említette, a magyarok évszázadok óta eljönnek őseik hagyományát követve pünkösdkor a nyeregbe imádkozni és búcsút járni.

KÖNNYEK

A becslések szerint 110 ezer regisztrált hívő akart felmenni a pápai misére, nem tudni, hányan voltak ott végül. Egy hivatalos beszámoló szerint 85 ezren haladtak át a biztonsági kapukon. Mivel konkrétan nem voltak biztonsági kapuk, így a számot érdemes fenntartásokkal fogadni. De ez a látogatás nem számháború, hanem a 110 ezer ember személyes lelki élménye.

A szemerkélő esőben, sűrű ködben, mikor a pápa autója feltűnik, mellettem egy lány elsírja magát. Ő is zarándok, saját útját járja, a könnyeiben pedig ott van minden fájdalma és boldogsága. A könnyeit lemossa az eső, de ő is egyike azoknak, akit egy kicsit megváltoztatott ez a csíksomlyói látogatás. Bármilyen rögös és csúszós is az út idáig, s bizonyára ezután is. ’

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.