Ki örökölt? Kulin bán életéről, haláláról és az öröksége miatti pereskedésről

Nincs már köztünk a kalandos életű szemorvos, Bacskulin József, ám az emléke több mint tíz év múltán még mindig izgatja az élőket. A Kulin bánként emlegetett férfit a rendszerváltozás után fedezte fel a bulvárosodó magyar média. Érdekes ember volt – és évről évre érdekesebb lett. Nemrégiben a szegedi Közéleti Kávéház egyik estje az ő életéről, haláláról és az öröksége miatti pereskedésről szólt.

Ország-világTanács István2017. 05. 02. kedd2017. 05. 02.
Ki örökölt? Kulin bán életéről, haláláról és az öröksége miatti pereskedésről

Bacskulin József a kilencvenes években Röszkén, a Holt-Tisza mellett építtetett egy kastélyszerű házat – ha Magyarországra jött, onnan szeretett átnézegetni szülőfalujára, a határ túloldalán lévő Horgosra. Nagyapja szerb volt, nagyanyja sváb – ezt mondta visszaemlékezéseiben.

Ő maga, ahogy idősödött, annál nagyobb magyar hazafi lett, és egyre jobban sajnálta, hogy nem járhatott Horgoson magyar óvodába, mert az 1920-as évek végén, Sándor király diktatúrájában nem működött ott ilyen.

Nagyon szeretett sakkozni. Ifjú éveiben Szabadkán sakkbajnok lett. Nem tehetségtelen, de egykori barátai azt mondták: kiismerhető volt a játéka. Papnak készült, aztán mégis orvosnak ment. Zágrábban kapott diplomát, Boszniában kezdett praktizálni – ott ragasztották rá a Kulin bán becenevet, amit nagyon szeretett. Feleségül vett egy német származású szemészorvost, majd ő is a szemészetre specializálódott. Ismert magyar szemészek mondták róla, hogy fiatal korában kiváló szaruhártya-specialistának számított.

Kitűnő üzleti érzékkel áldotta meg a sors. Rüsselsheimben létesített egy magánszemklinikát – ott alapozta meg a gazdagságát. Sok mindent írtak róla, vagy ő terjesztette magáról, hogy ő műtötte Brezsnyevet, aztán a japán császárt, majd meg Willy Brandt sógornőjét.

Németországban dolgozó török vendégmunkások biztosan tömegesen jártak a klinikájára. Nemcsak ő és a felesége dolgozott ott, magyar szemészek is kijártak – névleg vendégeskedni, valószínűleg azonban kemény nyugatnémet márkáért dolgozni.

Az 1990-es években, amikor a szabad Magyarországon már nagyban ment a politikai árokásás és a történelem kisajátítása, Bacskulin azzal keltett feltűnést, hogy mind Horthy Miklós, mind Kádár János örökségéből emléktárgyakat vásárolt, és röszkei kastélyában akarta kiállítani őket. Újságíróknak azt mondta, Horthy és Kádár a legnagyobb magyarok közé tartozik. Horthy azért, mert ő mentette meg a legtöbb zsidót a deportálástól. Kádár meg azért, mert hallgatott Bacskulin tanácsaira, aki „kopogtatás nélkül bemehetett a Jani bácsihoz”.

Saját bevallása szerint Kulin bán súgta neki a konszolidációt megalapozó legendás mondatot, hogy „aki nincs ellenünk, az velünk van”.

Nemcsak Horthytól és Kádártól voltak Kulin bánnak emléktárgyai, Petőfi Sándor zsebóráját is megmutatta az újságíróknak. Úgy gondolta, Röszke idegenforgalmát föl lehetne lendíteni a különleges múzeummal.

Életkora előrehaladtával egyre jobban elhatalmasodott rajta a hazaszeretet. Megígérte például Szalay Istvánnak, aki 1994 és 1998 között Szeged szocialista polgármestere volt, hogy vesz neki egy luxusautót, de az a feltétele, az oldalára írják rá: Justice for Hungary! (Igazságot Magyarországnak!) Terveket szőtt, hogyan lehetne visszafoglalni vagy visszavásárolni az „elrabolt területeket”. Egy dél-afrikai sakkversenyre kiutaztatta az „elrabolt magyar területek” húsz sakkozóját. Annyira szerette a magyarokat, hogy ahol lehetett, megvette a győzelmet is, hogy örömöt szerezzen nekik.

