A „zöld szemű szörny” éppoly hatalmas és erős, mint a szerelem, és egyik érzelem sem veszített hevéből Shakespeare óta. Mikor kóros ez az érzés, s hogyan vessünk gátat neki? – a nyári flörtök idején aktuális a kérdés.

Kacskaringók szívünk útjain

A „ravaszdi” Shakespeare örökérvényű drámájában festette le Othellót, a mór vezért, aki neje, Desdemona nyakára fonta a kezét, és megfojtotta a nőt. „Látjátok, micsoda kacskaringók jellemzik szívünk útjait?” – énekelte a dalnok Cseh Tamás Bereményi Géza szövegét. Felidézhetjük Bizet Carmen című operájának librettóját is, ahol szintén az őrült féltékeny szenvedély áldozata lesz a kacér dohánygyári munkáslány.

CSALÓ ÉS CSALÓDOTT

„Csak hűséget fogadtam, vakságot nem” – mondogatják a férfiak, ha megnéznek egy-egy csinos fruskát az utcán. Meglehet, a nő azért borul ki ezen, mert őt már évek óta levegőnek nézi élete párja. Hogy mi a megcsalás, az sem mindig egyértelmű. Annak számíthat a szó szerinti szexuális viszonyon kívül az is, ha valaki a társa tudta nélkül avat be egy harmadik személyt a bizalmába. Lehet, hogy az egész csak ártatlan kávézásnak indul, de ha hozzáadjuk az újdonság izgalmát, máris több lehet belőle.

Nem sokat változott a helyzet az évszázadok során, a bűnügyi rovatokban ma is elborzasztanak a szerelemféltésből elkövetett bűntények. Az ember racionális oldala talán sokat fejlődött azóta, hogy Othello feleséggyilkosságra ragadtatta magát.

féltékenység, párkapcsolat, dráma,

Szent Ágoston úgy tartotta, hogy aki nem féltékeny, az nem is szerelmes.

„Érzelmeink viszont semmit sem változtak. Ugyanúgy szeretünk, gyűlölünk, gyászolunk, mint akár kétezer éve” – állapította meg a tavaly elhunyt pszichiáter, dr. Haraszti László, aki hosszasan kutatta a féltékenység – e szélsőséges, de ősi érzelem – jellemzőit és történetét. Egyik tanulmányából tudhatjuk, hogy a féltékenység szó a magyar irodalomban 1741-ben jelent meg, a féltékenykedik ige pedig – ezt 1810-től használják – Kazinczy nyelvújító buzgalmának köszönhető.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy eleinket ne mardosta volna ez az érzés. A pszichiáter szerint azonban a féltékenység megítélése igen sokat változott az idők során. Kezdetben pozitív kicsengése volt – görögül a zelosz, azaz lelkesedés, hevület szóból vezethető le –, s legfőképpen azt fedte, hogy a férfi joggal megvédi, ami az övé, így a házát és az asszonyát is.

A házasságtörő, „parázna” feleséget megvetették, s az ura joggal forralt bosszút, erről bibliai történetek is tanúskodnak. Szent Ágoston úgy tartotta, hogy aki nem féltékeny, az nem is szerelmes. A polgári házasság alapszabályai szerint a nőket arra okították, hogy bölcsen nézzék el, ha a ház ura szeretőt tart, fékezzék meg indulataikat, s tegyenek meg mindent, hogy a családfenntartó velük maradjon. Dühöngő bikaként csak a felszarvazott férj tombolhatott, az elhanyagolt nő legfeljebb hisztériás rohammal és migrénnel fejezhette ki nemtetszését.

NEM SZÍNPADI JELENET
A színházi világban gyakoriak a végletes szenvedélyek. A Színészkirály, Latinovits Zoltán és a Tündérkirálynő, Ruttkai Éva szerelme legendás volt, de a kortársak szerint nem csak a színpadon éltek meg drámákat. Latinovits őrülten féltékeny volt, azt sem tűrhette, hogy a színésznő mással szerepeljen szerelmes jelenetekben. Molnár Ferenc drámaíró ugyancsak arról volt híres, hogy kisajátította a hozzá tartozó nőket: feleségeket vagy szeretőket. Annyi humora azért volt, hogy vígjátékot írjon erről a témáról: A farkas című darabjának főhőse Kelemen ügyvéd, aki vicsorgó ragadozót lát minden férfiban, aki csak rápillant a nejére. E műből tévéfilm is készült.

párkapcsolat, dráma, féltékenység,

Latinovits Zoltán őrülten féltékeny volt Ruttkai Évára. Fotó: Fortepan

 

A féltékenységi nagyjelenet néhol drámaira sikeredett, máskor viszont vígjátékokat ihletett. „A féltékenységet maga az életösztön szervezi” – írja a pszichiáter. Dr. Haraszti László műveiben állítja, hogy ennek az érzésnek van szerepe és értéke az életünkben, nem kell a szőnyeg alá söpörni. Aki úgy érzi, hogy megcsalják, sebezhetővé válik, és vissza akarja szerezni a párját, tehát van légjogosultsága az elemi erővel feltörő, mindent elsöprő érzelmének. Meglepő, de az USA egyes államaiban csak a hetvenes években hoztak törvényt arról, hogy szerelemféltésből nem szabad kioltani valakinek az életét, addig az ilyesmit önvédelemnek is tarthatták.

A kutatók kiderítették, hogy a szerelemféltésből elkövetett gyilkosságok felénél a tettesek nem bánják meg bűnüket, mert úgy vélik, jogosan álltak boszszút. Gyakoribb, hogy a hajdani partnerre támad rá az elhagyott fél, és nem a riválisát akarja földbe döngölni. Mára a féltékenység negatív címkét kapott, hiszen a másik embert mégsem lehet birtokolni. A női magazinok arról cikkeznek, hogy „engedd el” a kínzó késztetést, ne ellenőrizgesd a társad, ne hívogasd óránként, ne vizslasd az e-mail fiókját, ne less bele a telefonjába – de mindhiába.

Becslések szerint a kapcsolatok 70 százalékában előfordul megcsalás, tehát az sem biztos, hogy oktalan a nyomozás. A jóindulatú tanácsok pedig mit sem érnek, ha a szerelmes agyát elborítja a „vörös köd”. Amíg lobog a szenvedély, addig éget a féltékenység parazsa is. Nincs ellene gyógyszer, mert az esetek többségében az aggodalmaskodó fél nem elmekórtani eset, egyszerűen csak esendő ember…

GYÓGYÍR A SEBRE

A féltékeny ember többnyire idegesítő és elviselhetetlen, akár okkal kutakodik, akár nem. A párterápiában azonban megesik, hogy kutyaharapást szőrével gyógyítanak. Egy elbizonytalanodott, faggatózó feleség például akkor nyugodott meg, amikor – a pszichiáter tanácsára – a férje is követni kezdte minden lépését, és kérdőre vonta őt, hogy mikor, kivel, hová megy. Az asszony nemhogy megsértődött e szerepcsere miatt, de néhány hónap múlva megnyugodott, hogy lám, ő is fontos a társának… A pszichiáterek szerint akkor beteges a féltékenység, ha eluralja a mindennapokat, illetve, ha agresszióval társul – ilyenkor nincs más megoldás, mint szakemberhez fordulni vagy menekülni a bántalmazó kapcsolatból.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.