Kecse-Nagy László, akit később végrendelete végrehajtójaként nevezett meg, az újvidéki sakkolimpián ismerte meg Bacskulint. mivel ő maga is sakkozik, és mint a szegedi Maróczy Géza Sportegyesület elnöke került a sakkolimpiára. Összebarátkoztak, Kulin bán, ha Magyarországra jött, mindig sakkozni akart vele, és a Kanári-szigeteken lévő kastélyába is meghívta. Bacskulin olyan ember volt, aki addig dumált, míg a telt házas szállodában is meg tudta szerezni fillérekért az elnöki lakosztályt, vagy a teli repülőgépre is tudott jegyet szerezni a barátjának, akit a VIP-váróban pezsgővel kínáltak.

Élete vége felé a szembetegségeknél már jobban érdekelte, hogy mi, magyarok nem a halszagú finnugor rokonságtól, hanem egyenesen a japánoktól származunk. Könyveket írt erről, és átütő sikert, a történelem átértékelését várta tőlük – hiába.

Idősebb korában megromlott a viszonya a feleségével és a fiával. Horváth Lajos nyugdíjas szemészprofesszor, aki többször meglátogatta Bacskulint a rüsselsheimi klinikán, azt mondta a Közéleti Kávéházban: Kulin bán német felesége olyan ridegen viselkedett, hogy nem is főzött a férjének. Szinte nem volt szegénynek ebédje, így amikor megérkeztek, a magyar professzor felesége gyorsan összeütött valamit.

Bacskulin József egy héttel a halála előtt emlegette, hogy hamarosan meghal. Megmutatta a saját kezével írt végrendeletét Kecse-Nagy Lászlónak, akit megbízott annak végrehajtásával, és egy indigós másolatot hagyott nála. Visszautazott a Kanári-szigetekre, ahol két alkalmazottja ötven késszúrással meggyilkolta, a torkát is elvágták. Nehezen halt meg, mert előtte építettek be egy kiváló pacemakert a szervezetébe, amely folyton újraindította a szívét.

Kulin bán végrendeletében kitagadta a feleségét és a fiát a hatalmas örökségből, és úgy rendelkezett, hogy azt teljes egészében hazafias célokra fordítsák. Többek között húsz százalékot kapjanak a sokgyermekes székely, csángó és magyar családok. Húsz százalékot a 8 évesnél fiatalabb, 5 százalékot a szenior sakkozók. A Magyarok Világszövetségére 15 százalékot hagyott. Álmodóvár létesítésére és karbantartására, valamint a vagyona kezelésére húsz százalékot. Öt százalékot azoknak, akik az ő méltó öregkoráról és életművéről gondoskodnak.

Kecse-Nagy László szerint Kulin bán halála után látták a fiát, amint megjelent a Las Palmas-i kastélyban, elképzelhető, hogy iratokat semmisített meg. A végrendelet eredetije sohasem került elő. A másolatot már a magyar közjegyző sem fogadta el a hagyatéki tárgyaláson, a vagyon a családtagoké lett. A Magyarok Világszövetsége pert indított, ám azt hosszú évek után elvesztette. Kecse-Nagy szerint különös, hogy a bírák nem vették figyelembe a végrendelet másolatát, hiszen attól, hogy indigós volt, Bacskulin József keze írását azon is  kiválóan lehetett azonosítani.

Kulin bán annyira beleélte magát, hogy a szintén vajdasági magyar Lékó Péter világbajnok lesz, hogy három érmet is csináltatott a nevére aranyból. Kecse-Nagy László így emlékezik erre: – Szegény Jóska végül nem tudta neki kiosztani, mert magától nem jött a győzelem, azon a szinten pedig már nem lehet meccseket venni...

Ezek is érdekelhetnek